Igar bemutatása
Igar község Fejér megyében, a Sárbogárdi járásban.
Bővebben a helyről
A település és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit a környékén (Galástya, Vámszőlőhegy) talált bronzkori leletek igazoltak. Az avar korból származó előkelő leletei[7] (a közeli ozora-tótipusztai leletekkel együtt), és a falu határában található Árpád-korból származó földvár a terület jelentőségére mutatnak rá a kora középkortól kezdve.
Igar nevét az oklevelekben 1324-ben említik először, ekkor Igor-ként írták.
1324-ben Károly Róbert király Igart a benne lévő nemesi részek nélkül Simontornyával együtt Hench fia János budavári várnagynak adta.
1334 -ben a veszprémi főesperességbe tartozó egyházának papja 25 kisdénár pápai tizedet fizet.
1339-ben Igari György igari birtoka 1/4 részét vejének, Bertold fia András cecei besenyőnek köti le.
A 17. század elején az itt lezajlott háborúkban a falu elpusztult.
1751-körül a Csallóközből érkezett telepesekkel települt újra.
Nevezetességei:
- Igar-Vámpuszta: Strasszer-kastély – 1910 körül ekletikus stílusban Hübner Jenő tervei szerint építtette Strasszer Vilmos.
- Az 1835-ben, barokk stílusban épült igari református templom
- Rezes-tó
- Hordóvölgy-vízállás
- Igari-tó
- Bozót-patak
- Pósa-patak
1 találat
Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső
1 találat
1 találat a térképen ebből az oldalból