Drégelypalánk bemutatása

Drégelypalánk páratlan szépségű, festői környezetben fekvő, történelmi nevezetességű település. Természeti szépsége és történelmi nevezetessége miatt közkedvelt kirándulóhely. Történelmi múltja egészen a török időkig nyúlik vissza, abba az időbe, amikor a nemzet élet-halál harcát vívta a pogány törökkel.

Aki Drégelypalánkra látogat, elsősorban a S zondi-emlékeket keresi, közűlük is a vár romjaira kíváncsi. Ezek több irányból is megközelíthetőek, például Nagyoroszi és Drégely felől egyaránt.

A meredek, vulkanikus kúpra épült drégelyi vár dacol az idővel. Bár mára csak néhány hosszanti várfala, valamint két félkörű tornyának maradványa maradt fenn, feltétlen megéri ide elzarándokolni. A hősök iránti tisztelet, a Szondival szemben tanúsított kegyelet s a gyönyörű kilátás miatt egyaránt.

A vár egykor külső és belső (felső) várból állt, s egy mély kút látta el vízzel az ittenieket. Egyes állítások szerint az itteniek a vizet a Varga-tóból nyerték. Sziklába vágott folyosó vezetett a felső várba, melynek alsó nyílása és néhány lépcsőfoka ma is látható. Az újabb régészeti feltárások során eddig nem látott részletek tárultak elénk. Itt lát-ható Szondi és a vár védőinek emléktáblája a kapitány reliefjével s az alábbi szöveggel: \"1552. július hó 9-én Drégely-várának jobbágy származású kapitánya, Szondi György és maroknyi csapata példamutató hősi harcban áldozta fel életét a hazáért. Az emléktáblát a 400 évforduló alkalmából rendezett ünnepségen, 1952. július 13-án leplezte le Nógrád megye Tanácsa.\" 2004-től Meloccó Miklós szobortömbje is emlékeztet a drégelyi csatára.

Drégely sziklavárát a Hunt nembeli Demeter építette az elpusztuló honti vár helyett, egy 444 m magas vulkanikus kúpon. Albert király 1438-ban örök birtokként Palóczy György esztergomi érseknek adományozta. Várady Pál érsek a mohácsi vész után ide menekül. Ő nevezte ki a vár kapitányává Szondi Györgyöt. Ali budai pasa 1552. július 6-án több mint 10 000 főnyi seregével kezdi meg a vár ostromát. Szondi és 146 főből álló serege a nagy erejű rohamnak megpróbált ellenállni, de rövid, öldöklő harc után a vár végül elesik. A sziklavár, amely napjainkban is épül, a hősi helytállásról és hazaszeretetről üzen a mának, az idelátogató turistáknak, a kései unokáknak.
Néhány éve folyik a vár régészeti feltárása, részbeni rekonstrukciója és állagvédelme. 2004-ben itt helyezték el Melocco Miklós hatalmas kőtömbbe vésett alkotását, amely a drégelyi csatát idézi. Drégelyvár a nemzeti örökség része. A Szondi-hagyomány ápolásával, évente megrendezésre kerülő ünnepséggel adózunk a végvári hősök emlékének. A várat mint történelmi jelentőségű turisztikai
Látványosságot, évente ezrek keresik fel, s reméljük, hogy a jövő
Nemzedék gondoskodásának köszönhetően ez még több száz évig így lesz.

A községben Szondi-emlékkiállítás tekinthető meg (Fő út 22 sz.), a falu központjában pedig fejet hajthatunk Szondi szimbolikus szarkofágja előtt, amely Kő Pál szobrászművész alkotása.

A község kinti szakrális emlékei közül legértékesebb az 1762-ben emelt gyönyörű Szentháromság-szobor. A barokk jellegű alkotás színezett kőből készült négy sarkán a négy evangélistával. Magas talapzaton fent a Szentháromság, előttük térdel Szűz Mária. A talapzati párkányon Szent József Jézussal, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Nepomuki Szent János látható. Nepomuki Szent Jánosnak egyébként van egy szép kőszobra a községen átvezető patak partján is. A kőszobor valószínűleg a Xviii-Xix. századból származik.

Drégelypalánk irodalmi kapcsolatai: Jókai A magyar nemzet története című regényes rajzaiban ír e helységről. Mikszáth a Magyarország lovagvárai című művében említi a várvédők itteni küzdelmeit. A Xx. századi alkotók közül Móricz és Kassák is kötődött Drégelyhez. Az előbbiek a polgármesteri hivatal falán látható emléktáblája ezzel a felirattal: \"Móricz Zsigmond 1932 januári látogatásának emlékére állíttatta a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium Irodalmi Szakköre 1966\".

Kassák Lajos többször nyaralt e faluban abban a vasút utcai házban, melyen most emléktáblája van az alábbi felirattal: \"A 30-as években ebben a házban töltötte nyarait Kassák Lajos (1887-1967). Születésének 100 évfordulóján a Drégelypalánki Tanács és a Palócföld szerkesztősége.\"

Drégelypalánkon ma is élő hagyomány a farsangolás, a tavaszváró kiszézés, a húsvéti tojásfestés, a pünkösdke-járás, az aratási felvonulás, a vendégségi búcsú, a karácsonyi betlehemezés és Szentcsalád-járás. S elmaradhatatlan a szeptember végén több száz fő közreműködésével megrendezett szüreti felvonulás és bál is.

Legfontosabb évente megrendezésre kerülő rendezvény a vártúrával egybekötött Szondy Várünnepség, melyet utána a vár alatti tisztásnál (Schaffer-kút) középkori párviadalok, korabeli kézművesség, íjászat, bajvívás követ.

Megközelítés: Vasúton (a Vác - Balassagyarmat vonalon) vagy közúton (2-es, E 75-ös sz. főútvonalon) egyaránt jól megközelíthető.