Budafok Nagytétény bemutatása

Budafok–Tétény a főváros Xxii. kerülete, Budapest délnyugati részén
Fekszik a Duna jobb partján. A ma közel 60 ezres lélekszámú kerület
1950-ben jött létre Budafok város, valamint Nagytétény és Budatétény
Községek egyesítésével. Természetföldrajzilag a Budai-hegység déli
Előterét alkotó dolomitból es mészkőből álló, karsztos felszínű
Tétényi-fennsí kon és annak a Dunáig lefutó lejtőin terül el, amelyek
Löszös talajtakarója kiválóan alkalmas volt a szőlőtermesztésre. A
Fennsík Kamaraerdő melletti, sziklagyepes része, amely számos ritka
Növény- és állatfaj élőheiye, valamint a Háros-sziget a még érintetlen
Ártéri erdőségével természetvédelmi terület.

Az újkőkortól kezdve már folyamatosan lakott vidéken az első
Jelentős emléket a rómaiak hagyták, létrehozva Campona castellumát
(Nagytétény), amely a limes egyik jelentős katonai tábora volt. Fontos
Dunai átkelő lévén folytonos volt a lakosság, s a népvándorlás korából
Is kerültek elő régészeti leletek. A honfoglalás után Nagytétény
Területén volt Töhötöm (Teteny) vezér téli szállása. Az ezután már
Téténynek nevezett településen Iv. (Kun) László 1279-ben országgyűlést
Tartott a kun kérdés rendezésére. Az oklevelek tanúsága szerint a
Király és kísérete a Háros (egykor Csúthnak nevezett)-szigeten lévő
Csúti premontrei prépostságban szállt meg. A Téténytől északabbra fekvő
Csút falun kívül még egy harmadik település is létezett vidékünkön, a
Mai budafoki fennsíkon lévő Kána. Tétény a Xv. század második felében
Élte virágkorát, ekkor már mezőváros (oppidum) volt. A török uralom
Végére a vidék három települése elpusztult, leginkább Tétény maradt
Fenn, amelyet földesura, Száraz György 1711 után német telepesekkel
Népesített be. Később magyar jobbágyokat is telepítettek ide.

Ezidőben kezdődik Budafok története, amelynek területe a török
Uralom után, 1698-ban Savoyai Jenő herceg birtoka lett a Csepel-szigeti
Uradalom szőlőhegyeként (latinul Promontorium). Önálló településként
Csak a herceg halála után, 1739-ben alakult meg Promontor zsellérközség
A többségükben Csepelről átjött német szőlősgazdákból. Első házaikat a
Brunnthal (mai Péter-Pál utca) völgyében építették fel. A település
Gyors fejlődését, csakúgy mint Tétény, a szőlőkultúrának és a
Kőfejtésnek köszönhette. Ezekhez kapcsolódik a kerület páratlan
Pincerendszerének kialakulása is. A töretlen fejlődést az 1886. évi
Filoxérajárvány állította meg, amely szinte teljesen kipusztította a fő
Megélhetési forrást jelentő szőlőket.
Ekkorra már Budatétény is
(1915-ig Kistétény a neve) önálló településsé vált, amelyre inkább az
Elszórtan épült házak, villák a jellemzők, minthogy a falu 1873-ig
Nagytétény egyik szőlőhegye volt. A szétválás után kezdték az ófalura
Tétény helyett a Nagytétény nevet használni.
A vasútvonalak
Megépülése (1861: déli vasút, 1882: pécsi vasút) megteremtette a
Későbbi évek fejlődésének alapját. A század utolsó évtizedében és a Xx.
Század elején meginduló iparosodás (sörgyár, pezsgőgyárak, gyufagyár,
Sertéshízlalda) meghatározóvá vált a főváros gazdasági vérkeringésébe
Mind jobban bekapcsolódó települések életében. 1899-ben Budafokig,
1909-ben már Nagytétényig járt a Hév. Ezekben az években kezdett
Kialakulni a Nagytétényhez tartozó Baross Gábor-telep is, amely az
Anyaközségtől távol szinte külön települést képezett.
Budafok, amely
Új nevét 1886-ban kapta az addigi Promontor helyett, 1926-ban városi
Rangot kapott. A megszűnt szőlőkultúra folytatásaként a város a Xx.
Században jelentős borászati centrummá fejlődött, ahol a mai napig
Borászokat is képeznek. 1987-ben Budafok megkapta a „Szőlő és Bor
Városa” kitüntető nemzetközi oklevelet.
A Xx. század elején
Nagymértékben növekedett a települések lakossága, egyre hátrébb szorult
A német jelleg s magyar többség alakult ki. A németség többségét a Ii.
Világháború után Németországba telepítették, de ma ismét feléledőben
Van a német nemzetiségi hagyományok ápolása. Az ipari fejlődés, a
Több száz éve itt élő németség kitelepítése, a fővároshoz csatolás, a
Nagyarányú beköltözések, lakótelep építések ellenére a túlnyomóan
Kertvárosias jellegű kerület a mai napig is őrzi egykori alkotó
Településeinek jellegét, amelyekben eleink műemlékek sorát hagyták ránk.