Balatonszentgyörgy bemutatása

Balatonszentgyörgy a Balaton délnyugati csücskénél fekszik, a Zala folyó és a 7. sz. főközlekedési út között, a Kis-Balaton Természetvédelmi Terület határában. A község a déli Balaton-part és Somogy megye kapuja. Aki a Budapest-nagykanizsai főút felől érkezik gépkocsival, a Somosi dombtető gyönyörű panorámája fogadja. Elérhető távolságban ott csillog a Balaton víztükre; kicsit lejjebb a völgyben a község látható, a házak közül kiemelkedő római katolikus templomával.

Jó közlekedési lehetőségei miatt a déli part nagyon fontos vasúti, postai, ipari középpontja.

A római és a népvándorlás-kori leletek bizonyítják, hogy ősidők óta lakott e hely. Mai nevével 1722-ben alakult községgé.Addig Balatonberény pusztájaként szerepelt. E terület urai 1726-ban a Festeticsek lettek. A XVIII. század közepén az 1742-ben Bél Mátyás által említett vörsi rév Battyánpusztára került, majd 1823-ban végleg Balatonszentgyörgyre helyezték. 1839-ben Festetics László megépítette a Balaton hídját, illetve a Csillagvárat. A XIX. század elejétől halász céh is működött Balatonszentgyörgyön.
A község fejlődő település, közösségi szolgáltatásai révén a környező falvak mikroközpontja. Idegenforgalmi szempontból is látogatott, mely főként a Csillagvárra, a Talpasházra, a Kis-Balatonra irányul.