utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…

Bakonybél bemutatása

Bővebben a helyről

Szent István által idetelepített Benedek-rendi apátsággal kezdődött a története. Kolostora, amely sokáig független volt, a XIII. század végén leégett. Helyreállították, de a török dúlás során újra elpusztult. Bél (ekkor még így hívták) lakatlanná vált. Az új lakosság betelepítése a XVIII. században kezdődött. 1851-tõl kőedényüzem működött a faluban, Somhegypusztán pedig üveghuta.

A környéken eredő bővizű források sokasága víznyerő forrása volt egykoron az itt élő lakosoknak, erdei munkásoknak, most pedig a turisták meríthetik meg poharukat, és felfrissülve a kristálytiszta víztől folytathatják barangolásukat.

A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet természeti értékeivel történő ismerkedést segíti a Boroszlán tanösvény. Ezen kívül számos jelzett túraútvonal is keresztülhalad Bakonybélen, kisebb-nagyobb kirándulásokra hívva a csendre, nyugalomra, vagy aktív kikapcsolódásra vágyókat és a természet szerelmeseit.

A csodálatos természeti környezet és gazdag helytörténeti értékei tették kedvelt kiránduló központtá a települést.

3 találat

Tájház

Bakonybél

A Fő utca középső szakaszán szembeötlő a barokkosan ívelt kapuval összekötött két épület. A jellegzetes bakonyi háztípust képviselő bakonybéli Tájház műemlék. Egy 1857-ben készült térkép már jelöli. A kisebbik ház eredetileg három osztatú, szabad kéményes épület volt, amely elé 1895-ben egy üzlethelyiséget emeltek. A bolt mögött, az udvar felé haladva volt a lakószoba, amely a füstös konyhából nyílt, majd a kamra. A konyhát szinte teljesen betölti a téglából rakott kemence, amelynek füstje a helyiség szabad kéményén és részben az ajtónyíláson keresztültávozott. A füstnyílás kitűnő húsfüstölő is volt. A nagyobbik épület legfőbb dísze az ívelt, oszlopos tornác, a gádor. A folyosó eredetileg bolthajtásos volt, azonban a 20. század elején a tulajdonosok síkfedéssel cserélték föl. Konyhája is füstös konyha lehetett, a jelenlegi tűzhelyet és kéményt a család saját igényének megfelelően alakította át. Az utcai szobában a fiatal házasok, a gazda fia és menye lakott a családjával. A hátsó szobát az öregek használták. A gádor alól nyílt az istálló, amelyben lovakat és teheneket egyaránt tartottak. Itt jelenleg a hagyományos bakonybéli faműves mesterséget bemutató kiállítás látható. A tornác végén lépcsősor vezet a boltíves pincébe, amely elsősorban terménytárolásra szolgált. Az udvar végében áll a környéken egyedüliként meg-maradt, kiugró előrésszel épült úgynevezett torkospajta.

Múzeum

3 találat a térképen ebből az oldalból