Bajót bemutatása

A Közép-Dunántúlon, a Gerecse északi részén helyezkedik el. Megközelíthető közúton: a 10-es főúton Nyergesújfaluig, onnan déli irányban 5 km.

Bajót és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, az itt talált régészeti leletek is erről tanúskodnak. A község határában az Öreg-kő keleti hatalmas sziklafalában, a Jankovich- és Baits-barlangban ősk ori maradványokat, köztük az ősember solutréei és magdaléni kultúrájának számos ritka- és érdekes emlékét – finoman kidolgozott kő- és csonteszközöket – találtak.

A római korban itt egy település volt, helyén faragott kőtárgyak, pénzek kerültek elő, s egy domborműves sírkő is, melyet a plébánia falába építettek be.

A környéken a honfoglaló magyarok is korán megtelepedtek, az itt feltárt honfoglalás korából származó sírlelet bizonysága szerint.

A település nevét az írásos források 1202-ben említik először. Első birtokosa a spanyol származású Bajóti Simon ispán volt, ő védelmezte hősiesen maroknyi íjászával Esztergomot 1242-ben a tatároktól. Kézai Simon krónikája szerint a község neve is spanyol eredetű.

Bajóton egy vár is állt egykor, alapfalainak maradványai a templom déli oldalán sokáig láthatók is voltak, 1332 körül azonban minden bizonnyal elpusztult, birtokosainak háborúskodásai miatt, mert többé nincs említve.

A községet a törökök többször elpusztították, de mindannyiszor újranépesült. 1706-ban a labancok úgy feldúlták, hogy újra kellett telepíteni.

Határában az 19. században szénre bukkantak,és a területet bányaművelés alá is vették.

Péliföldszentkereszt Bajót határában található. Xiii. századi templom, kálvária, Szalézi Rendház és ifjúsági ház található itt, valamint egy idősek otthona. A legenda szerint egy sánta fiú meggyógyult a szentkereszti forrás vizétől 1730. májusában. Minden év május első hétvégéjén Mária búcsú van a kegytemplomban és a kálváriadombon.
A közelben találhatók a Berény-vár nevű, ismeretlen eredetű földvár maradványai is.

Az Öreg-kő tetejének környéke természetvédelmi terület, itt fészkel a ritka kerecsensólyom és kövirigó.

Jankovich-barlang. A barlangban ősemberre utaló leleteket találtak. A környéken van az Öreg-kő barlang, Szalay-barlang és a Bajóti Büdös-lyuk nevű barlang is, valamint számos zsomboly, ravaszlyuk és víznyelő.

Híres szülöttei:
Kóthay Ernő (Bajót, 1926. november 18. – Tata, 1982. május 26.) - festőművész.

Muzslay István (belgiumi névhasználata szerint István Muselay) (Bajót, 1923. január 9. – Leuven, 2007. május 14.) - jezsuita szerzetespap, az alkamazott közgazdaságtan professzora a Leuveni Katolikus Egyetemen, a Collegium Hungaricum volt igazgatója, a Társadalomtudományok Pápai Akadémiájának tagja