Abasár bemutatása

A Mátra déli lábánál, Gyöngyöstől keletre, a Sár-hegy lejtőjén, a Bene-patak völgyében fekszik a település. Mai nevét csak a múlt század elején, 1903-ben kapta, addig Sár néven ismert. A települést több patak is keresztül szeli: a Bene-, a Pongor-, Dulinka-patak, határában jelentősebb vízfolyások a Tekeres-patak és a Vár-patak. Abasár határában tal álható természeti különlegesség a Tatármező, a jégkorszakból visszamaradt kőfolyások területe.

A település névadója az Aba nemzetség volt. A hagyomány szerint Aba Sámuel király itt a bencések számára monostort és apátságot alapított 1042-ben. Ez a mohácsi csata utáni időkben pusztulhatott el. A Bécsi Képes Krónika szerint emonostorban temették el Aba Sámuel királyt, akit ellenségei
1044-ben a ménfői csatavesztés után a Tisza vidékén megöltek.

A kora középkor utáni évszázadokban megindult fejlődést jelentősen visszavetette a török hódoltság. A 146 éves hódoltság alatt visszaesett a szőlőtermelés, mely ezt követően a 18. században kapott új lendületet.
1711-ben Bossányi Gáspár földesúr gömöri birtokairól telepített át bortermelő zselléreket. A 19. században megváltozott a szőlőtermelésre alapozott megélhetés, mivel a borvidék fejlődésében meghatározó szerepet játszó banktőke megjelent. Igaz, közben itt is pusztított 1887-90 között a filoxéra járvány. Az 1897-ben megalakul Gyöngyös-Visontai Szőlő és Bortermelő Rt. megalakulásától kezdve a lakosság szőlőoltvány-termesztéssel is foglalkozik. Ma is ezt a tevékenységet látja el �Abasári Szőlő Oltvány Termelő és Borászati Szövetkezet� néven.

A falut ma is szőlőültetvények veszik körül. A Sárhegyen termő szőlőkből kitűnő, minőségi bort állítanak elő. Abasár tagja a Mátrai Borút Egyesületnek.