utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…
Főoldal Egész ország Dél-Dunántúl Kaposvár és környéke Felfedezés

Kaposvár és környéke bemutatása - 18. oldal

Bővebben a helyről
Somogyország vadban gazdag erdők, termékeny folyóvölgyek, gondosan művelt szelíd lankák, napsütötte domboldalak. 
Bármerre is járunk a szépséges Balaton és a medrét szeszélyesen változtató Dráva közötti 6036 négyzetkilométernyi területen, mindenütt apróbb-nagyobb csodára bukkanunk.
Somogy egyik jelentős műemléke, a somogyvámosi Puszta-torony, amely több mint nyolc évszázada állja az elemek ostromát. A település arról is nevezetes, hogy itt telepedtek meg egy évtizede a Krisna-hívők, akik a látogatók ezreit vonzzák évente a faluba.

Bodrog mellett a már említett Bő nemzetség birtokát találjuk, feltárásakor leltek rá a régészek az európai viszonylatban is különleges rovásírásos agyagfúvókára, amely a X. századból való. Csupán egy gondolatnyira innen találjuk Somogyfajszot, ahol az erdő mélyén egy különleges őskohómúzeumot rejtenek a fák.

A történelemben kissé megfáradt utazót most egy páratlan természeti környezetbe invitáljuk: üljünk fel Mesztegnyőn a kisvasútra, amely védett növények és állatok élőhelyén zakatol velünk végig.

Kissé nyugatabbra már Lengyel József és Bernáth Aurél szülővárosában, Marcaliban járunk, ahonnan a megye déli része felé tartva ne felejtsük el érinteni a királyi szakácsok versengésének nevezetes helyszínét, Nagyszakácsit. Augusztus első napjaiban ezrek kíváncsiak a Mátyás korát idéző jelmezes vigasságra.

Somogyban barangolva nem szabad kihagyni az egykori királynéi birtokot, Segesdet, melyet egykor II. Endre adományozott feleségének. A tatárjárás után IV. Béla itt alakította meg az ország felépítésére hivatott kormányát, majd a kastély falai között töltötte ideje egy részét IV. László, s e helyen találkozott anyjával Nagy Lajos király. A ferences kolostor és templom, a csodás Széchenyi kastély látványa után forduljunk újból a természet szépségei felé. A közelben találjuk a vadban gazdag erdőrezervátumot, Kaszót, s mellette a védett őslápot, a Baláta-tavat. A déli végeken kalandozva kopogtassunk be a több mint két évszázados csurgói gimnázium ajtaján: az öreg könyvtár falai között bizton megérezzük Csokonai Vitéz Mihály szellemét. A költő itteni tanítóskodása alatt íródott az Özvegy Karnyóné és somogyi élményei ihlették a Dorottyát. A református diákvárostól nyugatra kanyargós út, a Hétszergörbe vezet a megye csücskébe. Őrtilos Szentmihály hegyéről csodás kilátás nyílik a Dráva és a Mura találkozására. Hagyománnyá vált e helyen az évente egyszeri ünnepélyes határnyitás, amikor a szomszédos Horvátországból csónakkal érkeznek a vendégek.

A megye déli határa egyben országhatár is. Mentén haladva érintjük a gyékényesi bányatavakat, megismerhetjük a Duna-Dráva Nemzeti Park védett növény- és állatvilágát, majd Babócsára érve a híres nárciszost, ahol évszázadok óta minden májusban virágpompába öltözik a 12 hektáros Basakert.

A természet sok értékkel áldotta meg Somogyot, ilyen a barcsi ősborókás, de ilyen a gazdag termálvízkészlet is, melynek jótékony hatását ki lehet próbálni Csokonyavisontán, Szulokban, Buzsákon és Igalban. Vendégcsalogatónkból vétek lenne kihagyni a Zselicet, e gazdag és vadregényes erdőséget, egykori betyárok bújtatóját, kecses őzek és méltóságteljes szarvasok otthonát. E lélegző zöld birodalom adja a friss levegőt Kaposvárnak. Akárcsak Rómát, a megyeszékhelyt is hét domb veszi körül, ezekből most két magaslatot ajánlunk vendégeinknek: Kaposszentjakabon az 1061-ben épített bencés monostor idézi a múltat, a Róma-hegyen pedig Rippl-Rónai József egykori villája ad képet a festőművész életéről. Ha még egy városi sétára is jut idő, akkor látogassunk el Vaszary János festőművész otthonához és tegyünk egy szál virágot Nagy Imre mártír miniszterelnök szobrához. Ezután járjuk körbe a csaknem százéves Csíky Gergely Színház gyönyörű épületét és a klasszicista stílusban épült egykori megyeházát. A hetvenezer lakosú megyeszékhelyet észak felé elhagyva egy új útra szalad az autó kereke, ez a 61. számú főút várost elkerülő szakasza. A távlati M9-es út részeként megépült 19,4 kilométeres autóutat 2003 novemberében helyezték forgalomba. Az itt élők reményei szerint mindkét irányban folytatódik majd a továbbépítése, s ezzel biztosítható lesz az ország nyugati és déli megyéi közötti összeköttetés.
Kiemelt városok (10)

Alsóbogát, Bárdudvarnok, Bonnya, Csokonyavisonta, Gálosfa, Gyékényes, Hajmás, Igal, Kaposvár, Zselickisfalud

446 találat

volt Csapody kastély

volt Csapody kastély

Ádánd

Központban a 1820-1827 között épült barokk stílusú Csapody kúria (kastély), a közelben a Református szentegyház 1825-ből, kissé távolabb az 1747-ben épített barokk Katolikus szentegyház, és Zsinagóga található. 1816-ban több mint száz ádándi zsidó polgár izraelita hitközséget alapít. 1849. március 2-án Roboz István író Csapody Pál vendége, a helyi legenda szerint itt írta a Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett című versét. Csapody Pálnak híres telivér méneséből összeállított ötösfogat szállította Ferenc József császárt Kaposvárról Keszthelyre, gróf Festetics Taszilóhoz 1850-ben. Említésre azért érdemes ez az eset, mert egy hajtásban tette meg az utat, ami 85 kilométer. 1850- 1851 a képzőművészet terén is jeles az itt élő embereknek, ugyanis Albert Zimmermann festő elkészíti Ádánd festményét. 1856-tól több birtokosa is volt a településnek, gróf Wiczkenburg, majd a Tallián család, később a Satzger család vette meg a kastélyt, s annak birtokát. A II. Világháború után a kastélyt államosították, majd itt kezdődött meg a mezőgazdasági szakmunkásképzés. Fekete István író 1970-es halála után az intézmény felvette nevét, így tisztelegve az író a természethez, és a mezőgazdasághoz való kötődésének. 1980-85 között átépítették, új tetőt kapott. A 18. századi főbejárati lépcsőt szétverve a szocialista értékrendet követve, vörös betonlépcső hirdeti a nyolcvanas évek építészeti esztétikáját. 2000. nyarán belső átalakításra került sor. A kor követelményeit figyelembe véve szinte az összes szoba szociális helységekkel lett bővítve, s így várja a nyaralni pihenni vágyókat.

Műemlék
Árpád- házi Szent Margit Múzeumi Kiállítóhely és Községi Könyvtár

Árpád- házi Szent Margit Múzeumi Kiállítóhely és Községi Könyvtár

Segesd

Segesd királynéi városának török kori pusztulásából látható egy részlet. A királynék fényes, XIII-XIV. századi rezidenciája a mai Segesd legmagasabb pontján, Felső-Segesden állt a ma ferences kolostortól és a templomtól ÉNY-ra. Egy magas lakótoronnyal ellátott, sánccal és árokkal erődített, háromszög alakú várban épülhetett fel a tégla és faragott kövekkel díszített kastély. Innen ismert egy korai kápolna maradványa is. Magas rangú királyi tisztségviselők, ispánok és bánok temetkeztek ide. 1319-1346 között a Gutkeled nembeli híres Amadé fia Miklós, Anjou Károly Róbert fő támogatója, Kaposújvár (Kaposvár) ura, Szlavónia bánja és a királyné segesdi főispánja és fiai is itt kaptak díszes sírhelyet. 1417-től előbb a Marczaliak, majd az ugyancsak főrangú Báthory család a birtokosa. 1566 és 1696 között itt is a török az úr. A végvári harcok idején többször, legalább hétszer felégették. Az egyik ilyen pusztulásnak a rekonstrukciója látható a terepasztalon. Az 1981-től megkezdett kutatások több helyen is rögzítették ezeket a pusztulásokat. A különböző kőmaradványok és a közöttük található égésnyomok utalnak a nagyobb arányú tűzesetre. Megolvadt bronz és vastárgyak jelzik ugyancsak ezt a váratlan tragédiát. A beomló épületek alatt ott maradtak a különböző tárgyak. A pusztulás utáni terepegyengetések nyomán föléjük új épületek kerültek. Az 1570 tájából épült török palánkvár alól először a XVIII. századi ferences kolostor építésekor bontanak ki emlékeket. Így kerül elő 1756. március 13-án, a régi vár köveinek eltakarításakor a vár helyén egy hatalmas oszlop nemzetiségi címerrel... "12 ökörrel húzatták el innen a rezidenciába". Ekkor kerültek elő az itt látható angyalos kőfaragvány. Báthory Katalinnak, Marczali György somogyi főispán feleségének az emléktáblája. Ez a XV. század második felében már virágzó somogyi reneszánsz legfontosabb bizonyítéka. Segesd és környéke már az őskortól - római koron keresztül - sűrűn lakott hely volt. A római korban, majd a honfoglalás kortól fontos utak csomópontjaként szerepelt. A X. század első felében telepedhetett meg mellette Bogát honfoglaló vezér, törzsfő. A magyar államszervezés után a veszprémi püspökséghez tartozott a segesdi főesperesség székhelye. Királyi, majd királynéi ispánsági központ. 1245-ben szerepel először oklevelekben IV. Béla király segesdi Comitatusa, vagyis vár megyényi területű ispánsága és annak első ismert ispánja: Jákó fia, Mihály. Segesden a hercegi, a királyi és királynéi udvarhely (curtis) egykori meglétére a királyok, a királynék és hercegek gyakori "ott tartózkodásából" is következtethetünk. A földvárral megerősített Segesd településen a király, a királyné magángazdasága, az úgynevezett prédiális szervezete működött a XI-XIII. században. Itt a településközpontjában állhatott a földesúr, a király, illetőleg a királyné, a herceg udvarhelye és háza (curtis,curia) körülvéve gazdasági épületekkel kerttel, illetve a szolgák házaival. A segesdi királynéi, királyi uradalom szervezetét, birtokait és az úgynevezett szolgáltató településeinek a láncolatát jól ismerjük. A tatárjárás következtében meggyengült és megritkult - Segesdhez tartozó - településeket új, részben távoli földről (NY-Európa országaiból) érkező ú.n. hospes (vendég) lakossággal népesítették be az Árpád-házi királyok. Segesden e királyi, királynéi curia, castellum és a vár mellett a XV. századig civitas, vagyis város, illetőleg a XV-XVII. században oppidum, azaz mezőváros volt. Ezekhez különböző falvak és települések tartoztak. Itt volt a királyi, a királynéi kápolna és a plébániaegyház is a XI-XV. században, valamint Somogy megye legkorábbi ferences kolostora, a XIII. század végén alapított Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt konvent. A királyok és királynék a XV. század elejére teljesen eladományozzák a segesdi birtokaikat, melyek a főrangú zászlósurak, a Marczali család, majd rokonaik, a Báthoryak kezébe kerülnek. 1566-tól 130 évig a török lesz itt az úr. A XIV-XVII. századi Segesdi vár és város a már egy balkáni (bosnyák és rác) hatást mutat. IV. Béla király idejében Segesdnek rendkívüli szerepe volt. A vesztett muhi csata után innen szervezte az ország védelmét, majd a tatárok "kitakarodása" után Segesdről irányította IV. Béla az elpusztított ország ujjászervezését. Ekkor az ország központja Segesd. Segud-on először 1330-ban a civitas, vagyis a város és a határa is szerepelt. 1389-ben azonban már oppidum regale (királyi mezőváros). Egészen addig, amíg Zsigmond király 1393 és 1417 között több főúrnak zálogként, majd 1417-ben véglegesen a Marczali család birtokába nem adja. A királyné városának, mezővárosának és plébániájának kiemelt jogállása volt. Az itt élő ún. hospesek (vendégek) és a különböző népek bizonyos belső önkormányzattal, tanácsi szervezettel rendelkeztek. Joghatóságilag a király és a királyné alá tartoztak. A város plébániája pedig nem a veszprémi püspök, hanem közvetlenül az esztergomi érsek fennhatósága alá volt rendelve. A XV. század elejétől 1566-ig a főrangú Marczaliak és a Báthory család - jelentős kézműves réteggel rendelkező - mezővárosa. Már a XIV. század végétől szerepelnek a piactéren álló kúriái, vagyis a rangosabb épületei. Segesd város, majd mezőváros az Árpád-kori vár alatt az ún. váralja részen, a késő-középkorban is egy sánccal, erődítéssel ellátott terület belsejében lehetett. 1566-tól a törökkor végéig egy jellegzetes balkáni hatású település. 1664-1666 táján a háromszoros sövénykerítésű palánkvára a kanizsai pasának vajdasága és bírói helytartósága. A kertekkel, kellemes levegővel és vízzel ellátott településen hatvan családnyi rája, vagyis háromszáz magyar ún. szolga élt. A töröktől való visszafoglalás után két évvel, 1690-ben is így, a vár alatt szerepelt: a fallal kerített egyházával együtt. A várral ellentétben a városnak a maradványai az 1980-as években is megfigyelhetőek voltak. Magánkertekben, ún. Pékó, Balogh, Baracsi földön épületek és temető nyomai mutatkoznak. 1981-1989 között végzett régészeti feltárásainkkal ezeket tisztáztuk. Feltártuk az Árpád-kortól itt működő város teljes szerkezeti egységét. Ezeknek legfontosabb központi része: a piactér, a plébániaegyházzal, a körülötte levő temetővel 1984-1985-ben kerültek elő. Dr. Magyar Kálmán régész

Múzeum

21 találat a térképen ebből az oldalból