Csongrád megye bemutatása
Bővebben a helyről
Csongrád megye hazánk legnapfényesebb tája, itt található Magyarország legmélyebb pontja, s a legmagyarabbnak tartott folyónk, a Tisza itt hagyja el országunkat.
Csongrád megye szellemi arculata több évszázados történelmi fejlődés eredményeként alakult ki. Ez a régió, a délkeleti országrész eltérő kultúrák, vallások, földrajzi térségek találkozópontja. A megyeközpont Szeged, a 19. században fejlődött igazi európai nagyvárossá, Kolozsvár, Kassa, Zágráb és a többi Kárpát medencei nagyváros méltó társává. Itt a délvidék kapujában találkozik a balkán térséget jellemző bizáncias szellemiség a közép-európai katolicizmussal, az Erdélyt uraló görög-keleti valláskultúra a protestáns puritanizmussal, itt ütközik az alföldet jellemző, mélyen gyökerező népi kultúra a városias polgárosultsággal. Mindezen erővonalak mentén színes, érdekes, ám ellentmondásoktól sem mentes szellemi élet alakult ki vidékünkön.
A múlt század utolsó harmadától napjainkig a térséget éltető társadalmi, földrajzi és történelmi tényezők szerencsés együtt hatására lényegében minden olyan intézmény megépült, ami az európai normák szerinti nagyvárossá tehette Szegedet. Ezek a fejlesztő energiák sugároztak ki a környékbeli középvárosokra, mint például Hódmezővásárhelyre, Szentesre, Csongrádra, Makóra, aminek révén a Tisza-völgy déli központjává fejlődhetett a térség.Igen változatos a megye művészeti élete. Itt alakult ki a vidéki Magyarország talán legfontosabb irodalmi központja. Hódmezővásárhelyhez kötődik az alföldi festészet egyik legfontosabb realista képzőművész-kolóniája, de emellett Szegeden, Mártélyon, Makón és Csongrádon ma is működnek művésztelepek. A fővároson és Szentendrén kívül ebben a megyében él és alkot a legtöbb hivatásos képzőművész. Mindig színvonalas, gazdag zenei élet volt honos e tájon. Szegednek szimfonikus zenekara van, konzervatóriuma világnagyságokat nevelt, Városaiban mindenütt működik alsó fokú zeneiskola, kamarazenekaraink, kórusaink külhonban is jeleskednek.
Gazdag és változatos a térség népművészeti hagyományokban. A "szögedi nemzet" sajátos ö-ző nyelvjárása a vidék féltve őrzött kultúrkincse. Hódmezővásárhely népi hímzése, fazekassága, Makó és Szentes környékének változatos népművészete mellett a tápéi tánckultúra és a népviseletekben megőrzött hagyományvilág színesíti a megye szellemi arculatát.
32 találat · 58 város a tájegységben
Városok: Algyő, Ambrózfalva, Apátfalva, Árpádhalom, Ásotthalom, Balástya, Bordány, Csanádalberti, Csanádpalota, Csengele, Csongrád, Deszk, Domaszék, Eperjes, Felgyő, Ferencszállás, Földeák, Forráskút, Gyálarét, Hódmezővásárhely, Királyhegyes, Kiskundorozsma, Kistelek, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Mártély, Mindszent, Mórahalom, Móricgát, Nagyér, Nagymágocs, Óföldeák, Ópusztaszer, Öttömös, Pálmonostora, Pitvaros, Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Szegvár, Székkutas, Szentes, Szikáncs, Tápé, Tiszasziget, Tömörkény, Újszeged, Üllés, Zákányszék, Zsombó
32 találat
25 találat a térképen ebből az oldalból