utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…
Főoldal Egész ország Dél-Alföld Csongrád megye Felfedezés

Csongrád megye bemutatása - 2. oldal

Bővebben a helyről

Csongrád megye hazánk legnapfényesebb tája, itt található Magyarország legmélyebb pontja, s a legmagyarabbnak tartott folyónk, a Tisza itt hagyja el országunkat. 

Sokan, akik csak országúton vagy vasúton robognak át a vidéken, egyhangúnak, kevés szépséget mutatónak hihetik vidékünket, pedig a megye - sajátos átmeneti jellege miatt - rendelkezik szinte minden természeti szépséggel, amit Alföldünk mutat. Megtalálható itt a puszta, a folyókhoz és a szikes tavakhoz kapcsolódó mozgalmas élővilág, de a síksági tájnak némi domborzati változatosságot adó, ma már kötött homokformák illetve kunhalmok is. Talán még az itt élők többsége sem tudja, milyen természeti szépségeket tud nyújtani tájunk annak, aki szán arra időt, hogy megismerje tágabb lakókörnyezetét.

Csongrád megye szellemi arculata több évszázados történelmi fejlődés eredményeként alakult ki. Ez a régió, a délkeleti országrész eltérő kultúrák, vallások, földrajzi térségek találkozópontja. A megyeközpont Szeged, a 19. században fejlődött igazi európai nagyvárossá, Kolozsvár, Kassa, Zágráb és a többi Kárpát medencei nagyváros méltó társává. Itt a délvidék kapujában találkozik a balkán térséget jellemző bizáncias szellemiség a közép-európai katolicizmussal, az Erdélyt uraló görög-keleti valláskultúra a protestáns puritanizmussal, itt ütközik az alföldet jellemző, mélyen gyökerező népi kultúra a városias polgárosultsággal. Mindezen erővonalak mentén színes, érdekes, ám ellentmondásoktól sem mentes szellemi élet alakult ki vidékünkön.

A múlt század utolsó harmadától napjainkig a térséget éltető társadalmi, földrajzi és történelmi tényezők szerencsés együtt hatására lényegében minden olyan intézmény megépült, ami az európai normák szerinti nagyvárossá tehette Szegedet. Ezek a fejlesztő energiák sugároztak ki a környékbeli középvárosokra, mint például Hódmezővásárhelyre, Szentesre, Csongrádra, Makóra, aminek révén a Tisza-völgy déli központjává fejlődhetett a térség.

Igen változatos a megye művészeti élete. Itt alakult ki a vidéki Magyarország talán legfontosabb irodalmi központja. Hódmezővásárhelyhez kötődik az alföldi festészet egyik legfontosabb realista képzőművész-kolóniája, de emellett Szegeden, Mártélyon, Makón és Csongrádon ma is működnek művésztelepek. A fővároson és Szentendrén kívül ebben a megyében él és alkot a legtöbb hivatásos képzőművész. Mindig színvonalas, gazdag zenei élet volt honos e tájon. Szegednek szimfonikus zenekara van, konzervatóriuma világnagyságokat nevelt, Városaiban mindenütt működik alsó fokú zeneiskola, kamarazenekaraink, kórusaink külhonban is jeleskednek.

Gazdag és változatos a térség népművészeti hagyományokban. A "szögedi nemzet" sajátos ö-ző nyelvjárása a vidék féltve őrzött kultúrkincse. Hódmezővásárhely népi hímzése, fazekassága, Makó és Szentes környékének változatos népművészete mellett a tápéi tánckultúra és a népviseletekben megőrzött hagyományvilág színesíti a megye szellemi arculatát.

Városok: Algyő, Ambrózfalva, Apátfalva, Árpádhalom, Ásotthalom, Balástya, Bordány, Csanádalberti, Csanádpalota, Csengele, Csongrád, Deszk, Domaszék, Eperjes, Felgyő, Ferencszállás, Földeák, Forráskút, Gyálarét, Hódmezővásárhely, Királyhegyes, Kiskundorozsma, Kistelek, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Mártély, Mindszent, Mórahalom, Móricgát, Nagyér, Nagymágocs, Óföldeák, Ópusztaszer, Öttömös, Pálmonostora, Pitvaros, Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Szegvár, Székkutas, Szentes, Szikáncs, Tápé, Tiszasziget, Tömörkény, Újszeged, Üllés, Zákányszék, Zsombó

79 találat

Kéktói Ménes

Kéktói Ménes

Hódmezővásárhely

Kéktó ligetes puszta. Változó talaj, és növényösszetételével ló ill. marhalegelőnek kiváló. 1987-ben vásárlás útján került családunk birtokába az akkor szokásos, 1 holdas halásztanyaként épült, később átépített "partra" tanya. A tanya keleti oldala egy vályogból tapasztott főépületből állt. ( Konyha, kamra, búbos kemencés szoba, mestergerendás padlás.) A kemencét Fertály János bácsi, földeáki barátom újított fel az 1988-as évben. Itt volt található még egy faépítésű 5 fakkos, zsindelytetős hombár 1886-ból, és ami a mai napig is megtalálható, bár 2006-ban Berta Imre bácsi ácsmester újjáépítette a tetőt. A tanya nyugati oldalán volt a végjászlas istálló, a mainak kicsinyített megfelelője, szintén vályogból. Talajszintje 50-60 cm-rel lejjebb volt a talajszintnél. két tehén és ugyanennyi ló fért el benne. Délről volt a góré kétoldalt félszer kocsiszín. ( itt található volt egy jó állapotú MIA motor, aggregátor és áramfejlesztő nélkül) Disznó és tyúkól tartozott északról a tanyához. Ezek az épületek alakították ki a zárt tanyaudvart, ami ma is megbélyegzi a képet. A dél-keleti sarokban helyezkedik el egy téglakirakású 2-4 m vízszintű gémeskút. Vize salétromos, ezért ma már csak hűtésre és vízszintjelzésre használatos. A tanya körüli legelők, földek tagi tulajdonból majd kárpótlás útján kerültek családunkhoz. Családunknak Magyartarka fajtájú baromállománya van. Lovaink a Furioso- North Star fajta Hódmezővásárhelyi tájfajtájának egyedei. Jómagam több mint 3 évtizede foglalkozom lótenyésztéssel. Célom a tudatos párosításokon keresztül olyan fajtatiszta egyedeket létrehozni, melyek megállják helyüket a mai követelményeknek megfelelően, mint sportlovak, így növelve e régi Magyar fajta hírnevét. Bizonyítékként hagy említsem az Aranyági Ménest melynek létrehozója és vezetője voltam 1977-től, 2005-ig. Ménesünkben mintegy 80 ló- csikó található meg. Főleg természetszerű, számukra komfortos, szabad tartásban, (télen, nyáron) nagy mozgástérrel. Természetesen méncsikókat körül nevezve. A ménesi korosabb anyakancáink nagy előnye, hogy a lovassport valamely szakágában kipróbáltak, így teljesen megbízhatóak gyermekek és lovagolni kezdő felnőttek számára. A fiatalabb egyedek saját teljesítmény vizsgálatát rutinos lovasaink, versenyzőink végzik.

Sport

25 találat a térképen ebből az oldalból