utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Budapest és környéke régió Budapest tájegység Felfedezés

Budapest tájegység bemutatása - 3. oldal

Bővebben a helyről

A nagy tájegységek találkozásánál fekszik az ország fővárosa, Budapest, amely 1873-ban három város (Pest, Buda, Óbuda) egyesüléséből jött létre. A Duna két partján fekszik, 23 kerülete közül 16 a pesti, 6 a budai oldalon van, egy pedig a két Duna-ág által közrefogott Csepel-szigeten. A budai oldal hegyekre épült (legmagasabb pontja az 527 méter magas János-hegy), a pesti oldal síkságon fekszik. A Duna két partját 7 közúti és 2 vasúti híd köti össze. A Duna két partjának panorámája, az Andrássy út és a budai Várnegyed 1987 óta a Világörökség része. A tömegközlekedést 3 metróvonal segíti, az elsőt - és Európában a londoni után a másodikat - 1896-ban adták át.

Budapest az ország első számú politikai, közigazgatási, kulturális, ipari, közlekedési, szolgáltatási és idegenforgalmi központja. Itt él az ország össznépességének közel egyötöde, közel 1,8 millió ember, és itt dolgozik az iparban foglalkoztatottak 16 százaléka. Budapest nemzetközi hírű fürdőváros is. Csaknem félszáz fürdője közül 12 termál- és gyógyfürdő.

91 találat · 55 város a tájegységben

Városok: Áporka, Budafok Nagytétény, Budajenő, Budapest, Csemő, Csévharaszt, Csobánka, Csomád, Dabas, Dabas-Gyón, Dánszentmiklós, Dány, Ecser, Erdőkertes, Farmos, Galgahévíz, Galgamácsa, Hévízgyörk, I. kerület, Vár (Buda), Iklad, IX. kerület, Ferencváros (Pest), Jászkarajenő, Kamaraerdő, Káva, Kiskunlacháza, Kőröstetétlen, Lórév, Makád, Mende, Nagykovácsi, Nyársapát, Pereg, Péteri, Piliscsév, Pócsmegyer, Sülysáp, Szada, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetújfalu, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószőlős, Törtel, Újhegy, Újlak, V. kerület, Belváros (Pest), VI. kerület, Terézváros (Pest), VII. kerület, Erzsébetváros (Pest), VIII. kerület, Józsefváros (Pest), XII. kerület (Buda), XIV. kerület, Zugló (Pest), XXII. kerület (Buda), Zsámbok

91 találat

Szent Mihály Plebaniatemplom

Szent Mihály Plebaniatemplom

Budapest

Angyalföldön, a régi Váci út külső részén, a Tripolisznak nevezett városrészben (a Terézvárosi plébánia területén) 1917-ben alakul meg a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület, és az itt élő hívek számára a karmelita atyák a Tomori úti iskola két tornatermében végzik vasár- és ünnepnap a szentmiséket. Egyházközséget szerveznek 1923-ban. Ugyanebben az évben a fővárosi tanügyi hatóság véglegesen átengedi a tornatermeket kápolnai célra. Az Érseki Főhatóság Mester Jenőt 1923. december 1-jén helyi lelkésznek nevezi ki. Foerk Ernő aki a szegedi dóm építésze is tervei szerint 1929-ben kezdik el a templom (900 m2) építését, a Budapest-Székesfőváros által nyújtott támogatásból és a hívek adományaiból. A kivitelező a Paulheim és Weninger cég. A neoromán stílusú, kéttornyú, latinkereszt alaprajzú, bazilikás elrendezésű templomot 1930. szeptember 21-én szenteli fel Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás. 1933-ban emelik plébániai rangra a lelkészséget. 1940 elején elkészül az egyházközség kultúrháza, ugyanezen év szeptemberében pedig, a plébánia épülete, Dr. Fábián Gáspár terve alapján. A templom üvegablakain a legnagyobb magyar szenteket láthatóak, két mellékoltárát Jézus Szíve és Szűz Mária tiszteletére készültek. A szentély freskóján a dicsőségesen uralkodó Jézus Krisztus, a szembemiséző oltár felett a kazettás mennyezeten a Bárány látható. Az orgonakarzat színes üvegablakain történelmi címereink veszik körül a fővárosi címert. A második világháborús károk főhatósági segélyekből és a hívek adományaiból fokozatosan tűnnek el. 1955-ben a templom megkapja az esztergomi tanítóképző orgonáját, melyet 1967-ben korszerűsítenek. 1972-ben alakítja ki Rácz Gábor a templomban az új süttői márványborítású liturgikus teret. Ő készítette 1975-ben a szentbemiséző oltár, az ambó és a kereszt tűzzománc lemezeit is. A vízszintes kompozíció a központra, a lángok felfelé törése, az áldozat bemutatására irányítja a tekintetet. Az ambó burkolata a fény és a víz átszüremlését ábrázolja. A felüllévő fényforrás egybefonódó hármas köre a Szentháromságot szimbolizálja. A fényforrásból lefelé ömlő fényzuhatag, mely fokozatosan átvált csillogó vízfelületbe, a keresztség szentségére utal. A kereszt kompozíció a hagyományos körmeneti lándzsás kereszt új értelemben való felelevenítése. 1980-ban a korábbi Szent Mihály főoltárképet, egy sokak által bírált mert a templom összképétől elüt tűzzománc képre cserélik, mely a három főangyalt ábrázolja. A sekrestyében áll az eredeti faoltár, melyet annak idején a Kisegítő Kápolna Egyesület használt. 1995. augusztus 15-én szentelik fel a templom alatt létesített urnatemetőt. A 90-es évek folyamán a templom külső, belső felújításra kerül, többek között megtörténik az ólomüveg-ablakok restaurálása. Az urnatemető második szárnya 2004-re készül el, a plébánia teljes felújítása 2005-ben fejeződik be. 2007-ben a templom tornyait restaurálják, 2008-ban pedig a templom teljes elektromos vezetékhálózatát cseréje történik meg. Az egyházközségben két énekkar egy klasszikus és egy gitáros teljesít szolgálatot. A plébánia többek között a fiatal házasok körének, óvodás hittannak, felnőtt bibliaóráknak és vasárnaponként agapénak ad helyet. A környék három iskolájában rendszeres hitoktatást folyik. A kerületben, az utóbbi évtizedben, folyamatosan zajlanak építkezések, ennek következtében új lakók köztük fiatal családok is nagy számban költöznek a plébánia területére. A templom búcsúnapját szeptember 29.-én tartják, vagy a hozzá közelebb eső vasárnapon. A plébánia területén körülbelül 15.000 ember él, ebből katolikus 9.000 fő.

Templom
Szent Mihály kápolna Margitsziget

Szent Mihály kápolna Margitsziget

Budapest

A román stílusban rekonstruált kápolna nyugati oldalán nyíló bejáratát két oszlop fogja közre. A kapu orommezejében lévő bronz dombormű az utolsó ítélet jelenetét mutatja be. Előképe a kassai Szent Mihály kápolna hasonló ábrázolása után készült. Az arkangyal jobbjában pallost, baljában mérleget tart, amelynek egyik serpenyőjében az üdvözülő, a másikban az elkárhozott lélek allegorikus alakjait látjuk. Az előbbieket angyal fogadja, az elkárhozottakat négy ördög ragadja el. A szabad helyen régies metszésű betűkkel az Ignosce Domine - Ne ródd fel, Uram - felirat. <br> A kapu felett emelkedik a zömök, magas, nehéz, gúla kősisakkal fedett torony, amely részint a nyugati falra, részint a templomtérbe nyúló erős pillérekre támaszkodik. A torony felső emeletét díszes kőoszlopokkal kettéosztott ikerablakok törik át. A 15. századból származó harangot Strous János öntötte. A harang felirata: Hilf * uns* Gott * Maria * perat * uns * dumma * goss * Meister * Hans * Strous * (Segíts Isten, Mária, vezess, minket, együgyűeket - öntötte Strous János mester). A templomtérbe lépve balról a tölgyfalépcső a karzatra és a toronyba vezet. A hajó jobb oldalán emléktábla teszi közzé a kápolna rekonstrukciójának előzményét. A mennyezetet színes ornamentikával ellátott kazettás burkolat fedi. A szentély középpontjában a zsinati liturgia szerinti szembenéző oltár látjuk, menzájának nehéz kőlapját négy, kockafejezetű oszlop tartja, közepét zömök kőkocka támasztja alá, előlapján Agnus Dei ábrázolás. A szentély keskeny ablakán Szent Mihály arkangyal festett képe, Kölber Dezső alkotása. Eredetileg az oltár menzájára bronz tabernákulumot helyeztek az evangélisták jelképeivel, az angyali üdvözlet jeleneteivel. A korábbi feszület és a négy gyertyatartó ugyancsak bronzból készült. Ma a tabernákulumot az evangéliumi oldalon található, kovácsoltvas ajtóval ellátott pasztofórium helyettesíti. (Az oltár, a szentségház ,a pasztofórium, a szenteltvíz-tartók és az emléktábla Körmendi Frim Jenő munkája). Árpád-házi Boldog Margit képét Feszty Masa alkotta.

Templom

25 találat a térképen ebből az oldalból