utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Dél-Alföld Felfedezés

Dél-Alföld bemutatása

A Dél-Alföldre látogató igazi, ám biztonságos kalandok részese lehet, a térség rendkívül színes és izgalmas kínálata várja a vendégeket. Európa egyik legnagyobb egybefüggő síkságának meghatározó része a kiváló természeti adottságokkal rendelkező, - Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket - magában foglaló Dél-Alföld.

Bővebben a helyről

Nyugaton a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig folyó Duna, délen és keleten Szerbia-Montenegro Vajdaság tartománya, valamint Románia észak-nyugati régiója határolja ezt a tengerszint feletti magasságkülönbséget alig mutató tájat. A napsütéses órák száma kiemelkedően magas, évről évre meghaladja a kétezer órát. A folyókkal szabdalt régióban, a mély rétegekben gazdag termálvízkincs rejtőzik.

Történelem és kultúra, lovaglás és gyógyító vizek, finom ételek és italok, csendes puszták és palotás városok együtt találhatók meg ebben a régióban.

Termál-völgyként is nevezhetjük ezt a tájat, ahol a föld mélye a régióban található közel ötszáz termál kutat táplálja, melyekből száz kút a fürdők vizét adja. Európa hévizekben igen gazdag térsége ez, ahol a fürdőkultúra hagyományai a török időkig nyúlnak vissza. A fürdők egyre gazdagabb spa (gyógyító és wellness) szolgáltatásokkal hívják a látogatókat. Egyediségük, az „Alföld Spa” nem kevesebbet kínál és nyújt, minthogy a gyógyító vizek és szolgáltatások sokasága itt pusztai romantikával, sok napfénnyel, a kedves kisvárosok, falvak és tanyák hagyományaival és kultúrájával, valamint jellegzetes gasztronómiai kínálattal kiegészülve várja a vendégeket. Egy-egy tájegység sajátos, semmi mással sem azonos ízvilágának és különleges termékeinek megismerése is számos élmény forrása lehet. A régió bővelkedik a nemzeti oltalom és eredetvédelem alá sorolt termékekben, amelyeket hungaricumoknak nevezünk.

Büszkék vagyunk arra is, hogy a hungaricumok nagy része a Dél-Alföldön „terem”.

Kalandra fel! -mindig, mindenkit szeretettel vár a számtalan élményt kínáló magyar Alföld.

Forrás: www.itthon.hu

258 találat · 3 tájegység a régióban

Tájegységek: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye

258 találat

Belvárosi Katolikus Templom

Belvárosi Katolikus Templom

Hódmezővásárhely

A kálvinista többségű városban a 18. századig kevés volt a katolikusok száma. A török hódoltság utáni évtizedekben több vályogtemplomot is emeltek, ezek azonban elpusztultak. Szilárd téglatemplomuk 1752-1758 között épült fel barokk stílusban. Az újabb katolikusok betelepülése után 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval bővítették. A főbejárat fölött a Gróf Károlyi család címere látható. Ajtói és ablakai fölött hajlított párkánydíszek vannak, belsejének dongaboltozata pilléreken nyugszik. Imson János pesti művész alkotása az eredeti barokk főoltár és szószék. A mai főoltárt 1873-ban vásárolták a bécsi világkiállításon. Az eredeti Szentháromság képet 1954-ben restaurálták. A Szent Istvánról és Szent Imréről mintázott festett szobrokat Inzám János készítette. A két gyóntató fülke dörzsölt tölgyfa anyagú, félhenger alakú, a 18. század végén készültek. Johannes Lieberich budai mester alkotása a korai copf díszítő elemeket felhasználó ezüst navikula (hajó alakú edény) és füstölő (1803). A 18. századi gyertyatartók aranyozott keményfából valók, falikarjaik virágrozettából kihajló "S" idomokból összeállítva. A liturgikus térrendezés 1967-ben, a külső és belső restaurálás 1975-ben és 1978-ban történt. (Ybl Miklós (1814-1891) a 19. század második felének egyik legjelentősebb építésze. Főbb művei: budapesti Operaház, Bazilika, Közgazdasági Egyetem.)

Templom
Belvárosi Református Templom

Belvárosi Református Templom

Sarkad

Az 1866-os városi tűzvészben elpusztult a református templom is, de már a következő évben újjáépítették. Szép, az erdélyi templomok stílusát idéző kilenc fiatornyos torny 1880-ban készült el. Az épület szószékét 1869-ben építtették meg, dísze, a faragott pelikán - a reformátusság egyik fontos szimbóluma, az önfeláldozás jelképe - a város címerében is helyet kapott. A hajdani ősi egyház helyén áll a mai református templom, mely 1700 körül épült, 1866-ban azonban leégett és két évvel később újra építették. Az 1867-68. évi újjáépítés mestere Veres Károly nagyszalontai építész volt Csaba Jánossal együtt. A torony a linzi templom tornyának mása. Terveiért a torony építésének idején az atyafiak Linzbe szekereztek, hogy az ott katonáskodó sarkadiak által feldicsért linzi templomtorony mintájára építsék meg a sarkadi templomtornyot. A kelet-nyugati tengelyű templomnak 44 méter magas, nyugati homlokzati tornya van. A főbejárat a torony alatti egyenes záródású kapun át vezet be. A kapu fölött, álló ovál ablak van, fent félkörív záródású harangház ablakok vannak, fölöttük törtvonalú szemöldökpárkány, ezek alatt copf koszorús füzérdíszeket látunk. A kelet-nyugati tengelyű templomnak 44 méter magas, nyugati homlokzati tornya van. A főbejárat a torony alatti egyenes záródású kapun át vezet be. A kapu fölött, álló ovál ablak van, fent félkörív záródású harangház ablakok vannak, fölöttük törtvonalú szemöldökpárkány, ezek alatt copf koszorús füzérdíszeket látunk.

Templom

25 találat a térképen ebből az oldalból