utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Budapest és környéke régió Felfedezés

Budapest és környéke régió bemutatása

Magyarország Európában elfoglalt földrajzi helyzetéből fakadóan itt alakult ki az ország kulturális, politikai és közlekedési csomópontja. Várak, kastélyok, fürdők épültek – és rombolódtak le a viharos történelmi múlt során. Wellness-létesítmények, autóversenypálya, golfpályák, metróalagutak, új hidak, üveg- és fémpaloták és világszínvonalú hangversenyterem épült a legújabb ezredforduló környékén.

Bővebben a helyről

Létezik egy értékekben és élményekben gazdag vidék Magyarország közepén, mely körül öleli fővárosunkat, Budapestet, ez Pest megye.

Az itt élők számára is képes állandóan kellemes meglepetéseket nyújtani, hiszen míg a megye egyik vége a Dunakanyar “fent”, a Kárpát-medence talán legszebb hegyvidéke, a Pilisi-hegység, addig a másik végén az “Alföld kapuja” található. Gyakran érezhetjük úgy: megismerhetetlenül nagy a megye és végtelen számú kalandot rejt. Járhatjuk útjait, nézhetjük tájait, csodálhatjuk kulturális örökségét akár éveken át, mégis mindig új felfedezni, megismerni és megszeretni valót kínál nekünk.

Egyedi táji-természeti adottságok, ritka növények, állatok, - flóra és fauna - melyek méltán világhírűek, hiszen sehol máshol nem fordulnak elő.

A megyét keresztülszeli a Duna, de egyben összekötötte és mai napig össze is köti Európával. Jöttek a Duna mentén fentről, és lentről, akik itt találták meg, amit kerestek. A szülőföldre emlékeztető tájat, a megélhetést és a békességet. Ebből született az itt jelenlévő nemzetiségi és kulturális sokszínűség. Rendezett falvak, tiszta porták, vendégszerető, vidám emberek - akik legyenek magyarok, svábok, szlovákok, szerbek vagy bármilyen más nemzetiségűek - mindig szívesen látják az arra járókat. A máig élő ősi hagyományok és a modern Magyarország európai értékei keverednek olyan természetességgel, ahogyan csak kevés más helyen. Nagy művészek – költők és írók, festők és szobrászok, építészek, zenészek – vallják szűkebb pátriájuknak a megyét. Munkájuk nyomán rengeteg olyan érték született, amelyek nélkül szegényebb lenne a világ.

Forrás: www.tourinform.pestmegye.hu, www.budapest-regio.hu

112 találat · 7 tájegység a régióban

Tájegységek: Budaörs és környéke, Budapest tájegység, Cegléd és környéke, Dunakanyar, Gödöllő és környéke, Ipoly mente, Ráckevei környéke kistérség

112 találat

Csömöri ősláp

Csömöri ősláp

Csömör

A Csömöri-patak völgyében 27 ha kiterjedésű, 1977 óta megyei védettségű, jelenleg helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. Természetföldrajzilag a Pesti-síkság, növényföldrajzilag a praematricum része. A terület két részből áll: a kisebbik egy ősláp – a Csömöri-tó, a nagyobbik része a Réti dűlő a Csömöri-patak völgyében. Az őslápon több ritka, védett mohafaj élt, többek között tőzegmohák (Sphagnum sp.) más védett növények társaságában. Közöttük olyanok is voltak, amelyek Magyarországon csak egy-két helyről ismertek. 1987 telén tűz áldozata lett sok fa, cserje és értékes lágyszárú növény. Az elégett növények hamuja mintegy „megtrágyázta” a savanyú láptavat, ezzel elpusztított több érzékeny mohafajt. A szárazság mellett felgyorsította a tó benövényesedését (eutrofizáció). A regeneráció lassan folyik. Jelenleg a védett mocsári tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) növi be a tó nagy részét a keskeny- és széleslevelű gyékények (Typha angustifolia és T. latifolia) mellett. A parton az öreg fűzfák alatt figyelhetjük meg a védett mocsári nőszőfüvet (Epipactis palustris), a csüngő virágzatú villás sást (Carex pseudocyperus), a terebélyes bugájú, rózsaszínű vízi hídőrt (Alisma plantago-aquatica). A tóból írták le először hazánkban az Oedogonium inversum Wittrok forma subclusum zöldmoszat fajt, és a Didimella glacialis mikrogombát, amely a mocsári sás levelén él. A tó partján és a Réti dűlőn átfolyó patak partján gyönyörködhetünk a már ritkuló, védelmet érdemlő „gömbcsoportú” fűzláp társulásában és benne a zömök hamvas v. rekettye fűzben (Salix cinerea). A tó és a patak partján, helyenként a réten is láthatók a fehér fűz (Salix alba) és a csöröge v. törékeny fűz (S. fragilis) alkotta fűzliget társulásai. A patak mellett, a réten foltokban a nád (Phragmites australis) alkot nádas társulást, néhány helyen a szép közönséges erdeikákával (Scirpus sylvaticus). A réten a nádas szélében és a tó parti övében tűnik fel a zsombéksásos társulásban hatalmas csomóival a zsombék sás (Carex elata), és a magassásrét a magasra növő mocsári és parti sással (Carex acutiformis és C. riparia). A védett rét első harmadában ritkuló társulásokat és fogyatkozó, értékes, de nem feltűnő szépségű növényeket kereshetünk. A sásláprétben a lápi sást (Carex davalliana), a szittyós láprétben a nagy szittyót (juncus subnodulosus), a csátés láprét foltban a kormos csátét (Schoenus nigricans) lelhetjük meg, ha jó szemünk és szerencsénk van. A rét nagy részét a kékperjés száradó láprét foglalja el, amely nevét a színes bugájú kékperjéről (Molinia hungarica) kapta. Ezek a társulások adnak védelmet sok szép, védett növénynek: rostos tövű sás (Carex appropinquata), fekete sás (C. nigra), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium), Jávorka-fényperje (Koeleria javorkae ), mocsári kosbor (Orchis laxiflora), fehér májvirág (Parnassia palustris). A lápréten kora tavasztól késő őszig mindig virágpompával találkozunk. Áprilisban a mocsári gólyahír (Caltha palustris) csillogó sárga virága virít. Májusban és júniusban leggazdagabb a színskála: a sárga réti boglárka (Ranunculus acris), a lilás rózsaszínű réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi), melynek nyílásakor hallatszik a kakukk hangja, a fehértől a rózsaszínen át a liláig a hússzínű ujjaskosbor, a fehér pamatos széleslevelű gyapjúsás, a feltűnő nagy, fehér ernyős erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), a halvány rózsaszínű mocsári nőszőfű, a rikító lila mocsári kosbor, és még sokan mások színesítik a rétet. Augusztusban a fehér májvirág szerényen bújik meg a füvek és sások között. A rostos tövű sás pulikutya fejére emlékeztető nagy csomóival májustól a tél közepéig találkozhatunk a nádszegélyben és az öreg fűzfák alatt. A pázsitfüvek között is találunk igen csinos virágzatúakat. A rezgőpázsit (Briza media) lilás, a pelyhes selyemperje (Holcus lanatus) rózsaszínes, a kékperje liláskék bugáikkal tetszelegnek. A Jávorka-fényperje apró szőrű bugavirágzata fényesen csillog a napfényben. A nádas zöld egyhangúságát oldja a nagy fehér virágú, tölcséres felfutó sövényszulák (Calystegia spium), a karcsú, lila fűzérű réti füzény (lytrum salicaria), a sárga közönséges lizinka (lysimachia vulgaris), a fehér, rózsaszín vagy lila, tölcséres virágú, nagy szőrös levelű fekete nadálytő (Symphytum officinale). Szeptemberben bontja gyönyörű, halvány lilás virágait az őszi kikerics (Colchicum autumnale), de zöld levélrózsáival, nagy toktermésével csak a következő év tavaszán találkozhatunk. Késő ősszel, télen is szép a védett terület. A nád barnás bugái, a gyékények „buzogányai”, a füzek színes vesszői, az értő szemű sétálónak nem az elmúlásról, hanem a megújító tavaszról mesélnek.

Természeti érték

25 találat a térképen ebből az oldalból