Szabó B. - Varró D.: LÍRA ÉS EPIKA

Két testvér, két különböző természet, kétféle világlátás: Líra inkább álmodozva figyeli a világot, Epika viszont kalandról kalandra veti magát. Amikor útnak indulnak, hogy megértsék önmagukat és egymást, játékos, verses formában tárul fel előttük – és a nézők előtt – a képzelet, a nyelv és a történetmondás végtelen birodalma.

A Líra és Epika mese a szavak erejéről, az eltérő nézőpontok gazdagságáról és arról, hogy a világot nemcsak megélni, hanem elmesélni is lehet. Humorral, költészettel és színházi játékossággal vezet végig azon az úton, ahol a fantázia és a gondolat egyszer csak közös történetté áll össze.

Szereposztás
Poézis király, Líra uralkodója – Poroszlay Kristóf
Szinesztézia királyné, a felesége – Borsos Beáta
Líra herceg, a fiuk – Krausz Gergő
Spondeusz, tréfás lírai apród – László Gáspár
Pirikkiusz, tréfás lírai apród – Bánvölgyi Tamás
Licencia, lírai udvarhölgy – Sziládi Hajna
Eposz király, Epikum uralkodója – Szegezdi Róbert
Prozetta királyné, a felesége – Tánczos Adrienn
Epika királykisasszony, a leányuk – Rigó Mária e.h.
Kroki, prózai udvari bolond – Szívós László
Próza márki, epikumi lakos – Rédei Roland
Anyakönyvvezető – Fekete Marianna

Alkotók
Dramaturg: Varsányi Anna
Díszlettervező: Mátravölgyi Ákos
Jelmeztervező: Michac Gábor
Zeneszerző: Dinyés Dániel
Súgó: Jánoska Zsuzsa
Ügyelő: Hajdu Róbert
Rendezőasszisztens: Fekete Marianna
Rendező-koreográfus: Hojsza Henrietta