Hortobágyi vadaspark és állatkert
Bővebben a helyről
Az emberi tevékenység nyomai már a fiatalabb kőkorszakból kimutathatók a Hortobágyon. Hortobágy a legkorábbi helységneveink közé tartozik. A Hortobágy folyót Hortubaguize (Hortobágyvize) néven már 1009-ben említik. Ekkor István király, a folyó környékén lévő birtokai közül néhányat az egri püspökségnek adományozott. Magának a településnek, illetve birtokainak a neve csak 1067 körül tűnik fel - akkoriban a település már pusztulófélben lehetett.
A vizes időszakban a hidak jelentették a holtágakon való átkelés lehetőségét. A megélénkülő kereskedelmi és útforgalom tette szükségessé egy fahíd építését a mátai gázlónál. Ezt azonban az áradások elmosták, többször leégett, ezért építették meg 1833-ban Povolny Ferenc tervei szerint a kilenclyukú kőhidat, melynek tövében rendezték a messze földön ismerté vált, 1892-től szabadalmas, engedélyezett hídivásárt.
A Hortobágy egykor rendkívül buja növényzettel, erdőkkel, nádrengeteggel benőtt terület volt! 1855. óta, a Tisza szabályozása után azonban kiszáradt, más természeti képződménnyé alakult. A puszta tehát legalább annyira emberkéz műve, mint a természeté.
A II. világháború után megváltoztak a tulajdonviszonyok, Debrecentől átmenetileg az állam vette át a Hortobágyot Állattenyésztő Nemzeti Telep néven, mely elindulás volt az állami gazdaságok felé. Az ország minden tájáról érkeztek a munkát, megélhetést keresők, majd 1949-től kezdtek működni az önálló állami gazdaságok.
Az ötvenes években megindult a csárda környéki rész betelepülése, a későbbi községközpont kiépülése. Néhány év alatt felépült egy új falu, mely 1966-ban közigazgatásilag is önállóvá vált.
0 találat
Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső
0 találat