Feketeerdői természeti érték

Feketeerdőn (5 km Mosonmagyaróvártól), a Mosoni-Duna által három oldalról körülölelt település. Neve a sűrű erdőből és mocsaras területből ered ezért el is kerülték a tatárok és a törökök is. Egy 1274 körüli oklevélben említik először. Várbirtokként szerepel Hunyadi-kori tulajdonosai: a Szent-györgyi és Bazini grófok .A Mosoni-Duna három oldaláról vette körül a falut, keleti részén az óvári uradalom terült el. A nagy sorscsapásoktól a környezet többször megvédte. Így amikor a törökök az egész vármegyét elpusztították 1683-ban, a környezete - a víz - megvédte a települést, így elkerülte a rombolást.Az 1730-as pestisjárvány viszont csaknem teljesen elnéptelenítette.
A Duna-ágon csak a XX. században épült először fahíd, ami kialakította Feketeerdő \"kapu\"-szerepét, a lakosságnak a kereskedelembe való bekapcsolódás tágabb lehetőségeit.
A munkaerő nagy része Dunakiliti és Mosonmagyaróvár munkahelyeire ingázik. Az Önkormányzat kultúrház, könyvtár és orvosi rendelő kivételével saját intézményt nem tart fenn.
Nevezetességei A római katolikus templom a XIX. században épült és ezzel a legrégebbi épületnek számít Feketeerdőn. 1896-ban a Hét vezér tiszteletére 7 tölgyfát ültettek. Megtekinthető egy állatpark, mely ősmagyar állatfajtákat, például szürke marhákat is bemutat. Ha pedig valami kuriózumra vágyunk, akkor keressük fel Grózer Csaba mestert, aki ősmagyar íjakat készít.