23670 találat
Régiók: Balaton, Budapest és környéke régió, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, nem besorolt, Nyugat-Dunántúl, Szlovákia
Katolikus Templom: A római katolikus templom alapkövét 1939-ben rakták le és a következő évben már fel is szentelték. A barokkos stílusban épült templomot belül freskók díszítik. A templom előtti kereszt, a település első 1332-ből ismert papjának, Dömötörnek állít emléket.
A templom barokk stílusú, az 1700-as évek második felében épült, a város központjában helyezkedik el.
A műemlék templom több mint 600 éves. A gótikus stílus jegyeit őrzik a kőcsipkés ablakok és a támpilléres szentélyfalak. A török időkben megrongálódott épületet 1742-ben felújították.
A XVIII. sz. közepén épült neobarokk stílusú templom jelenleg használaton kívül van. Nem látogatható. 2003. 10. 20.
A II. világháborúban elpusztult kápolna helyett egy ideiglenes kápolna létrehozása után falusi gyűjtésből és egyházi pénzből épült új, modern templom. 2000-ben Keszthelyi Ferenc tette le az alapkövet, 2003-ban uyancsak ő szentelte fel.
A középkori, gótikus eredetű templomot többszor átépítették, a mai formáját 1787-ben nyerte el.
A jelenleg barokk stílusú egykori Ferences templom szentélyében XV. századi freskók találhatók. A falképegyüttes itáliai mesterek munkája.
Tervezője, Vaskó Pál építészmérnök volt. Látványosság a templomban; a szentélyben található falra festett művészi oltárkép. A templomban digitális orgona működik.
A műemléki egyhajós templom eredete a középkorba nyúlik vissza. Jelenlegi barokk formáját az 1776-ban kapta.
A pápai tizedjegyzék szerint Villányban már állt a XIV. század elején templom, melyet 1333-ban Szent Péter tiszteletére emeltek. A templom és a köréje települt egykori falu valahol a nagyharsányi úttól délre, a beremendi erdő közelében lehetett. A templom emlékét egy dűlőúti elnevezés is őrzi: Régi templomföldek, Alte Kirchenacker. Azon a lejtőn, ahol a mai Villány fekszik, szőlők voltak és ezek egészen a Remetéig húzódtak. A dűlő elnevezése is középkori eredetű, mert itt a hegy oldalába vájt barlangban remeték éltek. A középkori templomot vélhetően a mohácsi csata idején rombolták le. Ezután a katolicizmus Villány és környékéről teljesen eltűnt. Az ország 12 főpapja közül hét Mohácson elesett. A megüresedett püspökséget évtizedekig nem tudták betölteni. A törökök kiűzése után azonban megindult a település, és Villány lakossága érezhetően gyarapodott letelepedő német katolikusokkal. A település még 1739-ben sem rendelkezett saját plébániával, hanem filiája volt a Németmárokinak. Klimó György püspök 1776-ban létesített Villányban önálló plébániát. Első plébánosa Hadnagy Péter lett. Nevéhez fűződik az iskola alapítása és a templom bővítése 1781-ben. Azóta áll megmagasított tornya. Napjainkig tíz plébánosa volt a gyülekezetnek Arnold János 2005 decemberében ment nyugdíjba, azóta Lelkes József a plébános Villányban. Kohn András plébános (1853-1887) idejében 1865 augusztusában szentelték fel a festői templomhegyen fekvő kálváriát. Kohn plébános sírboltja ma is itt található.
A templom hatalmas gótikus eredetű építmény.
1839. és 1841. között Lászlófalvi Eördögh Péter birtokos egy díszes kápolnát építtetett a római katolikusok számára. A kápolnát 1929-ben villámcsapás érte, ezért báró Vécsey Miklós földbirtokos 1932-33-ban felújíttatta és kibővíttette. A régi kápolnarész, vagyis a jelenlegi oltár alatt 3 fülkés, üres kripta található. A templomot 2000-ben sekrestyével bővítették és újrafestették.
Késő barokk stílusban épült 1790 körül. 1985-ben kívül-belül tatarozták.
25 találat a térképen ebből az oldalból
Showing 19401 to 19425 of 23670 results
Amennyiben bármilyen hibát tapasztal, nagyon köszönjük, ha megosztja velünk: e-mail
