Magyarország: programok, látnivalók és szállások - 428. oldal

Dénesmajor Lovasklub

A Dénes Major Lovas Klub Peresztegen, Soprontól 15 km-re a 84-es főútról közelíthető meg. A családi hangulat, nyugodt, erdei környezet kiváló kikapcsolódást nyújt a hozzánk betérőknek. <br> <br> - Lovas oktatás <br> - Bértartás <br> - Ló kiképzés <br> - Túralovaglás <br> <br> Jellemző lófajták: magyar félvér

Dér Tanya

Szolgáltatás: lovagoltatás gyerekek részére

Déri Múzeum

A Déri Múzeum Magyarország egyik legjelentősebb múzeuma.

Déri tér

A mai tér helyén egykor Botanikus kert állt, itt oktatták a Református Kollégium diákjainak a természetrajzot. A Déri tér a város intim hangulatú tere, csendre, pihenésre csábít. A múzeum előtti természetes mélyedésbe lépcsősor vezet le, a lépcsősor két oldalán empire kagylókkal díszített medencét, csobogót alakítottak ki. A medencék felett Medgyessy Ferenc, debreceni szobrászművész négy életnagyságúnál nagyobb allegorikus szobra található. A heverő aktok a múzeum szellemi tartalmának szimbolikus megtestesítői. A múzeummal szemben állva a tér keleti oldalán, a sorban első a Néprajz (kezében tülköt tartó férfiakt), mely az alkotó, Medgyessy Ferenc arcvonásait viseli, a következő a Művészet (nőalak, bal kezében kis szobormodellel), a lépcső túloldalán a Tudomány (olvasó férfialak), végül a Régészet (gyönyörű női alak, fürtös haja sapka alól kandikál ki, kezében kőbalta). A négy szobor 1937-ben elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját. A Déri tér múzeummal szemközti részén további három Medgyessy-szobrot csodálhatunk meg: a délnyugati sarkon Móricz Zsigmond ülő alakját (ezt magyar Buddhának is nevezik), a lépcső mellett a Debreceni Vénuszt és a Táncosnőt. A sort negyedikként Debreczeny Tivadar bronzszobra, a Merengő zárja - az ülő akt a női báj, finomság és törékenység megtestesítője. A tér nyugati oldalán a Nemzeti Bank épületének falát is Medgyessy Ferenc reliefjei díszítik.

Déri téri kocsányos tölgy

Kora: 120 - 130 év Magassága: 20-24 m Törzsének mellmagassági kerülete: 372 cm 1976 óta védett. A Déri téren áll az a védett kocsányos tölgyfa, melynek mellmagassági átmérője 118cm, magassága 20-24m. A fűvészkert helyén állt Pap-tava fáinak egy száz évesnél idősebb, megmaradt példánya. A Déri Múzeum előtt álló kocsányos tölgy egyik legfontosabb fafajunk. Tartós, kemény, rugalmas és jól megmunkálható fájának ipari felhasználhatósága széleskörű. Az éghajlati szélsőségeket jól tűri, a kései fagyokat magtermése sínyli meg. Az erősen kötött agyagtól a laza homokig minden talajtípuson megél. Egyedül a talaj tápanyagtartalmával szemben igényes, egyik legimpozánsabb lombos fafajunk A tölgy jelenleg jó általános állapotban van, de a termőhelyi tényezők lassú átalakulása, degradációja miatt csúcsszáradás jelei tapasztalhatók a fa koronáján. Csonkolással, ifjító metszéssel sokat javíthatunk a fa egészségi állapotán, melynek eredményeként még hosszú évtizedeken át gyönyörködhetünk ebben a kapitális méretű tölgyben, mely fajának egyik legszebb példánya Debrecen belvárosában. Itt kell megemlékeznünk a tér épített környezetének kicsiny remekműveiről a Déri tér szobrairól. A múzeumépület homlokzata előtt Medgyessy Ferenc allegorikus művei jelképezik egyenként a gyűjtemény fő tárgyköreit: a Régészet, a Tudomány, a Művészet és a Néprajz megszemélyesített alakjaiban. Megbízást 1929-ben kap elkészítésükre, 1930-ban már a tér díszei. A régészetet szimbolizáló szobor az 1937. évi párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. A tér egyik átellenes sarkában ugyancsak Medgyessy alkotása a Móricz Zsigmond ülő szobra, amely 1955 után készült. Déri téri szobrát Darvas József 1960-ban, a művész halála után avatta fel. A park másik szögletében áll Debreceny Tivadar (1890-1976) bájos, kecses szobra, a merengő. Ez az intim kis park csak felkészíti a látogatókat azokra a szépséges látnivalókra, amelyeket az ország egyik leggazdagabb múzeumi gyűjteményét őrző Déri Múzeum kínál. Debrecenben Löfkovits Artúr órás és ékszerész kezdeményezte 1902-ben egy múzeum létesítését. A Déri Múzeum Debrecen városának szülöttei, a debreceni iparosok munkája s a debreceni polgárok áldozatkészségének gyümölcse, melyet a debreceniek állami hozzájárulás nélkül, kizárólag saját erejükből létesítettek. A Déri Múzeum megépítésével és megtervezésével Debrecen város tanácsa Györgyi Dénes műépítészt, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Főiskola tanárát és Münnich Aladár műépítészt az 1923. esztendőben együttesen bízta meg. A múzeumi épület az ősi tradicionális helyen, a város központjában, a régi kis füvészkert helyén épült fel. Közvetlen tőszomszédságában áll a református Debrecen legnagyobb büszkesége, a történelmi jelentőségű Nagytemplom és az e mögött felépült ősi, több évszázados, nagyhírű református kollégium épülete is. Mindkét épület az empire-kor igen jellegzetes művészi alkotása. A neobarokk stílusú múzeumot l928-ban építették és Déri Frigyes, bácskai származású, Bécsben élő selyemgyárosról nevezték el, aki három világrészből származó óriási értéket képviselő régiséggyűjteményével ajándékozta meg a várost. A nagylelkű adományozó fivére, Déri György értékes néprajzi gyűjteményével gazdagította a múzeumot. Kép és szöveg: Varga József

Déri téri piramistölgyek

Koruk: 50-60 év A fasort jelenleg a tér jobb oldalán 7db fa alkotja. A legnagyobb törzskerülete: 230 cm A legkisebb törzskerülete: 124 cm Átlagos magasságuk: 15-16 m 1976 óta védett a fasor. A nyolc védett fa a Déri téren, a Déri Múzeum épületének nyugati, illetve keleti szárnya mellett található. A piramistölgyek az egykori Pap-tava helyén kialakított, gondozott parkban állnak. A Déri Múzeum északnyugati sarkán két hasonló korú tölgy közül már csak az egy áll, a másik példány, amely tekintélyes 2 méter fölötti törzskör mérettel rendelkezett 2006-ban a Kölcsey Központ építése során elpusztult. Kép és fotó: Varga József

Déryné Eszpresszó

Népszerű kávézó a Miskolci Nemzeti Színház mellett a Déryné utcában.

Déryné Kulturális, Turisztikai, Sport Központ és Könyvtár

A Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ mindig más és más kiállítást mutat be.

Déryné Kávézó

A város főterén a Déryné Művelődési Központ épületében található kávézó a diákok és siető üzletemberek kedvenc étkező és kávézó helye, finom melegszendvicsekkel, hamburgerrel, kávéval, süteménnyel, nyáron fagylalttal.

Déryné Széppataki Róza mellszobra

Déryné Széppataki Róza 1793-ban született Jászberényben és 1872-ben halt meg Miskolcon. A magyar nyelvű színtjátszás kiemelkedő alakja, legnagyobb sikerét Kolozsváron aratta 1837-ben, a pesti Magyar Színház, későbbi Nemzeti Színház ünnepelt művésznője volt. 1961-ben az akkori Május 1. szigetén (ma Margit-sziget) állították fel. A Déryné Művelődési Központban 1999-ben elkészült a Déryné emlékszoba, ami a ház nyitva tartási idejében megtekinthető.

Dési Művelődési Ház

Dévaványai Vadásztársaság

A város és környéke elsősorban a természet rajongóinak / kerékpáros és gyalogtúrák, tanösvény / és a termálvíz adta gyógyászati lehetőséget keresőknek lehet vonzó, de szívesen látogatnak ide a vadászok is. A térségben jelentős apróvadállomány él, amelynek kilövésére 1960 óta érkeznek a bérvadászok.

Dézsa-vü Vendégház

Dézsma Étterem és Borozó

A Dézsma Étterem é a szentendrei borkészítés évszázados emlékére állított Szőlősgazdák keresztjének utcájában, a Szamárhegy- lábánál és az egykori dézsma ház szomszédságában található. Háromszintes, hangulatos éttermünket hangulatos belső terei, hűs pincehelyisége, terasza és ízletes látványkonyhája teszi különlegessé.

Dísz tér

A Dísz tér Zalakaros egyik leglátványosabb központi tere.

Díszkút

Az újratelepítés 100. évfordulóján, 1993-ban avatták fel.

Díszkút

A rajta található dátum szerint 1907-ből származik. Egy lámpa található a tetején, az oldalán lévő halfej alakú bronz vízköpőkből folyik a víz. Felújításra szorul.

Díszkút

Díszkút

Díszkút

Díszkút

A Király utca és a Kazinczy utca sarkán látható díszkút Gellér B. István alkotása, melynek csobogó vize üde színfoltja a belváros sétálóutcájának. Az utcasarok kiképzése a kő, a fém és a porcelán együttes alkalmazásával egyedi térformát alkot.

Díszműkovács műhely Kohus László

Díszműkovács műhely, ahol korabeli mellvértek, pajzsok, díszkardok és egyéb kovácsoltvastárgyak elkészítését mutatja be a mester.Kohus László kovácsmester Szápáron él, műhelye a falu nevezetessége. Iskolák, belföldi és külföldi turisták gyakran látogatják. Népszerűek mesterség-bemutatói, melynek során a látogató hiteles képet kap az egykor volt kovácsmesterek munkájáról. Már a kovácsműhely felé vezető udvar is külön érdekesség. Az összegyűjtött és kiállított használati tárgyak, régi eszközök skanzenszerű hangulata és a mester által készített fa-gyökér szobor igazi látványosságot nyújt. A két nagy teremből álló ma is működő műhely pedig méltán váltja ki a látogatók érdeklődését. A falakon látható szerszámok, dísztárgyak, fegyverek száma és sokszínűsége lenyűgöző. Kohus László díszműkovács kovácsolt vaskapuk, csillárok, gyertyatartók, állólámpák és kandalló ajtók mellett mellvérteket, pajzsokat és díszkardokat is készít. Régi hintók és kovácsolt tárgyak javítása és restaurálása is munkásságának része.

Díszterem

Dóczy Gedeon Gimnázium

A református leánynevelő iskolát 1824-ben alapították. A mai Dóczy épületét 1914-ben tervezte Nagy Károly műegyetemi tanár. Az építkezés egy jó évtized múltán fejeződött be. Az épület neoromán stílusához késő eklektikus, magyaros-szecessziós formaelemek társulnak Az első iskola meghatározó egyénisége Dóczy Gedeon volt. A Dóczyt 1952-ben államosították, és 48 éven át a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorlógimnáziuma működött benne. 1992-ben az egyház a korábbi tulajdonát visszakapta és ma ismét egyházi gimnáziumként működik. A gimnázium egyik leghíresebb diákja Szabó Magda írónő volt. Nemesi-értelmiségi családban született 1917. október 5-én, Debrecenben. Apja jogász volt, városi tanácsnok. Egy tanára, Szondy György ifjúsági író már 11 éves korában felismerte tehetségét és igényes irodalomra szoktatta. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában. 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latinmagyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is. 1945-től filmügyi referensként a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. Pesten az irodalmi élet sűrűjébe került, első versei a debreceni Magyarok című folyóiratban jelentek meg. A háború után a kényszerű hallgatás időszaka következett életében. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra. 1959-től szabadfoglalkozású író. Munkái közül megemlítjük az Ókút című művét (1970), valamint a Régimódi történet (1971), mely a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Személyiségének alakulásában a kálvinista Debrecen hagyományai meghatározóak voltak. Regényei a világ számos országában arattak sikert. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar írónő. Tiszántúli Református Egyházkerület örökös főgondnoka, Kossuth-díjas írónő, Debrecen díszpolgára volt. Életének 91. esztendejében hunyt el, Budapesten. A Ma Gimnáziumban rendeztek be emlékszobát az írónő tiszteletére, mely egyben állandó kiállítás is. Hamvainak egy része a debreceni temetőben, családi kriptájukban lett elhelyezve.

Dóm Art Bistro

A pécsi belváros szívében, a Király utcán elhelyezkedő Dóm Étterem immáron 25 éves múltra tekint vissza.<br> Ám, véleményünk szerint, ma már nem elég a jó konyha, a minőségi kiszolgálás és a színvonalas környezet, a turistáknak és a helyi vendégeknek is kell valami extra, ez pedig a sajátos tartalom.