Magyarország: programok, látnivalók és szállások - 7. oldal

Csokonai-díszkút

A Városi Csokonai Könyvtár előtt áll Györfi Sándor szobrászművész által elkészített Izsó Miklós szobrának másolata, a Csokonai díszkutat díszítő Csokonai szobor.

Csongrádi Malom

A malom két és fél emeletes, vakolatlan téglaépület, egybeépítve egy egyemeletes szárnnyal. Fennállásának 32. évében gyújtogatás következtében leégett. Újjáépítették, máig működik.

Csornai Múzeum

Csukás-Ház

Az épületet Hoffmann Károly bútorgyáros építtette 1871-ben. Nevezetessége a mázas majolikából kiképzett üzletportál, mely a Zsolnay gyárban 1897-ben készült. Az épületet 1912-ben Csukás Zoltán bádogosmester vásárolta meg, innen a ház elnevezése. Az épület ipartörténeti műemlék.

Császár Fürdő épülete

Egyemeletes, klasszicista, félkörös ívelésű oszlopos udvarral ellátott építmény. XVI. századi török fürdőépület, illetve a 33-as szám alatt romantikus épületszárny (1850 körül) látható.

Csónakalakú fejfás temető Szatmárcseke

Kölcsey Ferenc síremléke

Csökmői Tájház

Cziráki Kastély

A magyarországi klasszicista kastélyépítészet egyik legelegánsabb épülete volt, melyet szintén országos hírű kastélypark vett körül. A kápolnával és gazdasági épületekkel kiegészülő együttes mai, felújítás előtti állapotában is képes felidézni hajdani pompáját.

Cédulaház

Jelenleg a kemping része, apartman működik benne.

DOrsay kastély

Gróf Wenckheim Ferenc építtette 1800 táján, amelyhez gyönyörű, mini ,,arborétumként" működő parkot tervezett DOrsay Emil 200 ezer arany forintért.

Damjanich-emlékmű

A Szolnoki Művésztelep előtti parkban található a fehér carrarai márványszobor, amelyet Damjanich János honvédtábornok és katonái emlékére készített Rudnai Béla 1912-ben. Az alkotás hozzájárul az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szolnoki csatájának hősei előtti méltó tiszteletadás felemelő látványához.

Danubius - kút

A Kálvin térről 1957-1958 között lett áthelyezve az Erzsébet térre.

De la Motte Kastély

A de la Motte kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között.

Debrecen hősi halottjainak emlékműve

Az emlékművet Debrecen városa állítatta 1996-ban a II. Világháború hősi halottjainak és a század polgári áldozatainak emlékére.

Debrecen város címere

A térburkolatból emelkedik ki a színes mozaikkockákból kirakott címer. A kompozíció 24 féle színárnyalatot hordoz. A címer 180 ezer egyenként 1 cm-es oldalú, 8 mm vastag Vicenzában gyártott velencei üveg mozaikból készült. A mozaikkép, csakúgy, mint a felújított Kossuth tér, 2001. július 7-én került átadásra. Debrecen első ismert címere 1560-ból már a reformációra utal: fő alakja a jobb lábával zászlót tartó bárány, mely hátrafordulva a zászlóra tekint. Az 1693-ban, a szabad királyi városi rangot adományozó oklevélre szerkesztett címer továbbvitte ezt a hagyományt, de a főalak gazdag díszítést kapott. A három domb, melyen a két könyv látható, a Trianon előtti Magyarországra emlékeztet. Az aranyrúdon függő zászló a helvét hitvallás szimbóluma, a két könyv, amelyen a bárány áll, az Ó-és Újszövetséget jelképezi, s utal a város nyomdász kultúrájára is. A középen emelkedő pálma életfa-motívum, a szilárdságot, az ellenálló képességet is kifejezi, s érzékelteti a történelmet: a környéket ért pusztító háborúkban úgy állt a város, mint sivatagban az oázis. A főnixmadár a hamvaiból újjászülető város jelképe. A Nap a halhatatlanság és az erő szimbóluma. A város és a református egyház szoros kapcsolata révén ez a címer lett a Református Világszövetség 1877-es megalakulása előtti években, a magyarországi református egyház egységes jelképe. Kiegészülve a reformáció bibliai igéjével: Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?

Debreceni Egyetem központi épülete

A Debreceni Egyetem központi, klasszikus stílusú épülete előtt számos híres ember szobra és egy gyönyörű szökőkút található.

Debreceni Zenede

A Zenedei Egylet által 1861-ben alapították meg a Debreczeni Zenedét, alapítói között ott voltak a polgári értelmiség Kollégium nevelte Kántus és diákzenekar szokatta tagjai, később kamarazenészek, baráti muzsikálások házigazdái, közreműködői, majd 1894-ben emeletes épületet, palotát épített annak. Működése első évében 270 növendéke volt, s mikor a 75. évi jubileumát ünnepelte, kilencszáz. Működése akkor kezdődött, amikor a verbunkos zene meghódította a nagy hangszeres formákat, hogy majdan egy kései romantika zenei pátoszán át, eljusson az új magyar zenéig a népi dallamvilág anyagából és szellemi tartalmából kisugárzó magyar zenei nyelv megismeréséig. A Zenede alapítója és a Zenedei Egylet elnöke Farkas Ferenc vaskereskedő, aki maga is lelkes muzsikus volt, tagja a városban működő kamarai egyesüléseknek. Megjegyzendő, hogy ebben a korban a zenei tudás társadalmi rangot is jelentett, a dilettáns zenész nem állt olyan messze a hivatásos zenésztől, mint ahogyan ma ezt értelmezzük. A Zenede első igazgatója Komlóssy Lajos honvédőrnagy, akinek igen sokat köszönhet az intézmény. Ma a Kodály Zoltán Szakközépiskola működik az épületben. Az iskola 1957-ben, Gulyás György karnagy igazgatósága alatt még Kodály életében vette fel a nagy zeneköltő nevét. Az iskola az ország legrégebbi, kifejezetten zeneoktatási célra tervezett épülete, 1894-ben Tóth István debreceni építész tervei szerint eklektikus stílusban. 1927-ben megtoldották egy emelettel. Itt található Debrecen legjobb akusztikájú hangversenyterme, a Kodály Terem, melyet Mirkovszky Géza festő, építész freskói díszítik, amely többek között az évi 5-6 önálló tanári koncert helyszínéül is szolgál. Ezek nyilvános és ingyenes koncertek, amelyeket az iskola finanszíroz az úgynevezett Kodály-hagyatékból, az intézmény ugyanis minden évben megkapja a Kodály-jogdíjakból befolyó összeg tíz százalékát. Az iskola könyvárában jelentős kottagyűjtemény, zenei szakkönyvekből, és a középiskolai oktatást és a műveltség megszerzését segítő könyvállomány és audiovizuális dokumentumtár található.

Deák Ferenc Szülőháza

Az egyszerű, barokk kúriát 1785 körül építtette Deák Ferenc édesapja. Itt született a \"haza bölcse\" 1803. október 17-én, erre a ház bejáratánál 1897-ben elhelyezett fehér márványtábla is emlékeztet.

Deák Ferenc mellszobra

Györfi Lajos szobrászművész Deák Ferenc című bronzból öntött alkotását a Polgármesteri Hivatal parkjában helyezték el 2003. október 17-én. Deák Ferenc születésének 200. évfordulóján ünnepi keretek között avatták fel.

Deák ház

E házban lakott rövidebb-hosszabb ideig az 1850-től 1874-ig terjedő időben rokonai látogatásakor Deák Ferenc.

Deák téri evangélikus templom

Budapest legnagyobb protestáns temploma. 1811-ben felszentelték fel. A klasszicista stílus kiemelkedő épülete. Oltárképe Raffaello Transzfigurációjának másolata. Vasárnap és ünnepnap több istentiszteletet tartanak itt. A Deák téri Orgonazenés Áhítatok és a Budapesti Bach hét helyszíne.

Deák-kúria

Deák Ferenc, a haza bölcsének életútját mutatja be.

Diadalív

Magyarország egyetlen Diadalíve. Mária Terézia látogatásának tiszteletére építtette Migazzi Kristóf 1764-ben.

Dinamika szökőkútplasztika

Józsa Bálint 2002-es alkotása. A lakótelepi tér közepén, a Művelődési Központ főbejárata előtt található szökőkút egy atommagot és hatszögletű fűtőelem kazetta palástot szimbolizál.

Diáktanya