Magyarország: programok, látnivalók és szállások - 34. oldal

Prímási Palota

A prímási palota Esztergom egyik meghatározó épülete. A vízivárosi Berényi Zsigmond utca és a Mindszenty tér találkozásánál áll, nyugati homlokzata az Erzsébet parkra és a Dunára néz. Az épületben működik a Keresztény Múzeum, az Érseki Simor Könyvtár és a Prímási Levéltár.

Prónay-kastély

A Gyurcsányi család építtette 1750 körül. Később a birtokot és a kastélyt a Prónay-család örökölte. Az épület szabadon álló, földszintes, u-alakú. A főhomlokzaton a középrizalithoz kétszárnyú lépcső vezet. A rizalit ablakain kosaras, oldalt klasszicizáló leveles vasrácsok láthatók. A főhomlokzat oldalán lévő hevederek között kupolásüveg boltozattal. Az udvar felőli folyosó donga boltozattal van ellátva. A műemlék épület magántulajdonban van.

Prónay-kastély

A nagyközség főutcája melletti magaslaton, többhektáros egykori díszparkban áll a Prónay-kastély és néhány melléképülete. A barokk stílusú kastélyt 1735-40 között építtette Prónay I. Gábor. A hajdani főbejárat a park szélén magányosan álló kosáríves nyílású kertkapu, amelyet nagy kőcímer díszít. Az egyemeletes téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős főépület sarkain erőteljes kiugrású, manzárdtetős tornyok találhatók. Az emeleti nagyteremben stukkódíszítés található. Az egyik, részben emeletes melléképületben istálló volt, a másik pedig az úgynevezett képesház, amelyet átépítettek és új fedélszéket kapott. A kastély előtti tereplépcső falát díszkút gazdagítja. Az épületet folyamatosan lakták és modernizálták az örökösök. A XIX. században egy toldalékszárnyat - fürdőházat - csatoltak a kastélyhoz, ekkor emelték gazdasági épületeket is. 1860-ban neobarokk stílusban teljesen felújították a főépületet. Később, az 1940-es években ismét felújították, modernizálták az épületet. A II. világháború során többször is átment a front Acsán. A kastélyban hadikórházat rendeztek be. A kertet bombatalálat érte. A berendezésből semmi sem maradt. Az 1940-es évek legvégén a honvédség foglalta el a kastélyt. Zárt területté nyilvánították, raktárként hasznosították. A rendszerváltás után a kastély gazdája a kincstár lett, hasznosítására pályázatot írtak ki.

Puskás Ferenc Sportstadion és szoborkert

Az1953-ban átadott Népstadion aulájának, Toronyépületének, játékos öltözőjének, játékos kijárójának, VIP páholyának megtekintése közben a stadion építésének és működésének ismertetése. Az aulában filmvetítés az építésről és a jelesebb eseményekről. Ismerkedés a szoborpark szobraival közelről.

Pusztaszávtói Öregtemető

Rétság ősi pusztaszántó településrészének temetője, 1700-as évek végéről, 1800-as évek elejéről származó sírkövekkel, a község egykori jegyzőjének, gyógyszerészének (Svirbély család) síremlékével.

Pusztatemplom romjai

Lajosmizse városának legrégebbi építészeti emléke a 14. század végén épült Pusztatemplom.

Pálnagy Zsigmond márványtábla

Márványtábla Pálnagy Zsigmond festő tiszteletére. Mérete: 120 cm x 70 cm.

Pálos Kolostorrom

A XIV. században épült kolostor a török korban vált rommá, a feltárt romterület a nagyközönség számára is látogatható. 1280-ban alapította IV. Kun László Szentlélek tiszteletére. A pilisi királyi erdterülethez kapcsolódva korábban itt egy királyi vadászház állott. A kisméretű egyhajós templom és a mellette álló egyszerű szerkezetű kolostorépület elssorban a XIV. századból származnak. A templom szentélye mellett kis kápolna helyezkedett el, karzat tartozott a templom nyugati oldalához. Az egyszer, kis alapterület pálos kolostorokhoz hasonlóan, nincs teljesen kiépült nagyméret kerengs kolostornégyzete. A pálosok 1541-ig laktak itt, a török korban az épület rommá vált.

Pálos kolostor és templom romja

Pálos kolostorrom

Párbeszéd Háza

1912-ben épült, historizáló stílusban. Építője Baumgartner Sándor.

Péchy László Szivattyútelep

Az 1915-17. között épült gőzüzemű szivattyútelep az Ecsedi-láp lecsapolásának egyik legfontosabb műtárgya. A hozzá vezető LÁpi-csatorna vizét emeli át a Krasznába. Gépészeti berendezését az Első Hazai Gépgyár Rt., valamint a Ganz és Társa Danubius cégek szállították. A belvíz mentesítési szivattyúzások mellett Mátészalkát és még 14 környező községet látott el villamos energiával. A szivattyútelepet 1987-ben műemlékké nyilvánították, 1994-ben pedig a Felső-Tisza-vidékiVízügyi Igazgatóság Péchy Lászlóról nevezte el, egyidejűleg az épület falára domborművet helyeztek, Sebestyén Sándor nyíregyházi szobrászművész alkotását. A Nagyecsedi szivattyútelep udvarán az 1917-ben épült kőlábazatú fa szerkezetű széntároló épületében a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1998-ban Technikatörténeti Kiállítóhelyet hozott létre, mely még ez évben működési engedélyt kapott. A 42 db kiállított tárgy között láthatunk állványos fúró és esztergagépet, mely a bécsi Schuchardt és Schütte cég gyártmánya és a szivattyútelepek karbantartási feladatait szolgálta. A szivattyúk átemelő szivattyúként funkcionáltak. Az istrángos cölöpverő a töltésszakadások elzárásának legfontosabb eszköze volt. Láthatók továbbá az árvízvédekezések idején használt bontó és fúrókalapácsok, a PZ-típusú szádlemez húzó gép. Találkozhatunk a földmérés eszközeivel, teodolittal, mérőléccel.

Péchy-Zichy kastély és védett ősparkja

Pély Nagy Gábor síremlékköve

A város főterén lévő parkban több köztéri szobor található. Itt volt látható Pély Nagy Gábornak, a Hajdúkerület főkapitányának síremlékköve, amely a 2005-ös parkrendezést követően, felújítás után bekerült a református templom falára.

Péter Pál Polgárház

A díszkerttel és vendégházzal rendelkező, klasszicizáló stílusú, oszlopdíszes, alápincézett, utcasarokra kikönyöklő sarokház 1830 körül épült, s az alföldi téglaépítészet egyik korai példája (Szentes, Petőfi utca 9.).

Pósteleki kastélyrom

A parkerdő, a múltat idéző, páratlan szépségű és teljes nyugalmat árasztó környezeti adottságaival várja kedves látogatóit. Póstelek rangját a múlt század elején épült Weinckheim kastély és az uradalom adta, az itt élők lélekszáma legalábbis megközelítette az ezer főt.

Püspöki Kastély

Eredeti állapotban meglévő, beépített kápolna!

Püspöki Palota

A Püspöki Palota jó része a középkorban épült.

Püspöki palota

A Püspöki palota (Migazzi tér 1.) 1768-75 között épült. Kertje védett, számos különleges növény otthona.

Püspökvár

Győr város egyik jelképe a műemlék Püspökvár.

Püspökvár - Toronykilátó

Az államalapítás korában épült vár Magyarország egyetlen középkori eredetű főpapi rezidenciája. Jelenleg is a győri püspökség székhelye. Közel 40 méter magas toronyból csodálatos panoráma nyílik a városra és környékére.

Radnóti emlékmű

a téglagyár területén töltötte utolsó éjszakáját Radnóti Miklós 1944 novemberében. A felépített kemencében őt ábrázolja a fekvő bronzszobor, arcán az erőltetett menet gyötrelmei, az igazságtalan meghurcolás kínjait hirdető vonásokkal. A szobrot 1983-ban Meszlényi János készítette.

Radostyányi Református templom

Több templomban, így radostyányiban is látható gyönyörű festett kazettás mennyezet.

Reck kúria

Református Fa Harangláb

A késő barokk, fazsindelyes, szoknyás református harangláb legutolsó felújításkor, 1991-ben teljesen kicserélték a zsindelyeket, visszaállították az eredeti állapotát.