Tari látnivalók

Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark - Sztúpa

Felső Csevice forrás

Forrás.

Tuzson János Arborétum

30 hold kiterjedésű kísérleti telepet alakítottak ki. Tűlevelűek, egzota fajok.

Középkori Várkastély romja

A romot a helyi hagyomány Tari Lőrinc várának tartja. Felszíni leleteinek kora a XIV-XVI. század. 1347-től a Tari család birtokolta a községet, s az épület első okleveles említése 1454-ből való. A felszínen ma látható, két romos ablaknyílást közrefogó falrészlet észak-kelet - dél-nyugat irányú. Megközelítően 13 méter hosszú, vastagsága 1,2 méter, legmagasabb pontja az egykori emeleti ablaksor boltozata. A dombterasz szélén álló falmaradvány, a romrészlettől dél-nyugatra elhelyezkedő falmaradvány és több földhányás nagyobb épületet tételez fel.

Szent Mihály Főangyal Plébániatemplom

A község feletti dombvonulat peremén épült, egyhajós, háromkaréjos szentélyű templom a 13. századi román templom többszöri gótikus, barokk és klasszicista bővítésével alakult ki. Tornya a főhomlokzatból kissé eéőreugrik, előtte két-két toszkán jellegű oszlop tartotta timpanonnal épült portikusz helyezkedik el. A homlokzatot az oromfal alatt erőteljes párkány tagolja. Tornyát órapárkány ás hagymasisak zárja le. A többször bővített hajó déli falához előcsarnok, északi falához sekrestye csatlakozik. A mai szentélyrész a 13. századi patkóíves szentélyű kistemplomból és a román hajó falainak elbontásakor készült félköríves, gótikus oldalkaréjból áll. A középkori templom koronázópárkány részletei a patkóalakú szentélyrésznél és az északi hajófalon a sekrestyén belül láthatók. A többszörösen bővített hajó háromboltszakaszos, stukkós kialakítású, a hevedereket a helyreállításig barokk köpennyel eltakart középkori pillérek tagolták.A déli előcsarnok gótikus, a Tari család címerével díszített bel

Római Katolikus Plébánia

Tar község plébániáját már 1333-35-ben említették. A mai plébáni épületét 1769-ben kezdték építeni. A plébániát két alkalommal bővítették, majd a 19. sz-ban klasszicista stílusban alakították át. A földszintes, L alakú épület dél-nyugati szárnya két egységből áll. A mellvéddel kapcsolt dórizáló oszlopsorú tornác adja az épület klasszicista jellegét.