Tamásii étterem

Tamási Tolna megye észak-nyugati részén, a Koppány folyó menti dombvidéken fekszik. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően könnyen megközelíthető a térségen átvezető 61-es és 65-ös főútvonalakon. A közel 10 ezer lakosú kisváros védőszentjéről, Szent Tamásról kapta nevét. Ősidők óta lakott vidék, minden történelmi kor hagyott itt maga után emléket.

Mint sok más valószínűleg 13. századi eredetű várunk, csak 1315-ben tűnik fel az írott forrásokban, amikor várnagyát említik. Ekkor már királyi vár, egyik várnagya, mint láttuk, a közeli Ozora birtokosa volt. Az azonban kevéssé valószínű, hogy az uralkodóhoz kell kötnünk építését - helyzete, formája tipikus 13. századi magánvárra utal. 1339-ben Károly Róbert más birtokokért a század elején még a Dél-Dunántúl nagy részét uraló, de ekkor már visszaszoruló és elszegényedő Héder nembeli Kőszegieknek adta - nem kizárt, hogy ők voltak eredeti építtetői is. Utódaik, a Tamásiak birtokolták egészen kihalásukig, 1444-ig. Ezután több család, így a Lorántffyak, Szekcsőiek, az Ujlakiak, továbbá a szomszédos Ozorán birtokos Héderváriak igyekeztek megszerezni. A pártharcok során Ujlaki Miklós is elfoglalta, de végül is a Héderváriaké lett, s ezután osztozott Ozora sorsában. Esetleges átalakításairól nem tudunk. A török hódoltság után falait teljesen elbontották, részben az Esterházyak használhatták fel a várhegy alatti új 18. századi birtokközpontjuk, a Miklósvárnak nevezett kastély építéséhez.

Az 1973-ban megnyitott termálfürdő a környék idegenforgalmi központjává tette a várost. A régió legismertebb természetvédelmi értéke a Gyulaji erdő. A Gyulaji Rezervátum 7800 hektáros, cser, tölgy és gyertyán erdeiben él a világ legnagyobb dámpopulációja. A Pacsmagi tavak országos jelentőségű természetvédelmi terület és nemzetközi jelentőségű vízimadár-élőhely (Ramsari terület).