Ráckevei Dunaág és mellékvizei , Ráckeve

A Ráckevei Duna-ágat északon a Kvassy zsilip, déli részén pedig a Tassi zsilip határolja. E két műtárgy megépítése miatt a vízszint viszonlag állandó. által. Mindezek által az árvizi fenyegetettség jelentéktelen. A Duna-ág mindkét oldalát végig védgátak kísérik. Az RSD-hez több kisebb csatorna is kapcsolódik: balról a Gyáli-főcsatornát (32 km, 380 km2), a Duna-Tisza csatornát (39 km, 477 km2) és az Északi-övcsatornát (36 km, 235 km2). A vízminőség II. osztályú, mert a főváros és agglomerációjának szennyvizei, jórészt tisztítatlanul, folynak bele (a települések alatti szakaszok fokozottan szennyezettek). Az RSD középvíz hozama a Kvassay és a Tassi zsilipnél egyaránt 3,5 m3/sec (maximum 30 m3/sec). Az 57,3 km hosszú, 14 km2 felületű vízterület átlagos víztérfogata 40 millió m3. A vízsebesség 0,2-0,4 km/óra. A Duna-ág vízteste 4 jellegzetes szakaszra tagolható, a fővárostól déli irányba távolodva fokozatosan javuló vízminőség alapján. A legfelső, 57,3-47,5 fkm-ek közötti szakaszon rakódik le a Dunavízzel bejutó hordalék legnagyobb része. A víz minősége itt a legrosszabb, fürdésre alkalmatlan, a horgászat számára sem kedvező. A szabadidős, tevékenységek közül az evezős sport a számottevő. A második szakasz Taksony-sziget alsó végéig terjed. A jobb part még ősállapotban van, a sekélyvizű részeket uraló nádasok természetvédelmi oltalom alatt állnak. A víz minősége fürdésre, strandolásra ezen a szakaszon is alkalmatlan. A Taksony-szigettől a Ráckevei hídig tartó harmadik szakaszon a part nagyrésze természetközeli állapotban van, a sekélyvizű részeken nádasok, szigetek találhatók. A víz minősége még kedvezőbb de, hivatalosan strand ezen a szakaszon sincs kijelölve. A legalsó szakasz a Ráckevei hídtól a Tassi zsilipig terjed. A víz minősége ezen a szakaszon a legkedvezőbb, a horgászati lehetőségek - a horgászkalauzok szerint – itt a legjobbak. Itt nagyon gyakoriak a vízre épített stégek.

A Ráckevei Duna-ágat északon a Kvassy zsilip, déli részén pedig a Tassi zsilip határolja. E két műtárgy megépítése miatt a vízszint viszonlag állandó. által. Mindezek által az árvizi fenyegetettség jelentéktelen. A Duna-ág mindkét oldalát végig védgátak kísérik. Az Rsd-hez több kisebb csatorna is kapcsolódik: balról a Gyáli-főcsatornát (32 km, 380 km2), a Duna-Tisza csatornát (39 km, 477 km2) és az Északi-övcsatornát (36 km, 235 km2). A vízminőség Ii. osztályú, mert a főváros és agglomerációjának szennyvizei, jórészt tisztítatlanul, folynak bele (a települések alatti szakaszok fokozottan szennyezettek). Az Rsd középvíz hozama a Kvassay és a Tassi zsilipnél egyaránt 3,5 m3/sec (maximum 30 m3/sec). Az 57,3 km hosszú, 14 km2 felületű vízterület átlagos víztérfogata 40 millió m3. A vízsebesség 0,2-0,4 km/óra. A Duna-ág vízteste 4 jellegzetes szakaszra tagolható, a fővárostól déli irányba távolodva fokozatosan javuló vízminőség alapján. A legfelső, 57,3-47,5 fkm-ek közötti szakaszon rakódik le a Dunavízzel bejutó hordalék legnagyobb része. A víz minősége itt a legrosszabb, fürdésre alkalmatlan, a horgászat számára sem kedvező. A szabadidős, tevékenységek közül az evezős sport a számottevő. A második szakasz Taksony-sziget alsó végéig terjed. A jobb part még ősállapotban van, a sekélyvizű részeket uraló nádasok természetvédelmi oltalom alatt állnak. A víz minősége fürdésre, strandolásra ezen a szakaszon is alkalmatlan. A Taksony-szigettől a Ráckevei hídig tartó harmadik szakaszon a part nagyrésze természetközeli állapotban van, a sekélyvizű részeken nádasok, szigetek találhatók. A víz minősége még kedvezőbb de, hivatalosan strand ezen a szakaszon sincs kijelölve. A legalsó szakasz a Ráckevei hídtól a Tassi zsilipig terjed. A víz minősége ezen a szakaszon a legkedvezőbb, a horgászati lehetőségek - a horgászkalauzok szerint – itt a legjobbak. Itt nagyon gyakoriak a vízre épített stégek.