utazzitthon.hu
Keresés…
Keresés…
Főoldal Egész ország Dél-Dunántúl Pécs és környéke Felfedezés

Pécs és környéki templom

Kiemelt városok (14)

Belvárdgyula, Bikal, Cserkút, Drávasztára, Harkány, Komló-Sikonda, Kozármisleny, Magyarhertelend, Orfű, Pécs, Siklós, Villány, Villánykövesd, Zengővárkony

135 találat

Keresztelő Szent János templom

Keresztelő Szent János templom

Cserkút

A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templom hajója és félköríves szentélye a XII. században épülhetett, a tornyot a XIV. században toldották hozzá. Régi - ma is bejáratként szolgáló - kapuja felett még látható a három kicsiny ablak. Híressé a belső tér falképei tették. A félköríves kapuzat körül a falat valamikor festmények díszítették. Tornyát a XIV. században építették hozzá. Belépve a templomkapun, a hajó szemközti, északi falán két sorban láthatók a freskómaradványok. Felül sorakoznak az apostolok, akik követik az angyal vezérelte három napkeleti királyt Mária és a gyermek Jézus imádására. Az alsó sorban a szenvedő Krisztus, valamint a kardot és mérleget tartó Szent Mihály látható, amint mérlegre helyezi az elébe érkező holtak lelkeit. Tőle jobbra Szent Miklós áll. A kutatások alapján ezeket a festményeket a XIII. században készíthette egy bizáncias műveltségű, korábban a pécsi székesegyházban dolgozó festő. A diadalív déli oldalán a Szent Györgyöt ábrázoló freskó felirata szerint, 1335-ben készült, az előbbieknél kevésbé színvonalas alkotás. A diadalív közepén a világbíró Krisztus trónol, jobbjára gyűjtve az üdvözülteket. A diadalív belső oldalán az év hónapjaira jellemző tevékenységek ábrázolásai (hordót készítő kádár, szőlőt préselő szüretelő, arató földműves) láthatók. A festmények a XV. századból valók. A szentély egykori falfestményei tűzvész következtében elpusztultak. Az oltárt Ferenczy Károly tervezte, mögötte látható a barokk stílusú Keresztelő Szent János-oltárkép, illetve a Rómában élő Prokopp Péter festőművész Kálvária-képe van. Ugyancsak ő festette a karzat alatt elhelyezett stációsorozatot is.

Templom
Sarlós Boldogasszony Római Katolikus Templom

Sarlós Boldogasszony Római Katolikus Templom

Kővágószőlős

Legjelentősebb műemlék a még ma is tekintélyt parancsoló tömegű templom, a XIII. századból származó tornyával, amelynek több szintjén is megfigyelhetőek a román ikerablakok, kosáríves kapuját pedig íves oromzat díszíti. Az épület mai formáját az 1763-1772 között folyt átépítés során nyerte el. A középkori egyhajós templomot a torony kivételével lebontották. Ezt a nyugati tornyot megmagasították (35 méter magas) és mögé nagy méretű egyhajós templomot építettek Az építkezést a birtokos pécsi székesegyház káptalanja végeztette, mivel Kővágószőlős egyik fontos központjuk volt, elsősorban jelentős szőlőművelése következtében. A templom déli kapuján felirat található: Exaltata est Sancta Dei Genitrix. 1512 ( Felmagasztaltatott az Isten Szent Anyja. 1512.) A nyugati kapu előtt a gótikus támpillérek közé barokk kagylódíszes kosáríves esőfogót építettek.Az alul csigavonallal (voluta) induló oromzat csúcsán lévő kettőskereszt alatt alkalmazott kagylódísz (rocaille) a jakabhegyi Szent Jakab kolostort, és a Santiago de Compostella zarándokait megillető kagyló jelvényt (Jakobs-muschel) juttatja eszünkbe. Az épület későbarokk berendezése különösen értékes, A főoltár Mária látogatása Erzsébetnél ábrázoló XVIII századi oltárképét a bécsi Karl Bachmann festette. A baloldali mellékoltár képe Mária-Magdolnát ábrázolja festője ismeretlen, a jobb oldali mellékoltáron pedig Kálvária szoborcsoport helyezkedik el, fafaragású keresztje a II. József által megszüntetett Jakab-hegyi pálos kolostor templomából származik. A keresztúti stációk 14 képét Csonka Ferenc plébános kapta a Rómában élő Prokop Péter papfestőtől, aki a cserkúti templom Szent Kereszt-oltárképét is festette az ottani stációképekkel együtt. A templomban inkább kiállítási tárgyként, mint a berendezés szükséges részeként látható egy fehér mészkőből faragott gótikus pasztofórium (szentségház), és a déli kapu mellett a helyi vörös homokkőből faragott középkori szenteltvíztartó és a nyugati előcsarnok falán lévő kőkereszt a Jakabhegyi pálos kolostorból került ide. A pécsi székesegyház helyreállításakor annak barokk berendezései közül a legdekoratívabb tárgy a székesegyház egykori Corpus Christi kápolnájából a szószék 1780 után, a gyóntatószéket, a keresztelőkutat és a nagy fémcsillárt helyezték át ide. Feltehetően a templom eredeti gótikus szentségoltárához tartozhatott az a XVI.század eleji kőfaragvány, amelyre 1772-ben a barokk újjáépítés építési feliratát vésték fel. Ez ma a templom előcsarnokában van elhelyezve. A 10 regiszteres orgona jelenlegi diszpozícióját a pécsi Angster cég készítette 1941-ben. A templomot 1974-79-ben állították helyre. Senki sem hitte Kővágószőlősön, hogy több mint két évszázad után egyszer helyére kerül a négy számlapu toronyóra. Amikor 1772-ben felújították a templomot a toronyban megépítették avilágtájak szerint a számlapok helyét, kijelölték hol is áll az óraszerkezet. Csupán nem volt pénz a vásárlásra. Édesapám Sándor Tibor indította el a toronyóra ügyét, mely végülis ma örök emléket állít ama nemes gondolatának, hogy valami maradandót kellene alkotni. Toronyzene: 2003. Szeptember 08.-tól munkanapokon 14.00 h-kor toronyzene csendül fel a kővágószőlősi templom tornyából. A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány kezdeményezte, hogy a mecseki szén- és uránmedence összes bányásztelepülésén, ahonnan elődeink egykor naponta indultak munkába a bányákba, a templomtornyokból egy időben ugyanaz a toronyzene emlékeztessen a 250 éves mecseki kőszén- és a több mint 40 éves uránbányászatra. A megszólaló zene jelentsen tiszteletadást a bányász szakmának, és e nehéz, áldozatos munkát végzett bányászelődeinknek. A világviszonylatban is egyedülálló kezdeményezés eredményeként a 2003. évi Bányásznap ünnepségeinek keretében szólalt meg először a pécsbányai, a kővágószőlősi, a pécsszabolcsi katolikus templomtoronyból és a komlói városháza tetejéről a "Tisztelet a bányásznak" kezdetű dalkompozíció. Tisztelet a bányász szaknak, Jószerencse áldás lengje át Bárha napfényt odalent nem kapnak, Hőn imádják mégis a hazát... A "Tisztelet a bányász szaknak..." kezdetű német dal Közép-Európában mint ünnepélyes bányászdal, Révay Károly szerint " Bányász himnuszként" volt általánosan ismert. Magyarul először Selmecbányán. A Bányászati és Erdészeti Akadémia új épületének avatásán hangzott el 1900-ban. A dalkompozíció -első része utalás a múltra. A hajdani műszakkezdésre hívó, a bányászatban nemzetközileg is ismert, mára már elfeledett jel itt megszólaló néhány ütemét örökíti meg, -a második része egy harangjáték átmenet, mely a munkába hívásról a tiszteletadásba vezet át, -a harmadik rész tiszteletadás a nehézsorsú bányászelődeinknek és magának a bányász szakmának.

Templom

25 találat a térképen ebből az oldalból

Bővebben a helyről

Hazánk legdélebbi tájegységét a mediterrán hangulatok, a toszkán dombokhoz hasonítható tájak látványa, a tüzes villányi vörösbor és a megszámlálhatatlan műemlék jellemzi. A Mecsek dűlőire látogatók pedig szinte az arcukon érzik Földközi-tengerről érkező szél simogatását. 

A kellemes, hazánkban melegnek számító klíma elősegítette a Magyarországon ritka növények megtelepedését is. A hegyoldalakon a szelídgesztenye-, mandula-, illetve fügefák is megélnek.

A délies lejtők és a bőséges napsütés hatására harmonikus ízvilágú, csodálatos vörösborokat palackoznak az itteni gazdák. Országszerte híres borvidék Villány, ahol a kadarka és a kékoportó terem. A megye termál- és ásványvizekben is igen gazdag, például itt található a világhírű harkányi gyógyfürdő, amelynek kénes vize sok betegségre gyógyír, élmény- és látványfürdőjében jakuzzi, pezsgőfürdő, fedett- és szabadtéri medencék, illetve csúszdák várják a családokat.

Pécs, a megyeszékhely már a Római Birodalom idején is lakott település volt, csak akkor még Sopianae-nak hívták. A korai kereszténység korszakát a Mons Sacrum (Szent hegy) környékén a mai katedrális előtti térségben feltárt ókeresztény temető jelzi, amely 2000 óta a Világörökség része. A kétszintes Péter-Pál sírkamrát bibliai témájú festmények díszítik, a Korsós sírkamrában pedig egy kápolna található, a falain az édenkert képeivel.

Majdnem pontosan ezer évvel a római megszállás után alapította meg I. István király a pécsi püspökséget és vele a székesegyházat. A gótikus, négytornyú templom ma is Pécs egyik legcsodálatosabb látnivalója.

De a megyeszékhelyen található a Nagy Lajos király által alapított első magyar egyetem is. A reneszánsz kultúra meghonosodása Janus Pannonius püspökségének idejére tehető, amelyről a Zsolnay Múzeum udvarán található reneszánsz kőtár tanúskodik.

A város neve mára összeforrott a Zsolnay kerámiáéval is, a manufaktúra múzeumában a méltán világhírű Zsolnay-porcelán története és jellegzetes darabjai láthatók.

A város pezsgő kulturális életéről számtalan rendezvény gondoskodik, köztük a Pécsi Országos Színházi Találkozó is. Ám nem csak nyáron rendeznek fesztiválokat a megyében. Mohácson a farsang, a busójárás vetekszik a velencei karnevállal. A báránybőr bekecsbe, ijesztő ördögmaszkokba öltözött busók a legenda szerint nem kisebb hőstettet vittek véghez, mint hogy kiűzték a városból a törököket.

A térségben rengeteg végvár állt valaha, közülük a siklósi maradt fenn a legépebben. A középkori vár lenyűgöző nyújt látványt szabálytalan négyszög alapú tömbjével, méltóságos magányában a hegytetőn. Szigetvár neve összefonódott Zrínyi Miklóséval, aki 1566-os török támadás idején a vár hősies védelmének irányítója volt.