utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Dél-Dunántúl Pécs és környéke Felfedezés

Pécs és környéki kastély

Bővebben a helyről

Hazánk legdélebbi tájegységét a mediterrán hangulatok, a toszkán dombokhoz hasonítható tájak látványa, a tüzes villányi vörösbor és a megszámlálhatatlan műemlék jellemzi. A Mecsek dűlőire látogatók pedig szinte az arcukon érzik Földközi-tengerről érkező szél simogatását. 

A kellemes, hazánkban melegnek számító klíma elősegítette a Magyarországon ritka növények megtelepedését is. A hegyoldalakon a szelídgesztenye-, mandula-, illetve fügefák is megélnek.

A délies lejtők és a bőséges napsütés hatására harmonikus ízvilágú, csodálatos vörösborokat palackoznak az itteni gazdák. Országszerte híres borvidék Villány, ahol a kadarka és a kékoportó terem. A megye termál- és ásványvizekben is igen gazdag, például itt található a világhírű harkányi gyógyfürdő, amelynek kénes vize sok betegségre gyógyír, élmény- és látványfürdőjében jakuzzi, pezsgőfürdő, fedett- és szabadtéri medencék, illetve csúszdák várják a családokat.

Pécs, a megyeszékhely már a Római Birodalom idején is lakott település volt, csak akkor még Sopianae-nak hívták. A korai kereszténység korszakát a Mons Sacrum (Szent hegy) környékén a mai katedrális előtti térségben feltárt ókeresztény temető jelzi, amely 2000 óta a Világörökség része. A kétszintes Péter-Pál sírkamrát bibliai témájú festmények díszítik, a Korsós sírkamrában pedig egy kápolna található, a falain az édenkert képeivel.

Majdnem pontosan ezer évvel a római megszállás után alapította meg I. István király a pécsi püspökséget és vele a székesegyházat. A gótikus, négytornyú templom ma is Pécs egyik legcsodálatosabb látnivalója.

De a megyeszékhelyen található a Nagy Lajos király által alapított első magyar egyetem is. A reneszánsz kultúra meghonosodása Janus Pannonius püspökségének idejére tehető, amelyről a Zsolnay Múzeum udvarán található reneszánsz kőtár tanúskodik.

A város neve mára összeforrott a Zsolnay kerámiáéval is, a manufaktúra múzeumában a méltán világhírű Zsolnay-porcelán története és jellegzetes darabjai láthatók.

A város pezsgő kulturális életéről számtalan rendezvény gondoskodik, köztük a Pécsi Országos Színházi Találkozó is. Ám nem csak nyáron rendeznek fesztiválokat a megyében. Mohácson a farsang, a busójárás vetekszik a velencei karnevállal. A báránybőr bekecsbe, ijesztő ördögmaszkokba öltözött busók a legenda szerint nem kisebb hőstettet vittek véghez, mint hogy kiűzték a városból a törököket.

A térségben rengeteg végvár állt valaha, közülük a siklósi maradt fenn a legépebben. A középkori vár lenyűgöző nyújt látványt szabálytalan négyszög alapú tömbjével, méltóságos magányában a hegytetőn. Szigetvár neve összefonódott Zrínyi Miklóséval, aki 1566-os török támadás idején a vár hősies védelmének irányítója volt.

5 találat · 134 város a tájegységben

Városok: Abaliget, Adorjás, Almamellék, Alsószentmárton, Apátvarasd, Babócsa, Bakóca, Bakonya, Baranyahídvég, Békáspuszta, Belvárdgyula, Beremend, Bicsérd, Bikal, Bisse, Bogdása, Boldogasszonyfa, Bóly, Botykapeterd, Bükkösd, Csarnóta, Cserkút, Csertő, Csukma dülő, Cún, Diósviszló, Drávacsehi, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávasztára, Dunakömlőd, Dunaszekcső, Egyházasharaszti, Erdősmecske, Erzsébet, Fazekasboda, Felsőegerszeg, Gödre, Gyűrűfű, Harkány, Hidas, Himesháza, Hosszúhetény, Husztót, Ibafa, Illocska, Ivánbattyán, Kákics, Kárász, Kásád, Kémes, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kistapolca, Kölked, Komló, Komló-Sikonda, Kórós, Kovácshida, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Kozármisleny, Lánycsók, Lapáncsa, Lovászhetény, Magyaregregy, Magyarhertelend, Magyarlukafa, Majs, Mánfa, Maráza, Máriagyüd, Máriakéménd, Márok, Martonfa, Matty, Mecseknádasd, Mecsekpölöske, Mecsekrákos, Mecsekszakál, Mohács, Nagydobsza, Nagyharsány, Nagynyárád, Nagypall, Nagytótfalu, Nagyváty, Óbánya, Ófalu, Orfű, Palkonya, Patapoklosi, Pécs, Pécsdevecser, Pécsvárad, Pellérd, Piskó, Pogány, Püspökszentlászló, Rádfalva, Sámod, Sárok, Sásd, Sátorhely, Sellye, Siklós, Somberek, Somogyhárságy, Szajk, Szaporca, Szászvár, Szederkény, Székelyszabar, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szigetvár, Szilágy, Szőke, Tarrós, Terehegy, Tésenfa, Tótszentgyörgy, Töttös, Túrony, Vajszló, Vásárosdombó, Vázsnok, Vékény, Villány, Villánykövesd, Zengővárkony

5 találat

Petrovszky kastély

Petrovszky kastély

Bükkösd

A műemléki védelem alatt álló, U alakú épületet Baranya megye legelegánsabb homlokzatú barokk kastélyaként tartják számon. Tervezője Fischer von Erlach, Mária Terézia híres építésze volt. Egyes források szerint az épületet Petrovszky Zsigmond építtette 1786-ban, más kutatók úgy vélik, hogy a kastélyt Horváth Dániel építtette vejének, Petrovszky Józsefnek és leányának, Horváth Krisztinának. A barokk kastélyon felismerhetők a copf stílusjegyek is. Az épület főkapuja feletti erkély hermákra támaszkodik. Háromtengelyes, oromzatos és manzárdtetős középső része kiemelkedő. A homlokzat középső, kiugró rizalitja címeres timpanonnal készült. Az emeleti helyiségeit stukkós tükörmennyezet, nagytermét ún. koporsó boltozat fedi. A Mária Terézia-kori kastélyok mintáját követi az emeleti dísztermet megvilágító hármas ablakok megemelt magassága. Az itt élő emberek úgy mesélik, hogy a kastély ura (az egyik Jeszenszky Ferenc) igen szeretett kártyázni. Egy alkalommal jelentős összeget veszített, és pénz híján azt ajánlotta fel tétként, hogy a kastély néhány ablakát befalaztatja. Ezeknek az ablakoknak a helye látszik is a főbejárati homlokzaton. A kastély az államosításig a Jeszenszkyek tulajdona volt, majd 1953-tól nevelőotthonként működött. Közben az épület állaga jelentősen leromlott. A nevelőotthont 1997-ben felszámolták, és két év múlva Kovács Bálint Ybl-díjas építész vásárolta meg a kastélyt, és elkezdte a felújítást. A magántulajdonban lévő kastély folyamatos felújítás alatt áll, látogatókat nem fogad. A kastély parkja csak részlegesen ( a helyi általános iskola épülete körül) látogatható.

Kastély Vár és várrom

5 találat a térképen ebből az oldalból