Monori borpince

Monor város Pest megyében, a Monori járásban. 2006-ig, önállóvá válásáig Monorierdő község is hozzá tartozott.

Monor, ahol a lakosság mindennapjainak évszázadok óta része már a szőlőművelés és a borászat. A török időkben a helyiek strázsákat állítottak az ellenséges seregek mozgásának folyamatos figyelésére, innen kapta nevét a Strázsahegy. A rajta található, több mint kilencszáz épületet magába foglaló pincefalu a város és az egész régió egyik kiemelkedő értéke, s természetesen fontos szerepet kap az évente megrendezett Orbán napi Mulatságok idején.

A Monor környéki, őzben, fácánban, fogolyban és nyúlban gazdag erdőket a helyi vadásztársaság rendszeres vadkihelyezésének is köszönhetően jó vadászterületként tartják számon.  Pilisen ered a Magyarországon igen ritka síkvidéki források egyike, a Tiszába igyekvő Gerje-patak. Forrásvidékén, a település határában kilenchektáros park terül el három tóból álló tórendszerrel. A tavak közepén létesített mesterséges madárszigeteken vadkacsák, vadlibák, gólyák figyelhetők meg. Ebben a pompás természeti környezetben kapott helyet a Millecentenáriumi Emlékpark, amelyben Magyarország legnagyobb, nyolc és fél méter magas fakeresztje áll.

A település 18. századi evangélikus temploma ugyancsak a legnagyobbak közé tartozik az országban.