Lovasberényi műemlék

A korai középkorban kialakult Lovasberény a Csák nemzetség ősi szállásterületéhez tartozott.
Elnevezését valószínűleg a lovas szolgálatot teljesítő katonaságáról kapta. 1511-ben II. Ulászló király Csókakő várát a hozzátartozó birtokokkal, köztük Lovasberénnyel gergelylaki Buzlai Mózes királyi főajtónállójának és fiának, Lászlónak és örököseinek adományozta. A török időkben a község elnéptelenedett. Újratelepítése 1637-ben kezdődött. A lakosság megélhetését századokon keresztül az erdőgazdálkodás, a legeltető állattenyésztés és a gabonatermesztés biztosította. A török időkben sokat szenvedett község több tulajdonosváltást követően a XVIII. század közepén vásárlás útján a gróf Cziráky család kezébe került két évszázadra.
Lovasberényben született Róna József szobrászművész, az első Kossuth-szobor alkotója. Legismertebb szobra a Savoyai Jenőt ábrázoló lovas szobor, amely a budai Várpalotában, a Magyar Nemzeti Galéria főbejárata előtt áll.