Kiskunfélegyházi étterem
Bővebben a helyről
A helység létezését először 1389-ben kelt királyi oklevél említi "Feledhaz" néven. E középkori falut és a környékén levő kun földek egy részét Zsigmond király feleségének Borbálának ajándékozta, ettől kezdve az itt lakókat királynéi kunoknak tekintették.
A gyorsan fejlődő város gazdasági életét a földművelésre és a nagymértékű külterjes állattartásra alapozta. Szélmalmok sora őrölte a jóminőségű gabonát, fejlődött a kereskedelem és a céhes ipar.
A városiasodó település tornácos, kúria jellegű, paraszt-polgári házait, fésűs beépítési módját, a század végén - a városközpontban és a Kossuth utcán - díszes emeletes házak, zárt soros építési mód váltotta fel.
A századforduló évtizedeiben Félegyháza "iskolavárossá" fejlődött, s jelentős részt vállat a régió tanító- és tanítónőképzésében, a gimnáziumi és ipari oktatásában.
Kiskunfélegyháza lakossága 1949-ben 31.470 fő volt. A városiasodás gazdasági alapját nagyobb részben továbbra is a mezőgazdaságban, kisebb részben az állami ipari üzemekben megtermelt jövedelem biztosította. Tovább fejlődött az infrastruktúra.
Látnivalók:
- A városháza (tervezte Morbitzer Nándor és Vas József, 1911)
- Köllő Miklós: Petőfi-szobor
- A Kálvária székelykapuval
- Városközpont, Gorkij utcai üzletház
- Buszpályaudvar (2004-ben átadva)
- Modern vasútállomás
- A Hattyú-ház
- Szabó Kúria, mai Innovációs Központ
- Szent István templom hivatala
- Hősök parkja, első világháborús emlékmű
13 találat
Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső
13 találat
13 találat a térképen ebből az oldalból