Dunavarsányi múzeum

A tőle keletre fekvő Kisvarsányt a Budapest - Kelebia - Belgrád vasútvonal szeli ketté. Az 1880 - 1883 között megépült zimonyi (belgrádi) vasútvonal döntően befolyásolta a település fejlődését.

A történelmi falurész, Nagyvarsány feltehetően a honfoglalást követően, az ezredforduló tájékán alakulhatott ki, egyes feltételezések szerint jóval korábban, a honfoglalást követő évtizedekben. Neve akkor még Varsány volt. A XII. század elején a környék nagyobb települései közé számított. A tatárjárás idején (1241) teljesen elpusztult. Elsõőfennmaradt írásos emléke 1269-bõl származik. V. István 1270-ben a nyúl-szigeti apácáknak adományozta az egész területet. A vidék újranépesedésének a török hódoltság vetett véget. A budai pasa kincstári feljegyzése szerint mindössze 12 adófizető élt Varsány faluban a XVI. század második felében.

A falut I. Lipót császár (1640-1705) kezdte újra benépesíteni. Thüringiából svábokat telepített a kihalt faluba. Munkáját I. József és Mária Terézia (1740-1780) folytatta. A falu neve (Varsány) a honfoglaló magyarokkal együtt élő, és a Kárpát-medencébe velük együtt érkező perzsa-afgán néptörzs töredékéhez kapcsolódik.

A Duna előtagot a múlt század második felének elején kapta, megkülönböztetésül. Dunavarsány természeti környezete igen gazdag. A Dunától keletre eső, s a települést övező kavicsbánya-tavak - a délegyházi-tavakkal - egész tórendszert alkotnak. A tavanként változó minőségű vizek egyaránt vonzzák a fürdőzőket és a vízi sportok kedvelőit.

A település nevezetes természeti látnivalói közé tartozik a Kis-Dunán található mintegy 10 hektárnyi úszóláp, a Domariba-sziget, a Varsányhalmon található Árvalányhajas terület. Ady Endre emlékét idézi a háború után elpusztult Vészi-kúria udvarán található négy darab feketefenyő.  A kastély gyakori vendégeként a költő itt írta például a Fekete Zongora című versét, illetve a Margita élni akar cikluskölteményét.
Az egykori bányatavak közül kiemelkedik a település északi oldalán fekvő közkedvelt fürdőzőhely, a Rukkel-tó. Duna-parton jelentős sportcentrum a Közép-magyarországi Általános Olimpiai Központ.A nyár közepén megrendezésre kerülő falunapok, vagy a gyakran tizenöt-húsz együttes részvétel megvalósuló népzenei találkozók minden évben sok idelátogatónak nyújtanak felejthetetlen élményt, szórakozást.