utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat

Debreceni műemlék

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye.

Bővebben a helyről

Javaslatok Debrecen felfedezéséhez

Debrecen és környéke számtalan érdekes látnivalót, izgalmas élményt kínál, így felfedezésére mindenképpen több napot kell szánni. Az alábbi programjavaslat szerint mindenki saját igényeinek, idejének függvényében tervezheti meg debreceni tartózkodását.

Nem látta Debrecent, ha nem járt a Református Nagytemplom tornyában, nem próbálta felemelni a Debreceni Református Kollégiumban a gerundiumot. Látnia kell a református vallás jelképévé vált líciumfát és a „kálvinista Róma” katolikus püspöki székhelyét is, a Szent Anna Székesegyházat! Debrecen múltját és jelenét ugyan az utcákon, tereken sétálva is megismerheti, de teljes képet a Tímárház, a Déri Múzeum és a Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ kiállításának megismerésével kaphat csak. Mindeközben ne mulassza el megkóstolni a debreceni páros kolbászt sem! Azoknak, akik valami igazán eredetire vágynak, kihagyhatatlan a helyi nagypiac és a virágpiac. Ha már felfedezte a történelmi belvárost, bejárta a hangulatos tereket, elidőzött a teraszokon, akkor lazítson a Nagyerdőn! Kényeztesse magát az Aquaticum élményfürdőben, pihenjen a gyógyfürdőben. Sétáljon vagy kerekezzen a Nagyerdei parkban, a Nagyerdei Víztoronytól kiindulva. Élvezze nappal a „vízen járást”, este a „mozizást” a Ködszínháznál! Csodálja meg a Debreceni Egyetem impozáns főépületét, majd szórakozzon a Nagyerdei Kultúrparkban és ismerkedjen játékosan a tudományokkal az Agóra Tudományos Élményközpontban. Az este számos ínycsiklandó ízzel és számtalan feledhetetlen programmal koronázhatja meg a városlátogatást, legyen szó egy jóízű vacsoráról, egy hangulatos komolyzenei koncertről, vagy egy könnyed színházi előadásról a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon vagy a Csokonai Nemzeti Színházban.  Ha viszont adrenalinszint-növelő programra vágyna, nézzen meg egy izgalmas futballmeccset a Nagyerdei Stadionban, vagy bulizzon az ország legnagyobb klubhelyiségében, a HALL-ban.

Ne feledkezzen meg azokról sem, akik otthon várják! Válogasson a Tourinform iroda és a Nagyerdei Víztorony ajándékboltjának kínálatából! Kívánjuk, hogy maradandó élményekkel gazdagodjon nálunk és mielőbb visszatérjen hozzánk újra! 

Extra tipp:

Ha készen áll megismerni az érintetlen természetet, akkor ne habozzon ellátogatni a Debrecentől 30 percnyi autóútra lévő Hortobágyra, ahol Közép-Európa legnagyobb egybefüggő füves pusztája található. Itt bárki pásztorbőrbe bújhat, kipróbálhatja a kézműves technikákat, de lehet vágtázó csikós vagy természetbúvár madármegfigyelő is. Sőt, akár szafarizhat is dzsippel. Kóstolja meg az igazi bográcsos ételeket a helyi étteremben, a Nagycsárdában, és engedje, hogy magával ragadja a népzene hangulata!

A debreceni látogatást csillagtúrák keretében további élményekkel lehet meghosszabbítani. 20 kilométerre Debrecentől, Hajdúszoboszlón található Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, kevesebb, mint egyórányi kirándulással pedig elérhető az ország legnagyobb, legkedveltebb vidéki állatkertje, a Nyíregyházi Állatpark, és Európa legnagyobb édesvízi akváriuma, a Tisza-tavi Ökocentrum Poroszlón. Másfél órán belül három UNESCO világörökségi helyszín is könnyedén elérhető Debrecenből: a Hortobágy, a Tokaj borrégió és az Aggteleki Karszt barlangjai.

A Tourinform tippjeivel további élményteli programokkal színesítheti látogatását. Az aktuális információkért keresse a Tourinform irodát személyesen vagy az iranydebrecen.hu internetes oldalon!

33 találat

Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső

33 találat

Debrecen város címere

Debrecen város címere

Debrecen

A térburkolatból emelkedik ki a színes mozaikkockákból kirakott címer. A kompozíció 24 féle színárnyalatot hordoz. A címer 180 ezer egyenként 1 cm-es oldalú, 8 mm vastag Vicenzában gyártott velencei üveg mozaikból készült. A mozaikkép, csakúgy, mint a felújított Kossuth tér, 2001. július 7-én került átadásra. Debrecen első ismert címere 1560-ból már a reformációra utal: fő alakja a jobb lábával zászlót tartó bárány, mely hátrafordulva a zászlóra tekint. Az 1693-ban, a szabad királyi városi rangot adományozó oklevélre szerkesztett címer továbbvitte ezt a hagyományt, de a főalak gazdag díszítést kapott. A három domb, melyen a két könyv látható, a Trianon előtti Magyarországra emlékeztet. Az aranyrúdon függő zászló a helvét hitvallás szimbóluma, a két könyv, amelyen a bárány áll, az Ó-és Újszövetséget jelképezi, s utal a város nyomdász kultúrájára is. A középen emelkedő pálma életfa-motívum, a szilárdságot, az ellenálló képességet is kifejezi, s érzékelteti a történelmet: a környéket ért pusztító háborúkban úgy állt a város, mint sivatagban az oázis. A főnixmadár a hamvaiból újjászülető város jelképe. A Nap a halhatatlanság és az erő szimbóluma. A város és a református egyház szoros kapcsolata révén ez a címer lett a Református Világszövetség 1877-es megalakulása előtti években, a magyarországi református egyház egységes jelképe. Kiegészülve a reformáció bibliai igéjével: Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?

Műemlék
Debreceni Zenede

Debreceni Zenede

Debrecen

A Zenedei Egylet által 1861-ben alapították meg a Debreczeni Zenedét, alapítói között ott voltak a polgári értelmiség Kollégium nevelte Kántus és diákzenekar szokatta tagjai, később kamarazenészek, baráti muzsikálások házigazdái, közreműködői, majd 1894-ben emeletes épületet, palotát épített annak. Működése első évében 270 növendéke volt, s mikor a 75. évi jubileumát ünnepelte, kilencszáz. Működése akkor kezdődött, amikor a verbunkos zene meghódította a nagy hangszeres formákat, hogy majdan egy kései romantika zenei pátoszán át, eljusson az új magyar zenéig a népi dallamvilág anyagából és szellemi tartalmából kisugárzó magyar zenei nyelv megismeréséig. A Zenede alapítója és a Zenedei Egylet elnöke Farkas Ferenc vaskereskedő, aki maga is lelkes muzsikus volt, tagja a városban működő kamarai egyesüléseknek. Megjegyzendő, hogy ebben a korban a zenei tudás társadalmi rangot is jelentett, a dilettáns zenész nem állt olyan messze a hivatásos zenésztől, mint ahogyan ma ezt értelmezzük. A Zenede első igazgatója Komlóssy Lajos honvédőrnagy, akinek igen sokat köszönhet az intézmény. Ma a Kodály Zoltán Szakközépiskola működik az épületben. Az iskola 1957-ben, Gulyás György karnagy igazgatósága alatt még Kodály életében vette fel a nagy zeneköltő nevét. Az iskola az ország legrégebbi, kifejezetten zeneoktatási célra tervezett épülete, 1894-ben Tóth István debreceni építész tervei szerint eklektikus stílusban. 1927-ben megtoldották egy emelettel. Itt található Debrecen legjobb akusztikájú hangversenyterme, a Kodály Terem, melyet Mirkovszky Géza festő, építész freskói díszítik, amely többek között az évi 5-6 önálló tanári koncert helyszínéül is szolgál. Ezek nyilvános és ingyenes koncertek, amelyeket az iskola finanszíroz az úgynevezett Kodály-hagyatékból, az intézmény ugyanis minden évben megkapja a Kodály-jogdíjakból befolyó összeg tíz százalékát. Az iskola könyvárában jelentős kottagyűjtemény, zenei szakkönyvekből, és a középiskolai oktatást és a műveltség megszerzését segítő könyvállomány és audiovizuális dokumentumtár található.

Műemlék
Déri tér

Déri tér

Debrecen

A mai tér helyén egykor Botanikus kert állt, itt oktatták a Református Kollégium diákjainak a természetrajzot. A Déri tér a város intim hangulatú tere, csendre, pihenésre csábít. A múzeum előtti természetes mélyedésbe lépcsősor vezet le, a lépcsősor két oldalán empire kagylókkal díszített medencét, csobogót alakítottak ki. A medencék felett Medgyessy Ferenc, debreceni szobrászművész négy életnagyságúnál nagyobb allegorikus szobra található. A heverő aktok a múzeum szellemi tartalmának szimbolikus megtestesítői. A múzeummal szemben állva a tér keleti oldalán, a sorban első a Néprajz (kezében tülköt tartó férfiakt), mely az alkotó, Medgyessy Ferenc arcvonásait viseli, a következő a Művészet (nőalak, bal kezében kis szobormodellel), a lépcső túloldalán a Tudomány (olvasó férfialak), végül a Régészet (gyönyörű női alak, fürtös haja sapka alól kandikál ki, kezében kőbalta). A négy szobor 1937-ben elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját. A Déri tér múzeummal szemközti részén további három Medgyessy-szobrot csodálhatunk meg: a délnyugati sarkon Móricz Zsigmond ülő alakját (ezt magyar Buddhának is nevezik), a lépcső mellett a Debreceni Vénuszt és a Táncosnőt. A sort negyedikként Debreczeny Tivadar bronzszobra, a Merengő zárja - az ülő akt a női báj, finomság és törékenység megtestesítője. A tér nyugati oldalán a Nemzeti Bank épületének falát is Medgyessy Ferenc reliefjei díszítik.

Műemlék
Dóczy Gedeon Gimnázium

Dóczy Gedeon Gimnázium

Debrecen

A református leánynevelő iskolát 1824-ben alapították. A mai Dóczy épületét 1914-ben tervezte Nagy Károly műegyetemi tanár. Az építkezés egy jó évtized múltán fejeződött be. Az épület neoromán stílusához késő eklektikus, magyaros-szecessziós formaelemek társulnak Az első iskola meghatározó egyénisége Dóczy Gedeon volt. A Dóczyt 1952-ben államosították, és 48 éven át a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorlógimnáziuma működött benne. 1992-ben az egyház a korábbi tulajdonát visszakapta és ma ismét egyházi gimnáziumként működik. A gimnázium egyik leghíresebb diákja Szabó Magda írónő volt. Nemesi-értelmiségi családban született 1917. október 5-én, Debrecenben. Apja jogász volt, városi tanácsnok. Egy tanára, Szondy György ifjúsági író már 11 éves korában felismerte tehetségét és igényes irodalomra szoktatta. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában. 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latinmagyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is. 1945-től filmügyi referensként a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. Pesten az irodalmi élet sűrűjébe került, első versei a debreceni Magyarok című folyóiratban jelentek meg. A háború után a kényszerű hallgatás időszaka következett életében. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra. 1959-től szabadfoglalkozású író. Munkái közül megemlítjük az Ókút című művét (1970), valamint a Régimódi történet (1971), mely a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Személyiségének alakulásában a kálvinista Debrecen hagyományai meghatározóak voltak. Regényei a világ számos országában arattak sikert. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar írónő. Tiszántúli Református Egyházkerület örökös főgondnoka, Kossuth-díjas írónő, Debrecen díszpolgára volt. Életének 91. esztendejében hunyt el, Budapesten. A Ma Gimnáziumban rendeztek be emlékszobát az írónő tiszteletére, mely egyben állandó kiállítás is. Hamvainak egy része a debreceni temetőben, családi kriptájukban lett elhelyezve.

Műemlék

25 találat a térképen ebből az oldalból