utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…
Főoldal Egész ország Budapest és környéke régió Budaörs és környéke Felfedezés

Budaörsi és környéki múzeum

Bővebben a helyről

A Zsámbéki-medence egykor mocsaras, nádasokkal teli lapály volt, legelőkkel, rétekkel, halastavakkal. A medence vizeit ma a Tinnye környékén eredő Töki-patak vezeti le. Felduzzasztott vize Bia határában egy kb. 83 hektár nagyságú halastavat (Biai-tó) alkot. Onnan nevét megváltoztatva, Biai-patak néven folyik tovább, majd a fővárostól délre Benta-patakként éri el a Dunát. A medencét északról a Budai-hegységhez tartozó Nagy-Szénás, továbbá a hegység legnagyobb kiterjedésű, legmagasabb hegye, a Nagy-Kopasz (558 m), valamint a Fekete-hegyek (466-493 m) határolják. Délkeleti peremét a Törökbálint és Biatorbágy között elterülő dombvidék erdős hegyhátai, az Iharos (333 m) és a Kőhegy (302 m) alkotják.

A Tétényi-fennsík egy erdőtlen mészkőfennsík Budapest XXII. kerületében. A terület nagy részén a mediterrán kavicsos-homokos rétegeket tekintélyes vastagságú mészkő fedi. Átlagos magassága 200 m, legmagasabb pontja a Törökbálinti Anna-hegy (267 m). A fennsík felszínét 600-800 m-enként 5-10 m magas lépcsőperemek tagolják. Észak-keletre Budafokig gyümölcsösökkel, nyaralókkal és családi házakkal betelepült hosszú, egyenletesen emelkedő budatétényi lejtő fokozatosan megy át mészkőfennsíkba. Dél-nyugat a Duna völgyére a mészkőtáblák hirtelen meredek falakkal szakadnak le. A fennsík nevezetes látványosságai a föld alatti mészkőbányászatból visszamaradt hatalmas barlangszerű üregek.

Városok: Albertirsa, Alsónémedi, Biatorbágy, Budakeszi, Budaörs, Csörög, Csővár, Diósd, Érd, Felsőpakony, Gomba, Gyál, Herceghalom , Hernád, Kóka, Nyáregyháza, Páty, Perbál, Pilisjászfalu, Pilisszentlászló, Sóskút, Százhalombatta, Tápiószecső, Tárnok, Telki, Tinnye, Tök, Törökbálint, Újhartyán, Újlengyel, Üllő, Vácduka, Vácszentlászló, Zsámbék

11 találat

Rádió és Televízió Múzeum

Rádió és Televízió Múzeum

Diósd

A rádiózás története 1893-tól napjainkig (Puskás Tivadar telefonhírmondójának makettje, stúdióberendezések, rádió- és televízió-vevőkészülékek, rádió-, tv- és mikrohullámú adóberendezések és antennák. 1995. december 1-jén, a magyar rádió műsorszórás megindulásának 70. évfordulóján nyílt meg a múzeum, a rádióállomás egykori adótermében és a csatlakozó kisebb helyiségekben. A magyar rádiózás és telvíziózás történetét, a stúdiók, az adók, és vevő berendezések fejlődésének bemutatásával ismerhetjük meg. A korszerű számítógépes információs rendszer mintegy szaklexikon kínál részletes ismereteket a kiállítás képeihez. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak. Két teremben Dr. Békésy György Nobel-díjas fizikus akadémikus, postamérnök Hawaii egyetemről hazatért kísérleti berendezései találtak otthonra, mellettük a magyar rádió muzeális berendezéseivel egy stúdiót és egy technikai szobát találunk. A múzeum kertjében a magyar műsorszórás jeles személyiségeinek emlékoszlopait és a műsorszórás "nagy tárgyait", antennákat, talpszigetelőket, fényszórókat láthatunk. A kert kilátóteraszán elhelyezett távcsővel megszemlélhetjük a látóhatár peremén a Duna ezüstös csíkja mögött zöldellő Csepel szigetéről, a magyar rádió műsorszórás bölcsőhelyéről idelátszó védett ipari műemlékünket, a Lakihegyi szivar alakú antennatornyot.

Múzeum

11 találat a térképen ebből az oldalból