Békési nemzeti park

Körösvölgyi Állatpark, Körös-Maros Nemzeti Park

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság legnagyobb és legkomplexebb bemutatóhelye, Szarvason, a nemzeti park székháza mellett található Körösvölgyi Állatpark. Évente több tízezren keresik fel a Csáky-kastély egykori kertjében, az évszázados fákkal teli Anna-ligetben elterülő bemutató komplexumot.

Csanádi puszták

Jellegzetes pusztai-sziki növénytársulások, vonuló madarak pihenő helye.

Csorvási löszgyep

Békés-Csanádi löszhát kis foltján található Magyarország fokozottan védett, egyik legritkább és legveszélyeztetettebb növényritkaságának, az erdélyi héricsnek termőhelye. A fajnak összesen két előfordulási helye ismert a Kárpát-medencében, az egyik Romániában, Kolozsvár közelében a másik a Dél-Tiszántúlon, a Körös-Maros Nemzeti Park területén. Március elején már virítanak a héricstövek. A héricsen kívül sok egyéb védett és védendő löszgyepnövény található itt. Többek között a vetővirág, a törpemandula, a macskahere, a pusztai meténg. Az erdélyi és tavaszi héricsek gyökerét (táragy, tályoggyökér) a háziállatok szervezetében fellépő gyulladások kezelésére használták. A gyűjtés és az élőhelyek felmorzsolódása fontos tényezői voltak az erdélyi hérics megritkulásának. A nemzeti park pufferterületek gyepesítésével, és a löszgyepfolt tudatos kezelésével őrzi a növény egyetlen hazai állományát.

Kardoskúti Fehértó

A Kardoskúti Fehértó 1997. január 16-tól a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területi egysége, melynek jelenlegi nagysága 5631 hektár. A kardoskúti Fehértó a Dél-Tiszántúl legértékesebb, időszakos vízállású, speciális vízutánpótlású szikes tava, melyben különleges alacsonyabb rendű élőlények, ritka növények és növényközösségek élnek. A terület a vizes, pusztai élőhelyhez kötődő vonuló madarak egyik legfontosabb alföldi megállóhelye, 1979 óta a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. A tómeder az éjszakázó és pihenőhelyet biztosítja, a környező puszták és mezőgazdasági területek a táplálékforrások szerepét töltik be. A Kardoskúti Fehértó területi egység Sóstói-telepén található a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság magyar szürke szarvasmarha, racka- és cigályajuh állománya. Ezek az őshonosságuk miatt védett állatfajták, felbecsülhetetlen értékeket hordoznak, értékes géntartalékként tartjuk őket nyilván. A cél, hogy megőrizzük ezeket az ősi magyar háziállatfajtákat és a hagyományos legeltető gazdálkodási formát fenntartsuk a pusztákon, ami a fészkelő és átvonuló madárvilág megőrzése érdekében történik.

Kígyósi Tanösvény

A tanösvény hossza 5 km. Kiinduló pontja a Szabadkígyós településtől délre elhelyezkedő Nagyerdő északi része. Négy állomása gyalogosan két óra alatt bejárható. A tanösvény a Kígyósi-puszta növény- és állatfajait, jellegzetes élőhelyeit mutatja be. Állomások: Nagyerdő élővilága; Szikes puszta élővilága; Megfigyelőtoronyból a puszta madárvilága; Mocsarak élővilága.

Kisvátyoni Tanösvény

A tanösvény Békés megye északkeleti részén, az egykor mocsaras, lápos Kis-Sárrét területén helyezkedik el, Geszt és Zsadány községek határában. A közeli halastavak rendkívül változatos madárvilág fészkelő-, költő- és pihenőhelye. A tanösvény hossza 8 km, induló és befejező állomása nem esik egybe, gyalogosan járható, időtartama kb. 3 óra. Állomások: Az erdő világa; Rétek, legelők élővilága; mocsár, mocsárrét élővilága; Halastavak élővilága; Vízfolyás élővilága; Nagy -Zsombékos, élőhely rekonstrukció.

Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont

Dévaványa város legjelentősebb értéke a természeti környezet, határában terül el a második Hortobágy, hatalmas, gyógynövényekkel teli ősgyep, amely a KörösMaros Nemzeti Park természetvédelmi területe és számos védett állat- és növényfaj élőhelye. A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben a Túzokrezervátumot, mely mára Európa-hírű intézmény lett, Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben. A Réhelyi Látogatóközpont múzeumi épületének emeleti részén található állandó kiállítás bemutatja a terület egyedülálló értékét, a túzokot, valamint a tájegység élővilágát és történetét. Réhelyben az oktató-és 40 fő befogadására alkalmas szállásépület lehetőséget biztosít erdei iskolák, nyári, szakmai táborok, illetve konferenciák, tréningek, tárgyalások megtartására. Az épületben található két 50 fő befogadóképességű előadóterem és két 25 fős oktatóterem. A múzeum épületében a Nemzeti Park túzokvédelmi tevékenységét, a környék természeti, néprajzi értékeit ismerheti meg az idelátogató. A kültéri bemutatóhelyeken régi magyar háziállat fajtákat vehet szemügyre az ember. Egy tanösvény (1,5km) segíti az itt található élőhelyek növény- és állatvilágának önálló megismerését, valamint innen nyílik lehetőség gyalogosan illetve kerékpárral bejárni a Dévaványai-Ecsegi puszta világát. A védett területen kijelölt kerékpártúra-útvonalak bejárásához az igazgatóság központjában kerékpárok bérelhetők. A látogatóközpont kiválóan alkalmas iskolai osztályok fogadására, szakkörök lebonyolítására.

Mágor-pusztai Tanösvény

Az alig több mint 500m-es tanösvény a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely bejáratához vezető út mellett indul. Az útvonal bejárásával megismerhetők a védett terület természeti és kulturtörténeti értékei. A tanösvény a Mágor-dombhoz vezet. A bejárás időtartama kb. 1,52 óra. Állomások: Holt-Sebes-Körös élővilága; Ártéri erdő élővilága; Pákásztanya; Csolt-Monostor és a kettős Mágor-halom; Mocsár élővilága.

Szelídgesztenye fák

Tatársánci ősgyep

Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely

A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas halom áll. Ezek a Mágori-dombok. Az egyik földhalomba vágott ásatási szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. A látvány lenyűgöző, mert a leletek a feltalálási helyükön maradtak, s a történelem térben és időben is "áttekinthető". A másik dombon a térség X-XIII. századi nagyhatalmú családjának, a Vatától származó Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait tárták fel. A Sebes-Körös holtágának ölelésében található a Körös-Maros Nemzeti Park 947 hektáros területi egysége, Mágor-puszta. A terület a hajdani mocsárvilág hangulatát és élővilágát idézi. A védett terület a valamikori Kis-Sárrét nyugati peremén helyezkedik el. A Csendesnek nevezett Sebes-Körös holtágának napfényes helyein gyakran találkozni napozó mocsári teknősökkel, a nyílt víztükör szegélyé-ben táplálkoznak a vízityúkok és a szárcsák, míg a megközelíthetetlen nádasok mélyén rakja fészkét a bölömbika és a barna rétihéja. A holtág vizeiben még tömegesen tenyészik a sulyom, melynek a termése a múlt század táplálkozási szokásaiban még fontos szerepet töltött be. A vízpart egyes részeit jellegzetes ligeterdő-maradványok kísérik. A másodlagos tájformákhoz kapcsolódó szikes pusztán ugyanúgy találkozhatunk löszgyepfoltokkal, mint bárányparéjos vakszikesekkel vagy a réti őszirózsa színes csoportjaival. A környező pusztákon rendszeresen előfordulnak túzokcsapatok is. Szolgáltatások:parkolási lehetőség, idegenvezetés, kiadványok értékésítése, bűfé, bográcsolás, kemencében lángos- vagy pogácsasütés.