utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…
Főoldal Egész ország Dél-Alföld Békés megye Felfedezés

Békési kastély

Bővebben a helyről

Békés megye településszerkezete alföldi jellegű, jellemző a kevés, nagy lélekszámú és kiterjedésű község, valamint a tanyák. A népesség 70%-a él városokban, 17%-a a megyeszékhelyen. A megye legnagyobb városai Békéscsaba, Gyula és Orosháza (ezek mind 20 ezer főnél népesebbek), míg a legkisebb város Medgyesegyháza. A megye legkisebb települése Újszalonta. A 10 ezer főnél népesebb városok száma 7, míg az 5 ezer főnél népesebb városok száma 17. A megye lakosságának 53 százaléka él a hét 10 ezer főnél népesebb város egyikében.

Ha pihenni, szórakozni, üdülni, gyógyulni, feltöltődni vagy a helyi ízeket megkóstolni érkezett Békés megyébe, akkor jól választott.  

A Körös-völgy térségét jól jellemzi a háborítatlan környezet, a szelíd folyópartok, a falusi és lovasturizmus, a gyógyfürdők páratlan kínálata, legyen szó a gyulairól, a gyopárosfürdõirõl, a tótkomlósiról, a gyomaendrõdirõl, a békéscsabairól, a szarvasiról vagy a füzesgyarmatiról. 

A helyi hagyományokra építve olyan rendezvények és kulturális események helyszínei a körös-völgyi települések, amelyek közül néhánynak a híre nem csak az országhatáron belül cseng már ismerősen, hanem távoli országokban is. Ilyenek például a Gyulai Várszínház nyári fesztiválja, vagy a Csabai Kolbászfesztivál.

Városok: Battonya, Békés, Békéscsaba, Békéssámson, Békésszentandrás, Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Csanádapáca, Csorvás, Dévaványa, Doboz, Dombegyház, Dombiratos, Ecsegfalva, Elek, Füzesgyarmat, Gerendás, Gerla, Geszt, Gyomaendrőd, Gyula, Gyulavári, Hunya, Kamut, Kardoskút, Kaszaper, Kétegyháza, Kétsoprony, Kevermes, Kisdombegyház, Kondoros, Körösladány, Köröstarcsa, Kötegyán, Lökösháza, Magyarbánhegyes, Medgyesegyháza, Méhkerék, Mezőberény, Mezőgyán, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Murony, Nagybánhegyes, Nagylapos, Nagyszénás, Okány, Orosháza, Orosháza-Gyopárosfürdő, Póstelek, Pusztaföldvár, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szabadkígyós, Szanazug, Szarvas, Szarvas-Ezüstszőlők, Szeghalom, Telekgerendás, Tótkomlós, Újkígyós, Újszalonta, Végegyháza, Vésztő

24 találat

Hirdetés

Gyulai Vár

Gyulai Vár

Gyula

A vár története<br> A gyulai vár, a megépítésétől a töröknek való feladásig, döntően a királyi udvarhoz köthető, vagy rokoni címen, vagy pedig úgy, hogy maga a király vagy a király családi tagja az uradalom birtokosa. Mindezt azért érdemes hangsúlyozni, mert legközelebb Buda és Vajdahunyad az a két vár. amely egyértelműen ilyen királyi pozíciókkal rendelkezik. A gyulai vár talán még az utóbbinál is kiemeltebb, mivel külföldi uralkodói körökkel is kapcsolatba hozható.<br> A várépület első konkrét említése 1445-ből való, bár a vár építését Maróti János már 1405-ben megkezdte. Élete állandó harcokban telt el a török ellen, így a gyulai munkák vezetője és befejezője fia, Maróti László lehetett. 1476-ban a vár és az óriási uradalom a koronára szállt vissza. 1482-ben Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozza a területet, aki - egyéb építkezések mellett - a mai Corvin-bástya (ún. Rondella) építésével hagyta kézjegyét a váron. A vár hadászati szempontból a mohácsi vész után lép elő igazán. Szapolyai János híveinek sikerül megszerezniük a várat, majd rövid ideig erdélyi érdekeltségű főurak kezében volt, de 1552-ben ismét királyi birtoklásba került egy csere következtében. A török eközben elkezdte a környék pusztítását, majd a vártól nem messze palánkokat épített, ezzel megakadályozva a várőrzők számára az élelemellátást. 1566 nyarán II: Szulejmán unokaöccse, Pertaf basa végül ostrom alá vette a várat. Kilenc hét ostrom után aláírták a vár feladásának szerződését, így a város török kézre került. A viszonylagos béke beálltával a város élete lassú fejlődésnek indult, majd 1695-ben a keresztény hadak visszafoglalták a területet. Ezt követően a várban az uradalom kiszolgáló egységei kaptak helyet.<br> A vár felújítása az 1960-as évek elején indult meg. 1964-től a falakon belül működik a Várszínház, és a régi állandó kiállítást is ekkor nyitották meg. Hosszas felújítás után 2005-ben elkészült az új reneszánsz vármúzeum, ahol 24 kiállító teremben járhatják végig a vendégek a hat évszázad történetét.<br>

Kulturális központ Kastély Vár és várrom

24 találat a térképen ebből az oldalból

Hirdetés