Bárdudvarnoki vadaspark és állatkert
Bárdudvarnok Kaposvártól alig tíz kilométerre délnyugati irányban a belső-somogyi dombok egyik legszebb részén, a Zselici Tájvédelmi Körzetben, illetve annak határán terül el.
Bővebben a helyről
A település és környéke Somogy egyik legnagyobb közigazgatási területe, hiszen több négyzetkilométeren szétszóródó tizenhat településrész tartozik ide, mely országosan is egyedülálló. Bárdudvarnok részei: Bárd, Bárdibükk, Csermány, Bánya, Dada, Kaposdada, Kaposszentbenedek, Lipótfa, Kopaszhegy, Mihálypuszta, Nagypuszta, Olajhegy, Öregzsippó, Szendihegy, Szendipuszta, Újzsippó.
Bárd neve először a székesfehérvári káptalan birtokaként szerepelt először az emlékiratokban 1229-ben. 1268-ban a királyi udvarnokoknak volt itt földterületük. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt már ekkortájt. A XV. században a Mérey, majd a Perneszi család birtoka volt, 1536-ban a székesfehérvári őrkanonok, 1550-ben Dersffy Farkas birtokolta. Saját körpecsétet az 1910-es évektől használtak az elöljárók. A község három részre tagolódott: Bárdra, Szerászlóra és Kaposszentbenedekre. A részek először 1851-ben egyesültek, a Bárdudvarnok elnevezést 1908-tól használják. Szerászlót első alkalommal 1411-ben említették iratok, ekkor az Illyemindszenti család tulajdona volt. Később önállósult, s községbíró dolgozott itt. Szentbenedeket 1421-ben adományozta Zsigmond király a Gereczi családnak, 1492-ben az őseik által alapított bencés prépostság kegyúri jogát is megkapták. A községhez tartozott Kaposdada: a jeruzsálemi Szent János lovagrend itteni rendházáról 1244-ből vannak oklevelek.
A dadai településrészen található a Jeruzsálemi Szent János lovagrend emlékére állított máltai kereszt, valamint Kaposszentbenedekhez tartozó Baráthegyen Szent Benedek tölgyfaszobra. Mindenekelőtt a millenniumi év emlékére a bárdudvarnoki önkormányzat állította. Kaposszentbenedeken találjuk a Szent Benedek rendi monostort, melyet 1994-ben szenteltek fel. A Szenna felé vezető műúton találjuk a Peterke-völgyét, ahol tavat és üdülőövezetet alakítottak ki. Kadarkút felé van Bárdibükk,, ahol idegenforgalmi látványosságként terül a látogató elé a Gosztonyi kastély, impozáns parkjával. Vele szemben a Gosztonyi kúria az üveghutával, amelyben évek óta nemzetközileg elismert alkotótelepként funkciónál. Kadarkút irányában továbbhaladva hamarosan elérjük Zsippót, majd Lipótfát és Bányát, ahol egy üdülőfalu épült. A látogatóknak felüdülést pedig a Panoráma panzió nyújt.
Ezeken kívül érdemes ellátogatni a Kassai lovastanyára, a petörkei rekreációs víziparkba. Ezek kerékpárutakon is megközelíthetőek, a gyerekeknek pedig szabadtéri játszótereket alakítottak ki.
Bárd neve először a székesfehérvári káptalan birtokaként szerepelt először az emlékiratokban 1229-ben. 1268-ban a királyi udvarnokoknak volt itt földterületük. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt már ekkortájt. A XV. században a Mérey, majd a Perneszi család birtoka volt, 1536-ban a székesfehérvári őrkanonok, 1550-ben Dersffy Farkas birtokolta. Saját körpecsétet az 1910-es évektől használtak az elöljárók. A község három részre tagolódott: Bárdra, Szerászlóra és Kaposszentbenedekre. A részek először 1851-ben egyesültek, a Bárdudvarnok elnevezést 1908-tól használják. Szerászlót első alkalommal 1411-ben említették iratok, ekkor az Illyemindszenti család tulajdona volt. Később önállósult, s községbíró dolgozott itt. Szentbenedeket 1421-ben adományozta Zsigmond király a Gereczi családnak, 1492-ben az őseik által alapított bencés prépostság kegyúri jogát is megkapták. A községhez tartozott Kaposdada: a jeruzsálemi Szent János lovagrend itteni rendházáról 1244-ből vannak oklevelek.
A dadai településrészen található a Jeruzsálemi Szent János lovagrend emlékére állított máltai kereszt, valamint Kaposszentbenedekhez tartozó Baráthegyen Szent Benedek tölgyfaszobra. Mindenekelőtt a millenniumi év emlékére a bárdudvarnoki önkormányzat állította. Kaposszentbenedeken találjuk a Szent Benedek rendi monostort, melyet 1994-ben szenteltek fel. A Szenna felé vezető műúton találjuk a Peterke-völgyét, ahol tavat és üdülőövezetet alakítottak ki. Kadarkút felé van Bárdibükk,, ahol idegenforgalmi látványosságként terül a látogató elé a Gosztonyi kastély, impozáns parkjával. Vele szemben a Gosztonyi kúria az üveghutával, amelyben évek óta nemzetközileg elismert alkotótelepként funkciónál. Kadarkút irányában továbbhaladva hamarosan elérjük Zsippót, majd Lipótfát és Bányát, ahol egy üdülőfalu épült. A látogatóknak felüdülést pedig a Panoráma panzió nyújt.
Ezeken kívül érdemes ellátogatni a Kassai lovastanyára, a petörkei rekreációs víziparkba. Ezek kerékpárutakon is megközelíthetőek, a gyerekeknek pedig szabadtéri játszótereket alakítottak ki.
1 találat
Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső
1 találat
1 találat a térképen ebből az oldalból