utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…

Hegyhátszentjakab bemutatása

Bővebben a helyről

Az Őrség északkeleti csücskében, a Vízmelléki és a Malom patak összefolyásánál fekszik. Nevét a legenda szerint a szentgotthárdi csatában jeleskedő Jakab vitézről nyerte, aki jutalmul megkapta a községet.

A középkor óta létező falut ma már jobbára a mellette kiépített Vadása tóról ismerik a látogatók. Elnevezése a szájhagyomány szerint a patak mentén ásott róka lyukaknak köszönhető, innen kapta a patak a vad-ásta, majd Vadása nevet. A tavat 12 forrás táplálja, vize kristálytiszta. Kialakítása a 20. század elejére tehető és a Sigray grófoknak köszönhető. Később a területet teljesen elhanyagolták. 1968-ban, a helyi lakosság összefogásával kezdődött meg a tó rendbetétele. Azóta a környék egyik legismertebb üdülőövezete lett.

A kis előtározó, mely ritka vízimadarak élő- és költőhelye (pl. kontyos réce, nagykócsag, laposcsőrű víztaposó), valamint a nagyobb, strandot is elviselő alsó tó egy kettős tó-együttest alkot.

A település központjában áll a XIII. században, román stílusban épített műemlék templom, melynek védőszentje Szent-Jakab apostol. Egyhajós, szentélye félkör záródású, nyugati homlokzata előtt áll a torony, a sekrestyetoldalék a XIX. századból származik. Az 1698-as vizitáció szerint a templom belseje gerendamennyezetes, kórusa és szószéke fa, de oltára kő volt. Tornyában egy harang volt. A templomot 1738-ban renováltatta az Esterházy-család. Későbbi kegyura a Sigray-család lett. Újabb restaurálása az 1980-as években fejeződött be. Gazdag rokokó oltárát a Szent-Jakab apostol és a Szentháromság, Szent-József és Páduai Szent-Antal faszobrai díszítik. Szépek későbarokk, faragott gyertyatartói is.

Hegyhátszentjakabot egykor kőművesfalu-ként is emlegették. A hagyomány szerint olasz kőművesek éltek itt, hatásukra helyi kőműves dinasztiák alakultak ki. Egy 1929-es statisztika szerint a kicsi faluban kettővel több kőműves volt, mint a megyeszékhelyen, Szombathelyen.

4 találat

4 találat a térképen ebből az oldalból