Fertőszentmiklós bemutatása
Fertőszentmiklós a Sopron-Fertőd kistérség egyik mikro térségi központja, ami jelenleg az oktatás illetve gyermekjólét és családsegítés terén tölt be fontos szerepet.
Bővebben a helyről
Vasútállomása a Győr–Sopron-vasútvonalon van, innen van egy elágazás Pamhagen felé, határállomás. Soprontól 28 km-re helyezkedik el.
A település 125 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Talaja felső pliocén agyag és homok. Erre rakodott le a homokos, agyag, vályog és a löszvályog. Ezért laza üledékek illetve és löszös közép kötött üledékek. barnaföld és barna erdőtalaj A térségben a szántóföldi növénytermesztés mellett jelentős az erdőgazdálkodás. Történelmi hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek.
Látnivalók: Csodatévő Mária-szobor: Az Ikva mellett álló barokk Mária szobor arról az időkből való, amikor még a két település különálló volt.
Bezerédj-kastély: Fertőd felé történő útelágazásnál látható még a Bezerédj család 1588-ban vásárolt birtoka, és ott felépített kúriája. A kastély előtt emlékoszlop is található.
Kápolna- Szeredi-kegyhely: A város nyugati határában a régi 85-ös főútvonal mentén található.
Nádasdy családtól vásárolta meg a telket Bezerédj Vörös Gergely, és felállította a Szűzanya szobrát egy erdőségben. Egy hatalmas vihar alkalmával a villám sújtott a szoborba s a tartóoszlop darabokra tört, és a szobrot maga alá temette. Romeltakarítás alkalmával, csodálattal látták a hívek, hogy szobor teljesen sértetlen. Ennek az eseménynek híre ment és a XV.század végétől zarándokhelyként tekintették.
Hosszú éveken keresztül a bencés atyák irányításával innen indult a hívek prosecciója Mária-Zellbe.
A múlt század vége felé a környező fákon elhelyezett mankók arról tanúskodtak, hogy a szobornál csodálatos gyógyulások történtek.
1903-ban kápolnát építettek a hívek adományaiból, hátrafelé kaput nyitottak, amely elé miséző terasz létesült. A kápolna mögötti erdőt a zarándoktömeg befogadására amfiteátrum szerű tágas ligetté alakították ki, melyet a keresztúti stációk ölelik át.
I. és II. Világháborús emlékművek: Az egymással szembenálló emlékművek a harcban elesett, hősi halált halt helybeliek névsorát őrzik.
Fehérkereszt, vagy Piéta: A város legrégebbi műemléke a Petőfi utcában található, több mint 300 éve mészkőből faragta ki egy ismeretlen mester.
Petőfi szobor: Ifjúság téri parkban található Petőfi Sándor életnagyságú bronz szobra, melyet Domonkos Béla szobrászművész készített. Avatása 1990. március 15-én volt. A szobor talapzatán olvashatók az 1848-49-es szabadságharc szerdahelyi és szentmiklósi népfelkelőinek, honvédeinek nevei.
Templom: 1996. augusztus 16.-tól helyi lelkész Péntek József c. kanonok.
Fertőszentmiklós katolikus város, a régi templom oldalfalai eredetileg gót stílusban, a XIII. században épült. A Bécs ellen vonuló török sereg 1683-ban felégette a templomot, 1724 körül épült fel újra, de akkor már a mai barokkosított formában. 1965-ben nyilvánították műemlékké. A kis templomot idővel kinőtte a falu és 1926-36 között építettek egy újat és egybenyitották a kettőt. Az épületegyüttes belső tere olyan a templomok között, akár egy évszázados tölgyerdő, friss hófehér tőzike szőnyeggel a természetben.
Érdekesség, hogy a torony tetején a keresztet egy ágyúgolyóba ágyazták. A harminc centiméter átmérőjű vasgömb török eredetű, a legenda szerint egy helybeli vitéz lábát vitte le, és amikor a sérültet hazaszállították, föltették a szekérre az ágyúgolyót is.
A település 125 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Talaja felső pliocén agyag és homok. Erre rakodott le a homokos, agyag, vályog és a löszvályog. Ezért laza üledékek illetve és löszös közép kötött üledékek. barnaföld és barna erdőtalaj A térségben a szántóföldi növénytermesztés mellett jelentős az erdőgazdálkodás. Történelmi hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek.
Látnivalók: Csodatévő Mária-szobor: Az Ikva mellett álló barokk Mária szobor arról az időkből való, amikor még a két település különálló volt.
Bezerédj-kastély: Fertőd felé történő útelágazásnál látható még a Bezerédj család 1588-ban vásárolt birtoka, és ott felépített kúriája. A kastély előtt emlékoszlop is található.
Kápolna- Szeredi-kegyhely: A város nyugati határában a régi 85-ös főútvonal mentén található.
Nádasdy családtól vásárolta meg a telket Bezerédj Vörös Gergely, és felállította a Szűzanya szobrát egy erdőségben. Egy hatalmas vihar alkalmával a villám sújtott a szoborba s a tartóoszlop darabokra tört, és a szobrot maga alá temette. Romeltakarítás alkalmával, csodálattal látták a hívek, hogy szobor teljesen sértetlen. Ennek az eseménynek híre ment és a XV.század végétől zarándokhelyként tekintették.
Hosszú éveken keresztül a bencés atyák irányításával innen indult a hívek prosecciója Mária-Zellbe.
A múlt század vége felé a környező fákon elhelyezett mankók arról tanúskodtak, hogy a szobornál csodálatos gyógyulások történtek.
1903-ban kápolnát építettek a hívek adományaiból, hátrafelé kaput nyitottak, amely elé miséző terasz létesült. A kápolna mögötti erdőt a zarándoktömeg befogadására amfiteátrum szerű tágas ligetté alakították ki, melyet a keresztúti stációk ölelik át.
I. és II. Világháborús emlékművek: Az egymással szembenálló emlékművek a harcban elesett, hősi halált halt helybeliek névsorát őrzik.
Fehérkereszt, vagy Piéta: A város legrégebbi műemléke a Petőfi utcában található, több mint 300 éve mészkőből faragta ki egy ismeretlen mester.
Petőfi szobor: Ifjúság téri parkban található Petőfi Sándor életnagyságú bronz szobra, melyet Domonkos Béla szobrászművész készített. Avatása 1990. március 15-én volt. A szobor talapzatán olvashatók az 1848-49-es szabadságharc szerdahelyi és szentmiklósi népfelkelőinek, honvédeinek nevei.
Templom: 1996. augusztus 16.-tól helyi lelkész Péntek József c. kanonok.
Fertőszentmiklós katolikus város, a régi templom oldalfalai eredetileg gót stílusban, a XIII. században épült. A Bécs ellen vonuló török sereg 1683-ban felégette a templomot, 1724 körül épült fel újra, de akkor már a mai barokkosított formában. 1965-ben nyilvánították műemlékké. A kis templomot idővel kinőtte a falu és 1926-36 között építettek egy újat és egybenyitották a kettőt. Az épületegyüttes belső tere olyan a templomok között, akár egy évszázados tölgyerdő, friss hófehér tőzike szőnyeggel a természetben.
Érdekesség, hogy a torony tetején a keresztet egy ágyúgolyóba ágyazták. A harminc centiméter átmérőjű vasgömb török eredetű, a legenda szerint egy helybeli vitéz lábát vitte le, és amikor a sérültet hazaszállították, föltették a szekérre az ágyúgolyót is.
2 találat
Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső
2 találat
2 találat a térképen ebből az oldalból