Bakonybél bemutatása

Bakonyi nagyvad, trófea és kőzet bemutató

Bakonyújvár romjai

A szabálytalan négyszög alaprajzú külső, és a papucsra emlékeztető belső várat 1529-33 között építette a Podmaniczky - család. Urai rettegett rablólovagok voltak, akik a Gerence-völgyön átvezető É-D-i irányú kereskedelmi utat fosztogatták. Egy őskori földvár 10-10 m széles sáncárkai közé épült. A várfalakhoz épültek az őrség és a várnagy szállásai és a kastély. A belső vár alapterülete 7000 m alapterületű volt. A várat 1546-47 körül a királyi csapatok elfoglalták és lerombolták. A 18. század elején még tekintélyes várromokról tesznek említést a források.

Bencés apátság és kolostor

Borostyán-kút (Szent-kút) kápolna

Két, a magyar történelemben és Bakonybél történetében fontos szerepet betöltő szent emlékét őrzi a falutól 1 km-re fekvő kedvelt kirándulóhely. A hagyomány szerint a béli monostort alapító Szent Günther és a később vértanú halált halt Szent Gellért is e hely közelében töltött remeteségben néhány évet. A község tisztelettel őrzi a két szent legendáját. Először 1826-ban emeltek az emlékhelyen kápolnát, amelyet a 19. század végén a ma álló épület váltott fel. Ekkor készült a 14 képből álló stáció és a szikla tetején található kálvária Krisztus, Szűz Mária és Szent János alakjával. Három forrás fakad a kápolna előtt, amelyet kőből rakott medencével foglaltak kútházba. A medence közepén dombormű eleveníti fel Szent Gellért e helyhez kötődő legendáját, valamint emlékét egy szintén Szent Gellértet és egy szarvasborjút ábrázoló szobor is őrzi, amely Opra Szabó István zirci szobrászművész alkotása. A kápolna mellett lépcső vezet egy elfalazott sziklahasadékhoz, amely elé egy Lourdes-i Mária szobor került. A szájhagyomány szerint e barlang lehetett a remeteség helye. A kápolna környékét a falu összefogásával állították helyre 1996-ban, ekkor duzzasztották tavacskává a források vizét, s alakították ki a parton a pihenőparkot. A padok háttámlájára az adományozók nevét vésték fel.

Boroszlán tanösvény - Magas-Bakony TK

Az év tanösvénye 2015-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban

Erdők Háza, Bakonybél

Erdészeti és vadászati kiállítás vezetéssel. A Bakony élővilága és kőzetei.

Füsti Söröző és Apartman

Köves-hegyi kilátóhely

A Bakonybélt közvetlenül határoló Köves-hegy kilátójából csodás panorámában lehet részünk. A Bakony legmagasabb csúcsai, az erdővel borított hegyek közt megbúvó falu apró házai és a közülük kimagasló templom tornya mesebeli látványt ígér, melyet napnyugtakor még varázslatosabbá tesznek a hegyek mögé bukó nap utolsó sugarai. A bakonybéliek körében Kívánságok kilátója-ként ismert helyen az elsuttogott kívánságok talán tényleg valóra válnak

Kőris-hegy, Vajda Péter kilátó

A Bakony legmagasabb hegye a Bakonybél mellett magasodó Kőris-hegy. A rajta álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A háromemeletes fa kilátó legfelső szintjéről csodás panoráma nyílik: a vulkáni tanúhegyek, a Bakony vonulatai valamint a Bakonyalja lanlái, apró falvai mellett látható például a Balaton, sőt tiszta időben az Alpok 150 km-re lévő kétezres csúcsai is.

Likas-kő barlang

Közvetlenül a falu határában, a Tönkölös-hegy déli oldalán bújik meg a Likas-kő apró barlangja. A dolomit kőzetben kialakult barlang mindössze 6 m hosszú. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy a barlangot a régi idők embere is gyakran felkereste. A bejárat előtti kis tisztásról a zöld lombok közt megpillanthatjuk a völgyben elnyúló Bakonybél házait.

Magas-Bakonyi Tájvédelmi Körzet

Mészégető kemence

A Bakonyban kb. 250 éven át foglalkoztak mészégetéssel. A meszet fertőtlenítésre, házak tisztántartására, meszelésre, építkezésnél kötőanyagként használták. Előállítása szaktudást kívánt. Az égetett meszet szekerezéssel távoli vidékekre is szállították. Bakonybélben utoljára Sekk István, Másli Károly és Pék Ferenc égettek meszet az 1990-es évek elején. A Sekk-kemence rekonstrukciója 2008. nyarán készült el, mellette kialakított szalonnasütő helyek csábítják a vendégeket, továbbá egy magaslesről is gyönyörködhetnek a falura nyíló csodálatos panorámában.

Odvaskői-barlang

A Bakony egyik legismertebb és Bakonybél környékének leglátogatottabb barlangja az Odvaskői-barlang. A barlangot az azt felépítő dolomit kőzet repedéseibe, hasadékaiba beszivárgó víz oldó hatása hozta létre. Szája a völgyfenékhez képest mintegy 50 m-es magasségban nyílik. Járatainak teljes hossza meghaladja a 20 métert. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy a barlangot régtől fogva lakták az emberek. Utolsó lakói az üldözőik elől itt menedéket kereső hírhedt bakonyi betyárok lehettek. A barlangban 10 védett és fokozottan védett denevérfaj fordul elő. Egyike a Bakony legforgalmasabb denevér nászhelyeinek. A barlang nem veszélyes, felszerelés nélkül is látogatható. A Boroszlán tanösvény rövid és hosszú túrája egyaránt érinti. A barlang fokozottan védett!

Pannon Csillagda

Magyarország első számú, komplex csillagászati ismeretterjesztő élménycentruma. Modern távcsőpark, 3D-s planetáriumi show, interaktív űrkutatási és csillagászati kiállítása.

Pannon Csillagda Látogatóközpont

2012. 04. 28-án nyílt meg az Európában páratlan Pannon Csillagda!

Pikoló Vendéglő

Pörgöl-barlang

A barlangot a mészkő repedéseibe, hasadékaiba a felszínről beszivárgó víz oldó hatása hozta létre. Járatainak teljes hossza kb. 25 m, falait, mennyezetét cseppkő bekérgeződés, kisebb cseppkő formák borítják. A barlangban 14 védett és fokozottan védett denevérfaj fordul elő, egyike a Bakony legforgalmasabb denevér nászhelyeinek. A falon lévő nyomok alapján tudjuk, hogy hajdan népes szülőkolónia élt itt. A barlang felszerelés nélkül is járható. Hazánkban minden barlang törvényes védelem alatt áll!

Szent Mauríciusz Monostor Füveskertje

A Szent Mauríciusz Monostor fallal körülvett klastromkertjének egy részét a gyógynövénykertészet és a gyümölcsös foglalja el, melynek kialakításában - többek mellett - elévülhetetlen érdemei vannak az előző perjelnek, Kiss Domonkos atyának. A kerti munkák irányításában és a termékeink kereskedelmi forgalmazásában nagy segítségünkre vannak munkatársaink, korábban Tinya Flóra, aki 2010 nyarától látja el a gyógynövénykert vezetői és az általános termékmenedzseri feladatokat, ma pedig Laukó Árpád. A korábbi évszázadok hagyományait igyekszünk a mai kor termesztési módszereivel, eredményeivel és a változó fogyasztói igényekkel összhangba hozni. Jórészt - egyes termékek esetében kizárólag - bio- és a természetet kímélő módszerekkel termesztett és szárított, ill. a Bakonyban gyűjtött gyógynövényeink őrlés nélkül, 25 ill. 50 grammos kiszerelésben kerülnek forgalomba. Gyógynövényeinket nem csak tea, hanem kenőcs és illóolaj formájában is forgalmazzuk. Termékeink élőmunka-igénye nagy, azok feldolgozása során (szedés, válogatás, szárítás, csomagolás) igyekszünk a lehető legnagyobb gondossággal eljárni.

Szent Mauríciusz Plébániatemplom

1018-ban Szent István király alapított monostort Szent Günther szerzetes javaslatára a Bakony kies völgyében, a mai Bakonybél környékén. E területen remetéskedett Imre herceg tanítása után Szent Gellért is. A középkori templom formájáról, méretéről semmit nem tudunk, azt csak néhány oklevél említi. A monostor azonban fontos kulturális és közigazgatási központ lett. A ma is álló templom alapkövét 1750-ben rakták le, felszentelésére 1754-ben került sor, melyet Sajghó Benedek pannonhalmi főapát végzett nagyobb papi segédlettel. A templom teteje, a monostor és a falu 130 háza azonban 1780. július 30.-án, egy vasárnapi napon keletkezett tűzvészben (egyesek szerint szándékos gyújtogatás következtében) teljesen leégett, majd a tető nélküli templomot a falakat és a boltozatot egy roppant zápor augusztus 21.-én teljesen eláztatta, az épület életveszélyessé vált. A felújítási munkálatokkal csak 1782 novemberében lettek kész. Az épület külső formája, (melyet az 1758-ban készült oltárképen megörökítettek), az évszázadok folyamán nem sokat változott. Az épület belső kialakítása meglehetősen egyszerű. Legfőbb dísze a Polinger (Pohlinger) Ignác pápai festő által 1758-ra elkészült főoltár. A kompozíció három részre osztott. A kép alján az alapító Szent István és Boldog Gizella királyné térdel, kezükkel a béli monostor és a templom épületére mutatnak. A középső mezőben, a felhőkön Szent Mauríciusz, a templom védőszentje áll dárdával és zászlóval a kezében, mögötte katonái, vértanútársai sorakoznak. Az oltár legfelső részében Szűz Máriának a mennyek királynéjává koronázását látjuk. Az oltárkép két oldalán Szent László király és Szent Imre herceg szobra áll, az oszlop talapzatán pedig a négy evangelista ül. A főhajó két oldalán egy-egy mellékoltár épült. Tőle balra a Mária-oltár, amelynek festményén Szűz Mária látható, amint lábával a bűnt jelképező kígyó fejére tapos. A másik oldalon a rendalapító Nursiai Szent Benedek alakja áll, kezében tartva a rend szabályzatát, a Regulát. A hajó jobboldali falán függő festmény azt a jelenetet ábrázolja, amikor István király és Gizella királyné Szent Gellértre bízza Imre herceg nevelését. Kropp Frigyes győri festő műve. A hajó baj oldali falának utolsó képe a leghíresebb, id. Dorffmeister István alkotása 1779-ből. A Szent Család Jeruzsálemből Názáretbe való visszatérését ábrázolja. A szószék 1760-ban készült el, a műemlék orgona pedig 1822-től néhány évvel ezelőttig szolgálta a templomi liturgiát.

Százhalom halomsírmező

Az időszámításunk előtti 15. században a hegyvidéki élethez szokott, pásztorkodó, a Rajnától a Tiszáig terjedő későbronzkori kultúra népei telepedtek meg a Bakonyban. Jellegzetes temetkezésük alapján halomsíros-nak nevezzük őket. Halottaik hamvait urnákba helyezték, mellé ékszert, fegyvert, agyagedényeket tettek, fölé földből vagy kőből halmot építettek. Ez a temető 226 halmával Közép-Európa egyik legnagyobb ismert sírmezeje ennek a kultúrkörnek. A legnagyobb sírok 20-30 m, a kisebbek 5-16 m átmérőjűek, magasságuk 1-3 méter.

Tiszta-víz-forrás

A Tiszta-víz a Bakony legnagyobb forrása. Forrásmedencéjének átmérője mintegy 4 m. Helyenként 70-80 cm mély, kristálytiszta vizén keresztül egészen a medencefenékig lelátni.

Tájház

A Fő utca középső szakaszán szembeötlő a barokkosan ívelt kapuval összekötött két épület. A jellegzetes bakonyi háztípust képviselő bakonybéli Tájház műemlék. Egy 1857-ben készült térkép már jelöli. A kisebbik ház eredetileg három osztatú, szabad kéményes épület volt, amely elé 1895-ben egy üzlethelyiséget emeltek. A bolt mögött, az udvar felé haladva volt a lakószoba, amely a füstös konyhából nyílt, majd a kamra. A konyhát szinte teljesen betölti a téglából rakott kemence, amelynek füstje a helyiség szabad kéményén és részben az ajtónyíláson keresztültávozott. A füstnyílás kitűnő húsfüstölő is volt. A nagyobbik épület legfőbb dísze az ívelt, oszlopos tornác, a gádor. A folyosó eredetileg bolthajtásos volt, azonban a 20. század elején a tulajdonosok síkfedéssel cserélték föl. Konyhája is füstös konyha lehetett, a jelenlegi tűzhelyet és kéményt a család saját igényének megfelelően alakította át. Az utcai szobában a fiatal házasok, a gazda fia és menye lakott a családjával. A hátsó szobát az öregek használták. A gádor alól nyílt az istálló, amelyben lovakat és teheneket egyaránt tartottak. Itt jelenleg a hagyományos bakonybéli faműves mesterséget bemutató kiállítás látható. A tornác végén lépcsősor vezet a boltíves pincébe, amely elsősorban terménytárolásra szolgált. Az udvar végében áll a környéken egyedüliként meg-maradt, kiugró előrésszel épült úgynevezett torkospajta.