Kerkafalvai rendezvényhelyszín
Kerkafalva Zala megye északnyugati csücskében, a Lenti járásban fekvő aprófalu. Önkormányzata Csesztregen működik.
Bővebben a helyről
Közlekedés
A település a Csesztreg – Bajánsenye nemzetközi forgalommal rendelkező, forgalmasabb mellékúton fekszik. Ebből két út is indul ki a településen, az egyik Csöde, a másik a Vas megyei Szatta – Nagyrákos felé. Autóbusz összeköttetésben Lentivel és Zalaegerszeggel áll.
Története
1289-1291-ben dokumentum őrzi Penetekfolua nevét. Ez a településnév személynévből származik, a régi személynévadás egyik sajátossága volt a hét valamelyik napjáról való elnevezés. A másik községnév a szláv eredetű német népnevünkkel kapcsolatos, amelyet egykori német lakóiról kapott. 1379-ben említik "Pintekfalua" nevét, 1387-ben pedig "Nemetfalu"-ét. Az ikerfalu szerepelt az úgynevezett Hétkutas falvak között 1381-ben, mint Nemetfalwa.
A 14. században az alsólendvai Bánffy-család birtokai között találjuk, mintegy három évszázadig. A család magvaszakadt akkor, a leányágon öröklő Nádasdyak java közé került 1644-ben. A Nádasdy Ferencen végrehajtott ítélet után (a Wesselényi-összeesküvésben vétkes főurat fő- és birtokvesztésre ítélték) a kincstári javak közé került a birtokot az Eszterházyak szerzik meg a 17. század végén. Utolsó birtokosa herceg Eszterházy Pál volt. Kerkapéntekfaluban 1935-ben az 1642 holdon 218 fő, míg Kerkanémetfaluban 863 holdon 301 fő lakott. Kerkanémetfaluban volt a református elemi iskola.
A két település a reformáció zalai bástyájának számított: a lakosság 80%-a református vallású volt. Egykori lakói a 16. századtól a reformációt követő egytelkes nemesek voltak. A község első templomát Németfaluban 1843-ban fejezték be, ám az 1912-ben leégett. Az új, nagyon szép templomot 1913-ban szentelték fel.
A II. világháborúban 13 lakóját veszítette el a kis település.
1943-ban Kerkanémetfalu és Kerkapéntekfalu községet egyesítették, ekkor a község ideiglenesen a Kerkapéntekfalu nevet viselte. 1950-ben kapta mai nevét, attól fogva Kerkafalva. Hozzátartoznak Pusztaszentpéter és Szatt külterületek is. A lakosság erőteljesen csökken. 1990-től fogva Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkakutas, Magyarföld és Ramocsa községekkel alkot körjegyzőséget. A körjegyzőségi székhely Csesztregen van.
1 találat
Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső
1 találat
1 találat a térképen ebből az oldalból