Magyarok Nagyasszonya katolikus templom

A Magyarok Nagyasszonyának szentelt templom gótikus eredetű. Az évszázadok során  átépítették, így nyerte el mai, barokk formáját.  A Szent Korona egyedül itt látható Magyarországon a torony tetején.

A sok építkezés miatt állhatott elő az a furcsa helyzet, hogy a mai torony hamarabb elkészült, mint a hajó. Az előbbit 1758-1761 között építette Mayerhoffer János pesti kőműves. Oldalain Szent István és Szent László szobrai, homlokzatán a hit és a remény allegorikus alakjai láthatók. Tetején pedig, a kereszt alatt, a magyar Szent Korona.  Az oltár mellett szintén látható Szent IStván és Szent László, király ahogyan az szokás volt a régi magyar templomokban.

A megrongálódott régi hajó helyett - Jung József pesti mester tervei szerint - 1774-1782 között épült fel az új templom. A főoltár tabernákuluma XIX. századi, klasszicista stílusú, Pollack Mihály tervei alapján készült. A főoltárképet Soldatits Ferenc festette 1883-ban Rómában, a mennyezetfreskók Szirmai Albert munkái 1909-ből. A mellékoltárok viszont az eredeti, XVIII. századi barokk munkák. A főoltár klasszicista tabernákuluma  Pollack Mihály alkotása.

A templom érdekessége, hogy a Csángó Fesztivál alatt /aug. első hét végéje/ megemlékeznek Homoród Luca csángó adatközlőről, aki ebben a városban hunyt el.

A templom melletti téren található a Szent Rozália kápolna. 1713-ban épült hálából, hogy a pestis elkerülte a várost. Később a jelenlegi kápolna 1840-ben épült. A timpanonban Szent Rozália fekvő alakja látható, felette a hit, remény és szeretet szobrai állnak. A kápolna mellett Nepomuki Szent János (1728) és a Bánkódó Krisztus (1732) barokk szobrai találhatók.