Csepregi sport

A város első említése 1255-ből való, de már az újkőkorból is vannak leletek, amelyek igazolják, hogy a terület már akkor lakott volt. A 14. században többször Civitasként említik, címere 1362 előttről ismert, ám 1390-ben a király a Kanizsaiaknak adta a települést, így mezőváros lett.
1452-ben husziták foglalták el a települést, ám őket később kiverték a városból. A 16. században Csepreg újból kiemelkedő jelentőségre tett szert, egyike lehetett Magyarország legnagyobb mezővárosainak.
A 16. században a lakosság nagy része protestáns vallású lett. Itt volt 1591 júniusában a csepregi protestáns zsinat, ahol eldőlt a két jelentős nyugat-magyarországi protestáns egyház, az evangélikusok és a reformátusok szétválása.
A harmincéves háború során, 1621-ben a Bethlen Gábor pártját fogó települést a császár seregei feldúlták. Ekkor a város Sopron és Kőszeg mellett a térség legjelentősebb települése volt, több céhes tömörüléssel, növekvő népességgel, zajló evangélikus kulturális élettel. A városban polgármester, önálló bíróság működött. Kiterjedt szőlőföldjei voltak.
Csepreg Nádasdy Ferenc birtokos 1643-as katolizációja után sokat vesztett addigi jelentőségéből, mivel már nem volt képes a környék evangélikus lakosságának összefogására. 1676-ban, a Wesselényi-összeesküvés után a város császári tulajdonba került. 1776-ban tűzvész pusztította a települést.
A 19. század ismét fellendülést hozott a város életében. 1818-ban a korábbi árvízveszély elhárítására csatorna épült Csepreg határában. Gyógyszertár, postahivatal, takarékpénztár nyílt a városban. A vasúti közlekedés a közelben a Déli Vasúttársaság kezelésében 1865-ben nyílt meg a Sopron–Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon. Az első ipari nagyberuházást a Schöller cég cukorgyára tette.
1876-ban létrejött a csepregi járás, melynek központja az 1886-ban nagyközségi rangot kapott Csepreg lett.
A 20. század elején még tovább fokozódott a város közélete. Bőrgyár, kórház épült, helyi lap jelent meg. 1913-ban a Sárvár–Bük–Csepreg–Kőszeg-vasútvonalon is megindulhatott a forgalom. A fejlődés a két világháború között sem állt meg, villany közvilágítás 1923 óta működik Csepregen.
A második világháborúban a környék zsidóságát a csepregi gettóba gyűjtötték, majd onnan deportálták.
Az 1950-es közigazgatási reform sokszorosan kedvezőtlenül érintette a várost, mivel megszűnt a csepregi járás, a települést egyszerű községgé fokozták le és Vas megyéhez csatolták.
Az 1990-es években újból komoly fejlődést produkált a település, így 1995. július 1-jén városi rangot kaphatott.
Nevezetességei: Római katolikus templom, Helytörténeti Kiállítás, Schöller-kastély, Rottermann-kastély, Szent Katalin templom és zárdaépület, Szentkút-kápolna, Boldogasszony-kápolna.