Csempeszkopácsi múzeum
Bővebben a helyről
A \"Csempesz\", \"Chempez\" név ugyancsak 1273-ban tűnik fel, mely oklevélben a király a köcski és a vasvári várkatonákat megnemesíti és birtokkal ajándékozza meg. Kopács mint helységnév \"Nobiles de Kopach\" egy 1323-ban kelt oklevélben, Csempesz pedig Chempez-falva névvel egy 1329-ben kelt oklevélben található. A kisnemesi falvak lakói a Mohács utáni években, a reformáció hatására áttértek az evangélikus hitre. Kopács temploma is evangélikus fáratemplom lett. Fíliaként hozzá tartozott Csempeszháza és Kolta. A török hadjáratok, éhínségek, járványok ellenére is gyarapodó falvak maradtak - Csempeszháza és Kopács.
A XVI. század utolsó harmadában a Csempesz család birtokát megszerző Csempeszházi Balogh Bertalan kétszintes, síkmennyezetes kastélyt építtetett Csempeszházán. Kopács középbirtokosa ez időben a Bothka család. A Csempeszházi Balogh család kastélya és birtoka a XVII. század elején a Béri Balogh család kezébe került. A Béri Balogh család közismert történelmi alakja a kuruc szabadságharc hőse, Béri Balogh Ádám a XVII. század végén a csempeszházi kastélyt átépítteti. Néhány évet itt tölt fiatal feleségével, Festetich Juliannával, majd 1699-ben 12 évre zálogba adja a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot és Tolnában szeretne letelepedni. A barokk formába átépített késő-reneszánsz kastély a XIX. század elejéig nem a törvényes örökösök, hanem többek között a vasi alispán, Rosthy István kezében is volt. A Sarlay család házasság révén lett a kiskastély és a birtok tulajdonosa 1949-ig.
1642-ben a kopácsi és csempeszi nemesek falutörvényben szabályozták a települések rendjét. A rekatolizáció idejét a templom karzatára festett 1658-as évszám jelzi. A vallásukhoz hű evangélikusok utódai azonban a mai napig is helyben élnek.
A már nevében egyesült Csempeszkopács fejlődése a XIX. század végén, a Szombathely-Rum vasútvonal megnyitása után, az állami elemi iskola létrejötte, felépítése után indult meg. 1990-ben Csempeszkopács visszanyerte önkormányzatiságát.
A magyar millennium évében rendezvénysorozattal emlékezett a falu. Templomkerti hangversenyek, állandó kiállítás a múzeumban, kopjafa állítása az elpusztult középkori település helyén, majd 2001. június 10-én, a község millenniumi napján fölavatták Módy Péter szobrászművész, restaurátor Eleink című szoborkompozícióját a templom előtti téren. Ugyanekkor hagyományteremtő szándékkal a középkori plébániai vásárokat felelevenítve \"Középkori Vásárnapot\" tartottak. Elhatározták, hogy ezentúl minden évben a Pünkösdöt követő Szentháromság vasárnapon \"Középkori Vásárnapot\" tartanak. A templomot körülvevő egyedi hangulatú tér fogadja be a vásári sokadalmat, kézművesek, árusok, vásári komédiások, énekmondók és a királyi szolgálónépek gúnyájába öltözött helybéliek színes forgatagát. Ez a község legfontosabb idegenforgalmi eseménye.
1 találat
Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső
