Vönöck bemutatása

TörténeteVönöck a Kemenesalján húzódó, 850 lélekszámú, többutcás, szalagtelkes község. A bazaltvulkán a „tanúhegytől”, a Ság hegytől 7 km-re terül el északi irányban. A község nevét legkorábban 1265-ben említik meg írásos formában. Története során végig köznemesek, kisnemesek birtokolták.
A településnek vasútállomása volt az 1897. december 19-én me gnyitott Nezsider–Celldömölk-vasútvonalon, amelynek Fertőszentmiklós és Celldömölk közötti szakaszát 1979. május 26-ával szüntették meg. A település állomásán történt a Gysev legnagyobb balesete 1942. június 30-án. Emberi mulasztás miatt 80 sérültet és négy halottat követelt a Sopronba tartó BCmot 16 pályaszámú motorkocsiból és két mellékkocsiból álló szerelvény, amikor szinte fékezés nélkül belerohant a nyílt pályán, Vönöck állomás bejárati jelzője előtt álló vegyesvonatba.
LátnivalókA római kor emlékét őrzi a Művelődési Ház falába beépített tégla, melyet a római „hadiút” mentén feltárt sírban találták
1811-12-ben a Farkas-kúriában élt Kisfaludy Károly író, költő. Itt öntötte végleges formába az A tatárok Magyarországon című művét. Emléktáblája az 1997-ben létrehozott parkban található.
Az evangélikus templom 1796-ban épült, melyhez 1903-ban készült el a torony.
A római katolikus templomot (1943) Szent István királynak szentelték, 2001-ben újabb harangot kapott.
A vidék népi építészetének egyik jeles képviselője a szegényparaszti porta, amelyet a Vasi Múzeumba telepítettek át a községből. Különlegessége a hosszúágas kontyolt tető alkalmazása.
Szili Pál tanító síremléke az evangélikus temetőben található ő az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején őrmesterként harcolt.
A hősi emlékmű az első világháborúban elesett katonák emlékét őrzi.
1903-ban épült neobarokk-neoklasszicista stílusú kastély, melyet Miskolczi Imre építtetett. Később a Pfeiffer-család, majd a Karátsony-család tulajdonába került. Az épületet gondozott park veszi körül.