Novaj bemutatása

FekvéseEgertől 12 km-re délkeletre, a Bükk lábánál, két domb völgyében fekszik Novaj az azonos nevű patak mentén. A környéket szántók, szőlők, rétek és ősgyepek jellemzik, az erdősültség minimális (hozzávetőlegesen 2,7%), helyenkénti kultúrerdőkkel, melyekben az akác a domináns fafaj.
A terülten szép számmal élnek apróvadak (főleg mezei nyúl és fác án), nagyvadfajaink közül megtalálható a vaddisznó és az őz, sőt alkalmanként egy-egy szarvas is ide látogat. A talajt jellemzően barnaföld és erdőtalaj alkotja, de homoklelőhelyeket is találunk. Növényei között fellelhető a védett árvalányhaj és a tavaszi hérics. A falu határában több gyurgyalag madárfészket őriz a Novaji Zöldszíves Csoport. Az évi átlagos csapadékmennyiség 630 mm, az évi középhőmérséklet mintegy 10 °C, a napsütéses órák száma 1900 körüli. Területe hegységelőtéri dombság, 130–230 m tengerszint feletti magassággal.
A falut a Novaj patak szeli ketté, míg délnyugatra az Ostoros patak képezi a határt. Gárdonyi Géza A novaji asszony című írásában így határozta meg a falu földrajzi helyét: „Novaj kisfalu. Andornaktól kocsin alig egynegyed óra a járás.” A község az M3-as autópályáról a kerecsendi leágazásnál Eger városán keresztül, illetve a 3-as főútvonalról Mezőkövesd irányából közelíthető meg. A legközelebbi szomszéd település Ostoros (5 km).
TörténeteA község határában kora bronzkori és honfoglalás kori régészeti emléket találtak.
Első okleveles említése Nouy névalakban 1275-ből való. 1494-ben Noway, 1546-ban Nowaj, 1648-ban Novaj néven jelölik, míg 1773-tól a ma is használt Novajként nevezik. Az Egri Püspökség birtokához tartozott. 1430-tól a legújabb időkig az egervári prépostság javadalmának része volt. 1552-ben a törökök felégették, de újranépesült. A török hódoltság megszűntével 1669-ben (?) 9 telekgazdaságból és 11 zsellérből állt a falu népessége. 1687-ben az Eger visszavételéért folytatott harc során ismét elpusztult. A kispréposttól 1698 és 1701 között a Buttler család bérelte a birtokot. Ennek a kornak emlékét őrzi a faluban felállított faragott kemény kőből készült ismeretlen korú, úgynevezett "török emlékmű". Alig épült fel, a kuruc kor végén 1713-ban és 1722-ben Zorger János egri kisprépost a néptelen Novaj benépesítése érdekében telepítési szerződést adott ki. 1754-ben a javadalom birtokosa, az építtető hajlamú Hubert Mátyás kisprépost. Ekkor a telkes jobbágy- és zsellérháztartások száma 50 volt. Az 1771. évi úrbér-rendezés során a falu határát első osztályúnak minősítették, s 28 kishold szántóföldet és 8 kaszás rétet mértek ki minden egész jobbágytelekhez. A tagosítást 1865-ben hajtották végre, s ennek során a rétek túlnyomó részét szántóföldben adták a
NevezetességeiA templomA falu első temploma vélhetően 1288-ban épült, melyet török pusztítás után újraépítettek. Az 1696-os Fenessy-féle összeírás szerint a romos kőtemplom a kálvinisták kezén volt. 1756-ban új sekrestyét és oratóriumot építettek hozzá. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc céljaira felajánlották a templom egy használaton kívüli harangját, melyet addig mérete miatt a paplakban őriztek. 1944-ben a németek a templomot felrobbantották, 1947-ben építették újra, ez látható ma is. Védőszentje a Magyarok Nagyasszonya. A templom kertjében található az első világháborús emlékmű.
Egyéb látnivalókA plébániaház már 1332-ben fennállott, a mai épület a 19. század derekáról való. A török emlék a falu déli részén található.
Már a 17. században létezett nevezetes kőfejtője. A nem mindennapi minőségű vöröses-barna, kitűnően faragható, kemény andezit tufát már a törökök is felhasználták. Ebből a kőből épült 1664 előtt az Egri minaret.
Jellegzetesek a falutól északra eső völgyben a riolittufába vágott borospincék.
Kiemelten szépek, a falu régi építésű házai, melynek egyik legszebbikét az Apponyi út 1.sz. alatt láthatjuk.2010-ben a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban felépült egy Novajról elszállított régi parasztház.
A faluházban megtekinthető az a közel 600 képből álló album, mely a 1895-től kezdődően tartalmaz képeket a faluról és lakóiról.