Ercsi bemutatása

A Budapest–Pécs vasútvonal Budapest–Pusztaszabolcs közti elővárosi jellegű vonalszakasza mellett fekszik. A város a 6-os elsőrendű főút mentén terül el, amelyre az M7-es autópályáról; Martonvásár és az azt kettészelő 7-es elsőrendű főútról ,Ráckeresztúr érintésével,az M6-os keresztezésével egy mellékút kapcsolódik. Sűrű autóbusz összeköttetésben ál l Budapesttel, Martonvásárral, Százhalombattával és Dunaújvárossal. A településnél komp is működik a Dunán, amely Szigetújfaluval köti össze a várost.
Az Ercsi név a magyar ér (patak) szó kicsinyítő képzővel ellátott származékából ered. Valószínűleg a településen átfolyó Rába-patakot is egykor Erecsnek nevezhették.
Története A Duna közelsége már az újkőkorban vándorlási útvonal részévé tette. Kisebb település volt itt a bronzkorban és a római korban is.
Első említése 1037-ből való a bakonybéli apátság alapítóleveléből. Ekkor I. István javadalmaként szerepelt az Ercsi halászat. A faluban magánalapítású bencés kolostor is működött. A település a továbbiakban is jelentős a környéken, de a térség vezető szerepét mégis Martonvásár látta el.
1526-ban a Duna mentén Buda felé tartó törökök feldúlták a falut, de elnéptelenedése csak a 16. század második felében zajlódott. Az 1620-as évektől kezdve – a török uralom lazulásával –, jobb megélhetést kereső délszlávok kezdték benépesíteni a nagyrészt elhagyott falut, amely 1636-ban mezővárosként ismeretes, 1686-ban pedig végleg megszabadult muzulmán uraitól.
Ercsi a továbbiakban sokat gyarapodott, elsősorban népesség tekintetében, mivel a környék valódi központja Adony lett. 1689-ben ortodox kolostor, 1767-ben római katolikus templom létesült a településen. A 18. század vége felé a Mezőföld többi területéhez hasonlóan Ercsi körül is majorságok alakultak, ám a település ettől függetlenedve élt, egyre nagyobb számban jelentek meg iparosok és kereskedők itt. Végül 1800-ban kapta meg a mezővárosi rangot.
A céhes ipar mellett hamarosan megjelentek a nagyobb üzemek is. Az 1830-as években a Lilien-birtokon szesz- és likőrgyár létesült, amely később cukorgyártással is foglalkozott. Nem sokkal később Eötvös Ignác birtokán is burgonyacukor és keményítőgyár kezdte működését. Dunai kikötője pedig a kereskedelem fontos színhelye volt. Azonban a mezőváros középkorias szerkezete, de a nagybirtokosok se tettek komolyabb fejlődést lehetővé Ercsiben. Lakosai nagyrészt magyar nemzetiségűek, kisebbségben délszlávok (horvátok), németek, szlovák, zsidók és cigányok voltak.
1882-ben készült el a települést is érintő, Budapestet Pécscsel összekötő vasútvonal, azonban csak az 1910-es évek hoztak nagyobb változást Ercsi életében. 1912-ben épült meg Közép-Európa sokáig legkorszerűbb cukorgyára a vasútállomás közelében, amely azonban nagyrészt csak idénymunkát biztosított.
1944-ben itt keltek át először a szovjet csapatok a Dunán, ami szükséges volt Budapest bekerítéséhez.
A Ii. világháború után a településszerkezet nagyban átalakult. A cukorgyárat 1948-ban államosították, a nagybirtokokon kisparaszti földek, majd Tsz jött létre, illetve 1950-ben a Honvédség egy pontonos-hidász dandárja alakult meg itt.
A főváros közelsége sok embert csábított az ingázásra, ám lakosságszáma nem fogyott, mivel több közintézmény is nyílt a településen, amely 1970-ben nagyközségi, 2000-ben pedig városi rangot kapott.
Látnivalók 1698-ban egy év alatt felépítették Ercsi első templomát a Duna-parton, gyűjtésből, országos adakozásból, Bulaics Márkus plébános és Radonovics Péter produkátor vezetésével. Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel, annak napján augusztus 15-én. A templomban csak rácnyelvű szertartások voltak, mert az 1700-as évek összeírása szerint Ercsinek csak rác lakossága volt. 762-67-ben gr. Szapáry Péter főgenerális új templomot építtetett a település legmagasabb dombján Nagyboldogasszony tiszteletére későbarokk, (de már több helyen copf és rokokó) stílusban. 1762-67-ben gr. Szapáry Péter főgenerális új templomot építtetett a település legmagasabb dombján Nagyboldogasszony tiszteletére későbarokk, (de már több helyen copf és rokokó) stílusban.
További látnivalók: Eötvös József kápolna és Obeliszk, Eötvös József Emlékmúzeum (saját háza volt), Eötvös József-szobor, Eötvös József kastélya és annak udvara, Angolkert, Nepomuki Szent János-szobor, Petőfi Sándor-szobor, Ii. világháborús emlékmű, Ercsinél elesett szovjet katonák temetője, Török basa szobra, 1526-ban a Mohácsra tartó magyar hadsereg emlékműve