utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat

Budapest bemutatása - 2. oldal

Fényképek: Molnár Máté és Wikipédia

Bővebben a helyről
Pesti oldal

Ha átmegyünk Budáról Pestre, a Duna bal partján is történelmi hangulatot árasztó városrészek, pihenőhelyek, nevezetes látványosságok várnak a látogatókra. Az átkeléshez válasszuk a Dunán átívelő kilenc híd közül talán az elsőt, az 1849-ben épült Széchenyi-Lánchidat.

A belvárosból érdemes gyalogosan végigsétálni a nyílegyenes Andrássy úton. A sugárút mindkét oldalát művészi igényességgel tervezett, XIX-XX. Századi eklektikus paloták szegélyezik. A Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.) a leghíresebb magyar építész, Ybl Miklós pompás alkotása 1864 óta a magyar zenei élet központja. Freskódíszes belsejét , 1200 fős nézőterét, színpadtechnikai berendezéseit csoportos látogatás során láthatja a nagyközönség.

Belváros

A belvárosi plébániatemplom a Március 15. téren a város első temploma. Egyedülálló érdekessége, hogy belsejében a romántól a klasszicizmusig valamennyi építészeti stílus emlékei megtalálhatók.

A Dohány utcai Zsinagóga (Dohány u. 2.) közelmúltban felújított épülete Európa legnagyobb zsinagógája, kitűnő akusztikája alkalmassá teszi hangversenyek megrendezésére is. Udvarában alakították ki a Zsidó Múzeumot, melyben Közép-Európa egyik páratlan judaika gyűjteménye jött létre, s a múzeum egyben a zsidó kultúra központja is. A Magyar Nemzeti Múzeum (Múzeum krt. 14-16.) a magyar klasszicista építészet legszebbike, 1846 óta az ország legfontosabb közgyűjteménye őrzi a magyar nép történetét bemutató emlékeket az őskortól napjainkig.

Kitűnik építészeti megoldásaival a Vásárcsarnok (Vámház krt. 1-3.). A magyar szecesszió legszebb alkotásai az Iparművészeti Múzeum (Üllői út 33-37.) gazdag gyűjteménnyel, a Szervita tér lakóépületei (pesti Belváros) és a volt Posta-takarékpénztár (Hold u. 4.).

Az Országház (Kossuth Lajos tér) az ország legnagyobb és legdíszesebb épülete. Steindl Imre 1885 és 1902 között építette a 96 méter magas, 118 méter széles remekművet, 10 udvarral, 29 lépcsőházzal, 27 kapuval, Európa első távfűtési rendszerével. A magyar Országgyűlés és kormányhivatalok székhelyén őrzik a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. Helyi vezetővel csoportosan tekinthető meg.

A Szent István Bazilika (Bajcsy-Zsilinszky út), a basilica minor rangjára emelt neoreneszánsz templom a főváros első, az ország második legnagyobb temploma, harangjánál nincs sehol nagyobb hazánkban. A Szent Jobb-kápolna féltett kincse első királyunk, Szent István (1000-1038) ereklyéje, 1000 éve épen maradt jobb kézfeje. A kincstárban egyháztörténeti emlékek láthatók, a toronyerkélyről pompás körpanoráma nyílik a városra.

Budai oldal

A város látnivalói közül csak a legfontosabbak felsorolására van mód. Induljunk el Budán, a Duna jobb partján. A budai oldal egyúttal a főváros zöld övezete is, nevezetes kirándulóhelyekkel: János-hegy, Normafa, Széchenyi-hegy, Kis- és Nagy Hárs-hegy, Remete-hegy, Hármashatár-hegy és a Budakeszi Vadaspark, mind a Budai Tájvédelmi Körzet részei.

Bejárásukra javasolt útvonal: a fogaskerekű vasúttal a Széchenyi-hegyre, majd a gyermekvasúttal a Hűvösvölgybe. A vasút érinti Budapest legmagasabb pontját, a János-hegyet (526 m), innen libegővel lehet lejutni a Zugligetbe.

A főváros két látogatható barlangja az 500 méter hosszan bejárható Pálvölgyi-cseppkőbarlang (bejárata: Szépvölgyi út 162.) és a 300 méteren látogatható Szemlő-hegyi barlang (bejárata: Pusztaszeri út 35.), amely egyben gyógybarlang is.

Óbuda

Budapest kétezer éves római kori elődje, Aquincum polgárvárosának és katonavárosának maradványai, a két amfiteátrum, mozaikdíszes villák, katonai fürdő, a vízvezeték kőpillérei a város északi részén találhatók. Összefüggő romterület az Aquincumi Múzeum (Szentendrei út 139.), amelynek legértékesebb emlékei a faragott kövek, falfestmények, az ókori orgona.

Az óbudai Fő tér egyedi hangulatát a régi földszintes házak, kisvendéglők és az értékes múzeumok adják. A közelben találjuk a Varga Imre Múzeumot (Laktanya u. 7.), amely névadójának, a híres kortárs szobrásznak műveit mutatja be, valamint a Vásárhelyi Múzeumot (Szentlélek tér 6.), amely az op-art megteremtőjeként világhírűvé vált magyar származású Victor Vasarely teljes életművét gondozza. A Kiscelli Múzeumban (Kiscelli u. 108.) a fővárosról készült műalkotások és a XX. századi magyar képzőművészet rendkívül gazdag gyűjteménye látható.

A budai Várhegy

A XIV. században épült, majd 400 évvel később barokk stílusban átépített királyi palota (Szent György tér) 700 éven át a magyar királyok lakhelye volt, ma Budapest leglátogatottabb múzeumainak, galériáinak ad otthont. A Magyar Nemzeti Galéria a magyar művészettörténet keresztmetszetét adja a X. századtól napjainkig, itt láthatjuk a középkori és reneszánsz kőtár, a gótikus faszobrok, táblaképek, szárnyas oltárok, a reneszánsz és barokk művészet tárlatait.

A Budapesti Történeti Múzeumban Buda középkori királyi várpalotájának helyreállított részei, kápolnája, gótikus szobrai, Budapest történetét bemutató állandó és időszaki kiállítások láthatók. Az Országos Széchenyi Könyvtárban, az ország legnagyobb könyvtárában középkori kódexek, Mátyás király Corvináinak leggazdagabb gyűjteménye mellett időszaki kiállítások is láthatók.

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum a kortárs művészet jeles alkotásait tárja a látogatók elé.

A kőcsipkés tornyú budai főtemplom, a Mátyás templom, más néven Nagyboldogasszony-templom (Szentháromság tér 2.) koronázások és királyi esküvők színhelye volt. A Halászbástyáról (Szentháromság tér), a középkori falakra emelt héttornyú neoromán bástyarendszerről remek kilátás nyílik a városra. A Vár-hegy alatti 12 kilométeres barlangrendszer 1800 méteres szakasza, a Várbarlang (bejárata: Országház u. 16.) vezetéssel bejárható.

Gellért-hegy

Kevés világváros közepén emelkedik hasonló, természetvédelem alatt álló hegy. A Gellért-hegy tetején 1851-ben katonai erődítménynek épült Citadella ma a turizmust szolgálja, kilátóteraszáról a város legteljesebb panorámája élvezhető.

54 találat

Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső

54 találat

Szent Mihály Plebaniatemplom

Szent Mihály Plebaniatemplom

Budapest

Angyalföldön, a régi Váci út külső részén, a Tripolisznak nevezett városrészben (a Terézvárosi plébánia területén) 1917-ben alakul meg a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület, és az itt élő hívek számára a karmelita atyák a Tomori úti iskola két tornatermében végzik vasár- és ünnepnap a szentmiséket. Egyházközséget szerveznek 1923-ban. Ugyanebben az évben a fővárosi tanügyi hatóság véglegesen átengedi a tornatermeket kápolnai célra. Az Érseki Főhatóság Mester Jenőt 1923. december 1-jén helyi lelkésznek nevezi ki. Foerk Ernő aki a szegedi dóm építésze is tervei szerint 1929-ben kezdik el a templom (900 m2) építését, a Budapest-Székesfőváros által nyújtott támogatásból és a hívek adományaiból. A kivitelező a Paulheim és Weninger cég. A neoromán stílusú, kéttornyú, latinkereszt alaprajzú, bazilikás elrendezésű templomot 1930. szeptember 21-én szenteli fel Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás. 1933-ban emelik plébániai rangra a lelkészséget. 1940 elején elkészül az egyházközség kultúrháza, ugyanezen év szeptemberében pedig, a plébánia épülete, Dr. Fábián Gáspár terve alapján. A templom üvegablakain a legnagyobb magyar szenteket láthatóak, két mellékoltárát Jézus Szíve és Szűz Mária tiszteletére készültek. A szentély freskóján a dicsőségesen uralkodó Jézus Krisztus, a szembemiséző oltár felett a kazettás mennyezeten a Bárány látható. Az orgonakarzat színes üvegablakain történelmi címereink veszik körül a fővárosi címert. A második világháborús károk főhatósági segélyekből és a hívek adományaiból fokozatosan tűnnek el. 1955-ben a templom megkapja az esztergomi tanítóképző orgonáját, melyet 1967-ben korszerűsítenek. 1972-ben alakítja ki Rácz Gábor a templomban az új süttői márványborítású liturgikus teret. Ő készítette 1975-ben a szentbemiséző oltár, az ambó és a kereszt tűzzománc lemezeit is. A vízszintes kompozíció a központra, a lángok felfelé törése, az áldozat bemutatására irányítja a tekintetet. Az ambó burkolata a fény és a víz átszüremlését ábrázolja. A felüllévő fényforrás egybefonódó hármas köre a Szentháromságot szimbolizálja. A fényforrásból lefelé ömlő fényzuhatag, mely fokozatosan átvált csillogó vízfelületbe, a keresztség szentségére utal. A kereszt kompozíció a hagyományos körmeneti lándzsás kereszt új értelemben való felelevenítése. 1980-ban a korábbi Szent Mihály főoltárképet, egy sokak által bírált mert a templom összképétől elüt tűzzománc képre cserélik, mely a három főangyalt ábrázolja. A sekrestyében áll az eredeti faoltár, melyet annak idején a Kisegítő Kápolna Egyesület használt. 1995. augusztus 15-én szentelik fel a templom alatt létesített urnatemetőt. A 90-es évek folyamán a templom külső, belső felújításra kerül, többek között megtörténik az ólomüveg-ablakok restaurálása. Az urnatemető második szárnya 2004-re készül el, a plébánia teljes felújítása 2005-ben fejeződik be. 2007-ben a templom tornyait restaurálják, 2008-ban pedig a templom teljes elektromos vezetékhálózatát cseréje történik meg. Az egyházközségben két énekkar egy klasszikus és egy gitáros teljesít szolgálatot. A plébánia többek között a fiatal házasok körének, óvodás hittannak, felnőtt bibliaóráknak és vasárnaponként agapénak ad helyet. A környék három iskolájában rendszeres hitoktatást folyik. A kerületben, az utóbbi évtizedben, folyamatosan zajlanak építkezések, ennek következtében új lakók köztük fiatal családok is nagy számban költöznek a plébánia területére. A templom búcsúnapját szeptember 29.-én tartják, vagy a hozzá közelebb eső vasárnapon. A plébánia területén körülbelül 15.000 ember él, ebből katolikus 9.000 fő.

Templom
Szent Mihály kápolna Margitsziget

Szent Mihály kápolna Margitsziget

Budapest

A román stílusban rekonstruált kápolna nyugati oldalán nyíló bejáratát két oszlop fogja közre. A kapu orommezejében lévő bronz dombormű az utolsó ítélet jelenetét mutatja be. Előképe a kassai Szent Mihály kápolna hasonló ábrázolása után készült. Az arkangyal jobbjában pallost, baljában mérleget tart, amelynek egyik serpenyőjében az üdvözülő, a másikban az elkárhozott lélek allegorikus alakjait látjuk. Az előbbieket angyal fogadja, az elkárhozottakat négy ördög ragadja el. A szabad helyen régies metszésű betűkkel az Ignosce Domine - Ne ródd fel, Uram - felirat. <br> A kapu felett emelkedik a zömök, magas, nehéz, gúla kősisakkal fedett torony, amely részint a nyugati falra, részint a templomtérbe nyúló erős pillérekre támaszkodik. A torony felső emeletét díszes kőoszlopokkal kettéosztott ikerablakok törik át. A 15. századból származó harangot Strous János öntötte. A harang felirata: Hilf * uns* Gott * Maria * perat * uns * dumma * goss * Meister * Hans * Strous * (Segíts Isten, Mária, vezess, minket, együgyűeket - öntötte Strous János mester). A templomtérbe lépve balról a tölgyfalépcső a karzatra és a toronyba vezet. A hajó jobb oldalán emléktábla teszi közzé a kápolna rekonstrukciójának előzményét. A mennyezetet színes ornamentikával ellátott kazettás burkolat fedi. A szentély középpontjában a zsinati liturgia szerinti szembenéző oltár látjuk, menzájának nehéz kőlapját négy, kockafejezetű oszlop tartja, közepét zömök kőkocka támasztja alá, előlapján Agnus Dei ábrázolás. A szentély keskeny ablakán Szent Mihály arkangyal festett képe, Kölber Dezső alkotása. Eredetileg az oltár menzájára bronz tabernákulumot helyeztek az evangélisták jelképeivel, az angyali üdvözlet jeleneteivel. A korábbi feszület és a négy gyertyatartó ugyancsak bronzból készült. Ma a tabernákulumot az evangéliumi oldalon található, kovácsoltvas ajtóval ellátott pasztofórium helyettesíti. (Az oltár, a szentségház ,a pasztofórium, a szenteltvíz-tartók és az emléktábla Körmendi Frim Jenő munkája). Árpád-házi Boldog Margit képét Feszty Masa alkotta.

Templom

25 találat a térképen ebből az oldalból