Bagod bemutatása

A mai Bagod három község egyesítésével keletkezett. Alsóbagod és Vitenyédszentpál 1944-ben egyesült Bagodvitenyéd néven, ez pedig 1977-ben egyesült Felsőbagoddal és az így létrejött község kapta a Bagod nevet.

Vitenyédszentpál nevének első említese 1247-ből való Wythenyed néven. A 13. században (1260 körül) épült a szentpáli falurész temploma. Kis ebb méretű, késő román stílusú, Szent Pál tiszteletére emelt körtemplom. A 14. század elején két Bagodról tudni Alsó-Bagodról (vagy Egyházasbagod) és Felső-Bagodról, amelyek egymással rivalizáltak.

A törökök a településen adót szedtek. Báró gyöngyösi Nagy Ferenc (†1704), Kanizsával szembeni végek főkapitány-helyettese, egerszegi főkapitány, megszerezte az alsó- és felsőbagodi települést (az 1702. január 9.-én készített összeírásban szerepelt mint a két település egyetlen földbirtokosa).[6] Az egyik lánya, báró gyöngyösi Nagy Sára férjhez ment báró kissennyei Sennyey Sándorhoz, aki megörökölte a két települést. Az ő gyermekük báró Sennyey Antal (1713-1771), pallini Inkey Petronella (1722-1796) férje.

Az egyik birtokos nemes Sümeghy Mihály, aki Zala vármegye főjegyzője volt 1716. szeptember 8. és 1727. augusztus 4. között. Felesége, nemes Foky Judit révén lett birtokos, mivel az úrnő az apjától, nemes Foky János (†1729) Vas vármegye alispánjától örökölt birtokot. Fia, nemes Sümeghy Ferenc (1723-c. †1766), táblabíró, Bagodban született, valamint feleségétől, pókafalvi Póka Marianna (1728-1797) úrnőtől született gyermekei is: köztük boldogfai Farkas Jánosné és lovászi és szentmargitai Sümeghy József (1757-1832) királyi tanácsos, zalai alispán.

Az 1768-ban kelt urbárium szerint Alsó-Bagodban 20 hold szántó, 6 szekér rét van. Ekkor 6 földesúr él a faluban: báró kisennyei Sennyeyné, özvegy nemes Sümeghy Ferencné Póka Marianna, özvegy besenyői és velikei Skublics Sándorné lukafalvi Zarka Anna, forintosházi Forintosné és miskei és monostori Thassy László árvái. A reformkorban Skublics Károly helyi középbirtokos felajánlotta 790 műből álló (összesen 1954 kötet) magánkönyvtárát Zala vármegyének. A 19. század elején boldogfai Farkas János (1774-1847) táblabíró pénzen vásárolta meg báró Sennyeytől az alsó- és felsőbagodi földbirtokait, és ott telepedett le családjával. Az ő fia, boldogfai Farkas Imre (1811-1876) főszolgabíró, családi magánkápolnát építtetett a község temetőjén.

A tanácsrendszerben Bagodvitenyéd majd Bagod a 60-as évektől közös tanácsi székhely volt, melyhez a 80-as években Boncodfölde, Hagyárosbörönd Kávás és Zalaboldogfa tartozott társközségként. A helyiek közül a legtöbben Zalaegerszegen a ruha- illetve tejiparban találnak munkát, helyben gépállomás létesült, a későbbi Mezőgép, illetve Zalagép.

A rendszerváltás után a volt székhelyközségből és a társközségekből megalakultak az önálló önkormányzatok. A megalakulás után létrejött körjegyzőség rövid időn belül megszűnt és így Bagodban 1992-től önálló polgármesteri hivatal működött. 2001-től a település ismét körjegyzőségi székhely, Hagyárosbörönd községgel egy körjegyzőséghez tartozik.