Leírás
Területén, illetve határában bronzkori leletek kerültek elő. A falutól keletre kővel kirakott tűzhelyek nyomaira bukkantak. Az előkerült leletek között volt egy bronzfibula darabja, illetve egy agyaggyöngy, mindkettő a Felső-Magyarországi Múzeum gyűjteményébe került.[7] A várban a római császárok korában (1.-4. század) itt állt település maradványa
i is előkerültek.
Középkor
A település neve feltehetően azért lett Újvár, hogy megkülönböztessék a közeli Abaújszina melletti, 10. századi, Óvár nevű földvártól. Valószínűsíthetően Aba Sámuel, aki István király sógora volt, az Aba nemzetség Hernád menti és mátraaljai birtokaiból szervezett egy megyét valamikor a 11. század első felében. Az itteni központjáról Újvár (első írott említése 1046-ból: Novum Castrum) nevet kapó vármegye területe a későbbi Heves, Abaúj és Sáros vármegyék területét foglalhatta magában. A középkorban errefelé haladt a Lengyelország felé vezető fontos kereskedelmi útvonal
Az 1046-ban hazatérő két Árpád-házi herceg, Levente és András itt gyűjtötte össze seregeit. Csaknem fél évszázaddal később, 1106-ban egy másik Árpád-házi herceg, Álmos tartotta hatalmában, amíg meg nem adta magát a várat ostromló bátyjának, Könyves Kálmánnak. A tatárjárás (1241-42) idején Újvár volt Északkelet-Magyarország legerősebb erődítménye – olyannyira, hogy ellent tudott állni a tatárok támadásának.
Károly Róbert 1312-ben az Abaúj megyei Rozgonynál aratta első jelentősebb sikerét a „kiskirály” tartományurak felett. A győzelem után megfosztotta hatalmas birtokaktól Amadé nádor fiait, és a vidék kormányzását Itáliában született hívére, Drugeth Fülöpre bízta. Megyeszékhelyként a település egyben a király tulajdona is volt, azonban a Xiv. században a Károly Róbert király közeli híve családjának kezére jutott, ugyanis 1350-1351-ben Drugeth Fülöp özvegye birtokai egy részét, köztük Újvárt is eladományozta leányának (akit 1350-ben Klárának 1351-ben viszont Margitnak neveznek), és vejének, pölöskei Eördögh Miklós szlavón bán fiának, Ákosnak.
Abaújvár 1394 májusáig maradt a család birtokában, amikor a király Vas megyei birtokáért elcserélte Eördögh Sárával - Szécsi Péter (Miklós nádor fia) feleségével - aki Eördögh Ákos Miklós fiának volt a lánya. A csere hátterében az állt, hogy a birtokot hűséges hívének, Perényi Péternek adományozza, részben egy újabb csereügylet részeként, részben új adományként, Perényi hű szolgálataiért. A település és a vár a 14. század végére vesztette el megyeszékhely szerepét.
1430-ban a Perényi család két ága (nádori és bárói) közötti szerződés értelmében birtokaikat, így Abaújvárt is kicserélték egymást között. A szerződés háttere nem teljesen tisztázott, hiszen Perényi Péter országbíró fiainak (János és Miklós) birtokrésze jóval szerényebb értéket képviselt, mint amit nádori ág tagjai (István és János) kínáltak fel cserébe. Feltételezések szerint István és János arra számított, hogy az országbíró fiai hamar és örökös nélkül fognak meghalni, és így megszerezhetik birtokaikat. Az iktatásokra is sor került, azonban hamarosan felmondták a szerződést (feltehetően azért mert időközben megszülettek a nem várt utódok), visszaállítva az eredeti állapotokat .
Ezt erősíti az a tény is, hogy 1441-ben Perényi Péter fia János Ulászló híveként szembekerült Giskra Jánossal, aki elfogatta és 24 000 aranyat követelt tőle. Mivel Perényi nem tudta a teljes összeget kifizetni, így szabadulása fejében elzálogosította neki a nagyidai várat és tartozékait. Giskra 1449-ben pénzzavarai miatt továbbzálogosította Modrar Pál, körmöcbányai polgárnak. A zavaros zálogügylet végére 1460-1461 fordulóján került pont, amikor Modrár Pál özvegye, Anna és Perényi János fia János felosztották maguk között a birtokokat, Újváron 1460. december 31-én jártak. A megegyezéshez hozzájárult, hogy Perényi János feleségül vette Modrar lányát, Katát.
Török hódoltság
Perényi János unokája, Ferenc a három részre szakadt ország különböző pártjai között ingadozott. 1556-ban Ferdinándtól Izabella királyné oldalára állt, ennek súlyos következményei lettek. Ferdinánd csapatai lerombolták nagyidai várát, Perényit családjával együtt elfogták és javait elkobozták, így testvére, Mihály kezébe került Újvár is. Az 1557-ben kelt adománylevélben szerepel először a település nevében az Aba előtag. Ezután nem sokkal újabb veszedelem ütötte fel a fejét; megjelentek a törökök. A megye déli fele Egere eleste után a hódoltság területéhez került, Kassán császári zsoldosok állomásoztak, így a Hernád völgye hosszú időre ütközőzónává vált. A falu meg is sínylette ezeket az időket, egy 1602-es adat arról szól, hogy a környéket két héten át fosztogatták a törökök, elvitték a jobbágyok terményét. A végeredménye az lett, hogy a falu lakosainak annyi pénze-terménye sem maradt, hogy az éves adót le tudják róni, ezért el kellett azt engedni. A természet is nehezítette az itt élők sorsát; 1611-ben földrengést rázta meg Újvárt, 1659-ben pedig a Hernád áradása okozott hatalmas károkat Abaúj vármegyében. A helyzetet nem is tudta saját erejéből megoldani a vármegye, segítséget kellett kérnie a szomszédos Szepes és Sáros vármegyéktől. Az 1680-as években a falu fő birtokosa már a Csáky család volt (Ferenc), de Orlay Miklós és a Perényi család, valamint a Melczerek is bírtak tulajdonnal a faluban.[15] Egy 1686-ban készített összeírás Fekete Istvánt is birtokosként nevezi meg.
Xix - Xx. század
Vályi András 1796-ban a következőképpen írja le a falut: "Újvár. Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Nádasdhoz közel, és annak filiája; határja középszerű."
1834-ben újra földrengés rázta meg Újvárt. Az 1848-49-es szabadságharc során a vármegyét is elérték a hadakozó csapatok. A harcok közül a kassai volt a legjelentősebb, de voltak összeütközések Gönc és Hidasnémeti térségében is, ahol a cél a Hernád-híd birtoklása volt, ami az csapatok vonulása számára nélkülözhetetlen volt. A falu közvetlen érintettségéről csak annyi információval rendelkezünk, hogy az átvonuló cári csapatok jelentős mennyiségű takarmányt és jószágot vittek magukkal. A század közepén Fényes Elek a következő jellemzést írta a faluról: "Ujvár (Aba), Abauj vmegyében, magyar falu, Kassához délre 2 mfldnyire, közel a Hernádhoz: 183 kath., 530 ref., 82 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Synagóga. Régi vára, melylyet Aba Sámuel épittetett, s mellytől a vmegye nevét vette, most omladékokban hever. F. u. Zombory b. Perényi b. Rudnyánszky, gr. Forgács és Csáky. Ut. p. Hidas-Németi."
1860. augusztus 14-én adták át a forgalomnak a Tisza-vidéki vasúttársulat kezelte pályának azt a szakaszát, mely Miskolcot kötötte össze Kassával.[19] E vasútvonal mentén kapott Abaújvár közös megállóhelyet Kenyheccel. 1877-ben Abaújvárt is bekapcsolták a postaforgalomba,[20] 1896-ban pedig megnyitották a helyi postahivatalt. 1892-ben Abaújvár lett az Alsókékedet, Felsőkékedet, Pányokot és Zsujtát összefogó körjegyzőség központja.
Az első világháború a falutól nem csak a hősi halált halt fiait vette el. A trianoni békeszerződés kettészelte Abaúj-Torna vármegyét, így a falu határszélre került, elvesztve földjeinek nagy részét; egyik jelentős piacát, Kassát; és vasútállomását is. Stromfeld Aurél a Felvidék visszafoglalása során jelentős sikereket ért el a csehek ellen. Abaújváron 2 napig tartott a harc, a csehek a Hernád nyugati oldala felől közelítettek és a temetőnél csaptak össze. Az újabb véráldozat azonban hiába való volt, mikor az elfoglalt területeket feladták román csapatok szállták meg a vidéket.
A két világháború közötti legjelentősebb fejlesztés a faluban az első távbeszélő felszerelése volt, 1920-ban. Megindult a közvilágítás is, amit pótadóból fedeztek. A Ii. világháború újabb áldozatokat követelt. A front a faluhoz közel, Abaújnádasdnál húzódott, Abaújváron pedig pedig a vártetőn helyeztek el 3 üteget. A falu lakosságát a Zsujta felé kialakítandó lövészárok ásására, valamint a kékedi tábori konyhára vezényelték ki. A falu egyik házában orosz hadikórházat rendeztek be (Petőfi u. 6). A háború vége felé felrobbantották a falu hídját, melyet csak 1948-ban sikerült újra felépíteni.
2015-ben tették le annak az Abaújvár és Kenyhec között a Hernád folyón átívelő határátkelő hídnak az alapját, mely közvetlen kapcsolatot teremt a két település között, 4,5 kilométerre csökkentve az addig 22 km-es útvonalat. A 72 méter hosszú híd költsége 4,2 millió euró, melynek 85%-át az Európai Unió finanszírozza. A híd átadására 2015. december 16-án került sor.
Tovább
