Eger és környéke bemutatása - 15. oldal

Jézus Szíve Templom

A 2001-ben felszentelt, modern kéttornyú Jézus Szíve templom Mezőkövesd Kavicsos-tó melletti városrészében áll. Pünkösd utáni harmadik vasárnapi búcsúja a város nagy hagyományú ünnepe, amelyre sokan matyó népviseletben érkeznek.

Jóbarát Fogadó és Étterem

Jókai Mór Emlékház

Jóléti-tó

Kakas Ház

Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.

Kalanderdő Kalandpark

Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben található Magyarország egyik legizgalmasabb kalandparkja.

Kaptárkövek

Kaptárkövek

A kaptárkövek rejtélye kulturtörténeti emlék. A Bükkalja különlegesen szép sziklavonulatinak oldalába valaha fülkéket faragott az ember. Ezek és a sziklafelületeken látható egyéb faragványok, csatornák, lyukak, kőüstök szerepéről, a fülkékhez fűződő tevékenységről, valamint a kaptárkövek által megjelenített archaikus kőkultúra korról, eredetéről, létrehozóiról elrétő elképzelések, egymásnak ellentmondó tudományos feltevések születtek. A térség legnagyobb kaptárköve a 15 m magas "Királyszéke".

Karap Tanya Eger-Felsőtárkány

A lovasiskola Felsőtárkányban (Egertől 6 km-re) a Bükk-hegység kapujában, a Bükki Nemzeti Park lábánál találhatógyönyörű környezetben. A lovastúrákra a Bükk-hegységben és a környező dombvidéken van lehetőség.A túrák vezetését és a lovas képzést, -oktatást (jól képzett lovakon) Karap Péter, a lovasiskola tulajdonosa tartja. További információ: www.karaptanya.hu , Egyéb lovas szolgáltatások: szállás lehetőség Lovaglás csak saját felelősségr!

Keglevich kastély

Keglevich Gábor 1758-ban Quadri Kristóf itáliai származású építőmestert bízta meg a munkálatok elvégzésével. A freskókat Jakob Beller gyöngyösi képírómester készítette. A lépcsőfeljáró vasrácsa, és a pinceajtó Fazola Henrik munkája.

Kepes Intézet – Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ

Kepes György életművéhez, tudomány- technika-művészet kutatásaihoz kapcsolódó kiállítás.

Kerecsendi erdő Természetvédelmi Terület

A történelem telis-tele van titkokkal, és az egyik aprócska titka az, hogy miképp tudott fennmaradni ez az alig több mint százhektáros kis erdőfolt, itt ezen az igen termékeny löszvidéken. Ezt a területet az Északi-középhegység déli lábainál húzódó övet már a történelem előtti időktől művelésbe fogta az ember, és lassan teljesen kiirtotta az útjában álló tatárjuharos lösztölgyest, e vidék eredeti társulását. Térképek szerint a legutolsó erdőket a 19. században vágták ki, hogy helyükön búzát termesszenek. Lehet, hogy ennek a kis erdőfoltnak az volt a szerencséje, hogy tulajdonosa az egri érsekség volt. A délkelet-európai elterjedésű és egykor az Alföldön nagy területeken elterjedt tatárjuharos lösztölgyes társulásnak ez a táj az északi határa, már csak ezért is értékes ez a maradványerdő. Különös érdekessége, hogy a molyhos tölgyek között általában cserjeszintet alkotó tatárjuhar itt délceg fává nő, és a mezei juharral és szillel szépen fejlett második koronaszintet alkot. A mészben gazdag löszön védett növények sokasága él. Jól érzi magát a ritka, alig egy méterre megnövő törpemandula is, amely virágzás idején valóban lenyűgöző látvány. Egy szinttel lejjebb ereszkedve, a gyepszinten odvas keltike, tavaszi hérics, erdei gyöngyköles stb. díszíti az erdőt. A kerecsendi tölgyeserdő állatvilága is gazdag, hisz közel s távol nincs más menedéke madárnak és vadnak, mint ez a szigeterdő.

Kesznyéteni Református Templom

1908-ban épült, 800 férőhelyes templom. Orgonáját 1936-ban Barakovics János orgonaépítő készítette.

Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet

Védetté nyilvánítás: 1990 Terület: 6083,9 ha A tájvédelmi körzet a Tisza, a Takta, a Sajó és a tiszalúci Holt-Tisza által közrefogott öblözet morotvákkal, elhagyott folyómedrekkel tarkított síkságát foglalja magában. A Tisza és a Takta korábbi folyómedreinek hosszúkás mélyedéseiben jelenleg mocsarak vannak, amelyek kiterjedése mintegy 2000 ha. A mocsarak rendszeres vízutánpótlása a XIX. század közepén végrehajtott folyószabályozási munkálatok következtében szűnt meg. A növényzet mai képére a területen évezredekig kanyargó folyók hatása, majd a középkortól kezdődő erdőirtások és legeltető-kaszáló állattartó tevékenység, valamint a XIXXX. századi vízrendezési munkálatok hatottak. A legjellemzőbb élőhelyek a régi folyómeder-maradványokban kialakult, a mocsarak vizeit borító hínártársulások, a vízparti nádasok, illetve az ezeket övező fűzlápok, fűzcserjések. A löszpusztagyepek csak szórványosan fordulnak elő, az övzátonyok tetején, sztyeppesedő réti talajon találjuk a védett dunai szegfüvet és réti iszalagot. A puhafaligetek egyes mocsarak szegélyében, illetve a folyók hullámterében maradtak meg. A magasártéri keményfaligetek a legjobban átalakított élőhelyek, helyükön ma jobbára szántók és idegen fajokból álló faültetvények találhatók. A kubikgödrök partjain, a múlt század második felében épített gátak előterében az eredeti galériaerdőkhöz hasonló állományú telepített tölgyesek találhatók. A tájvédelmi körzetben számos jellegzetes Tisza menti, védendő fajnak van jelentős állománya, így például a sulyomnak, a rucaürömnek, a debreceni tormának, a nyári tőzikének, a nádi boglárkának és a tiszaparti margitvirágnak. A holtágak, morotvák (pl. Kerek-tó, Görbe-tó, Hímes-tó, Emberes) hínárnövényei közül megemlítendő a tündérfátyol, a fehér tündérrózsa, a kolokán és a közönséges rence. A holtágak úszólápjai és azok füzes szegélye rejtegeti a védett gyilkos csomorikát, tőzegpáfrányt, szálkás pajzsikát és villás sást. A szerencsés vízrajzi helyzet miatt a terület bővelkedik ártéri mocsár- és kaszálórétekben, melyek flórája a rendszeres kaszálás miatt igen gazdag. Itt él a kétsoros sás, a kornistárnics, az elegáns kosbor, a gyíkhagyma, az őszi kikerics, a mocsári aggófű, a csikorgófű és a mocsári lednek. Az ízeltlábúak közül a kérészek rendjébe tartozó tiszavirág a június második felében százezres nagyságrendben lepi el a Tisza vizét. A bogarak képviselői közül védett faj az aranypettyes bábrabló, az érdes futrinka és a mezei futrinka. Nyári estéken találkozhat az ember a hatalmas zúgással repülő óriás csíkbogár példányaival. Az öreg kubikerdők, keményfaligetek védett bogárlakói a szarvasbogarak, az orrszarvú bogarak és a nagy hőscincérek. A nappali lepkék közül jelentős számban fordul elő a puhafaligetekben és a bokorfüzesekben a kis színjátszó lepke, a keményfaligetekben a díszes tarkalepke. A mocsári kutyatejjel tarkított mocsarakban él a rendkívül ritka mocsári szitkár. A tájvédelmi körzet vizeiben előfordul a védett réti- és vágócsík, a lápi póc, újra betelepedett az őshonos compó, a bodorka és a vörösszárnyú keszeg. A vizes, nedves élőhelyeken a tarajos és a pettyes gőte egyaránt előfordul. A mocsarak jelentős szaporodóhelyei a békáknak és a mocsári teknősnek. A tájvédelmi körzet védetté nyilvánítását leginkább madárvilága miatt kezdeményezték akkoriban itt volt az ország egyik legnagyobb gémtelepe. Az 1990-es évek közepétől a mocsarak rendszeres kiszáradása miatt a vizekhez kötődő madarak faj- és egyedszáma erősen lecsökkent. A kedvezőtlen folyamatot a 2003-ban kezdődött élőhely-rehabilitációs munkálatok állították meg. Napjainkban ismét nagy számban költenek a nagy kócsagok és a vörösgémek, visszatértek a kiskócsagok, a selyemgémek és a bakcsók. A ragadozó madarak közül a területen leggyakrabban a barna rétihéja figyelhető meg, a legértékesebb fészkelő a kerecsensólyom. A kaszálóréteken a tájrehabilitáció következtében újra megjelent a haris. A kerecsensólyom és parlagi sas kedvenc táplálékául szolgáló ürge a rövidfüvű legelőkön fordul elő. A csatornák vizében a legnagyobb szárazság idején is meg-megjelentek a vidra egyedei, talán az elmúlt generációk génjeikben rögzült emlékei alapján, a hajdani halbőségre emlékezve. A kesznyéteni Szamárháti tanyán őshonos állatok (ma-gyar szürke szarvasmarha, rackajuh, házi bivaly, mangalica sertés) állománya tekinthető meg. A tanya mellett található a tájvédelmi körzet látogatóközpontja, ahol a területet felkeresők információkat kaphatnak a termé-szeti értékekről, az aktuális látnivalókról. Az épülethez szervesen illeszkedik egy tanösvény, amely a központtól indul, és oda vezeti vissza a látogatókat.

Kisjankó Bori Emlékház

Kisjankó Bori, a leghíresebb matyó "Íróasszony", mintatervező lakóháza, korabeli berendezéssel, személyes tárgyakkal, sajátkezű mintával. Egyben a huszadik század első felének népi életmódja.

Kispipa Étterem

Több mint 60 féle ételből választhat

Kispréposti Palota

A Kossuth Lajos utca 4. szám alatti rokokó Kispréposti palotát Androvics Miklós prépost-kanonok építtette 1758-ban Gerl Mátyás tervei szerint; erkélykorlátja és ablakrácsai Fazola Henrik kovácsoltvas munkái. Kívülről szabadon megtekinthető.

Kohári Pincészet

Ha kíváncsi vagy a szakmai titkokra is, a szőlő termesztéstől a borok készítéséig, vidám hangulatú borkóstolóinkon az új gazda, Tóth István beavat Téged mindebbe!

Kopcsik Marcipánia és Harangöntő Ház

Nagy szeretettel meghívunk Téged a Kopcsik Marcipániába. Gyere, nézz körül és higgy a szemednek. Amit látni fogsz az mind, mind marcipánból készült. A csoda megalkotója Kopcsik Lajos Guinness-rekorder és Oscar-díjas mestercukrász.

Kovács Nimród Borászat

A minőségi borfogyasztás tradicióra, tiszteletre, bizalomra, meghittségre épül.Minden Vendégüknek egyedi figyelmet szentelünk, örömmel segítjük abban, hogy megismerjük a borkészítés titkait, és értő borkóstolóvá válhassanak. Jöjjenek és hozzák magukkal barátaikat, üzletfeleiket is!

Kovácsműhely

A nagyközségen átvezet fút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század els éveiben épült kovácsmhely. A földbe ásott ülltke, a kohó, a fújtató, a sok-sok régi kovácsszerszám az elmúlt idket idézi fel a látogatóban. A szóbeszéd, a szájhagyomány úgy tartja, hogy az igazságos Mátyás király is megpatkoltatta itt a lovát. Nemzedékeken keresztül a Jakab családból kerültek ki kovácsai. Az ő szerszámaikkal rendezték be a műhelyt 1964-ben a XX. század eleji állapotnak megfelelően. A műhelyt a község főutcájának kiöblösödésében építették, bejárati oldalán fedett patkolószín található. Bejelentkezéssel látogatható!

Kristály Apartman

Kárpátok Őre

Kékkút Cottage

Kézművesház

A Kézműves Ház létrehozásának célja, Dédestapolcsány hagyományos kézműves mesterségeinek idegenfogalmi célú bemutatása, néhány mesterfogás kipróbálásának biztosítása, a település turisztikai lehetőségeinek, programjainak, attrakcióinak bővítése. A "Ház", a község központjában található, felújított állapotban! A Kézműves ház lehetőséget biztosít a községben tartózkodó és az átutazó turisták szabadidejének eltöltésére. A kiállítás résztvevői megtekinthetik a XIX. századi változatlan formában fennmaradt "patkolókovács műhely"-ét, kipróbálhatják a lóbőr fujtatót, az üllőt, megismerkedhetnek a kenderfeldolgozás lépéseivel. Lehetőséget biztosítunk a "szátyva" (szövőszék) és a guzsaly használatára. A Kézműves Ház keretein belül a idelátogató turistáknak tudunk kemencében történő kenyérsütést is bemutatni.