utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Nyugat-Dunántúl Felfedezés

Nyugat-Dunántúl bemutatása

Üdvözöljük Nyugat-Dunántúlon, az Erőt adó régióban! Látogassunk el a gyógyulást és felfrissülést nyújtó fürdőkbe Győrben, Bükön, Sárváron, Lentiben, Zalaegerszegen.

Bővebben a helyről

Járjuk be gyalog, kerékpáron vagy vízen az érintetlen természet, a Szigetköz, Fertő-Hanság, a Soproni- és a Kőszegi-hegység, az Őrség vagy a zalai dombok tájait. Kóstoljuk meg a régió jellegzetes ételeit - dödöllét, babstercet, tökös-mákos rétest - és a kitűnő soproni, zalai vagy somlói borokat!

A nyugati határ közelében fekvő régió 3 megyét foglal magában: Győr- Moson- Sopron megyét, Vas megyét és Zala megyét.
A Dunántúl Észak- nyugati részén található tájegységet egykor a Pannon- beltenger borította, majd a feltöltődés következményeként jött létre a Kisalföld, a Szigetköz, a Rábaköz, a Pannonhalmi- dombság, Soproni- hegység, Kőszegi- hegység, úgy mint a Kemeneshát, Vasi- dombság, a Ság-hegy, a Zalai- dombság, vagy a Zalai- dombság legmagasabb pontja a Bezerédi- hegy. A régióban fontos szerepet játszanak a folyók, tavak; nagyobb vízfolyásaink: a Rába, Duna, Zala, kisebb vízfolyásaink: Pinka, Gyöngyös, Répce és az Ikva.

A Római Birodalom idején Pannónia provincia volt, melynek kulturális hatása a mai napig több területen érződik. A föld mélyének páratlan kincse a termálvíz, melynek felfedezése után kialakult a római alapokon nyugvó fürdőkultúra régiónkban. A bor és szőlő kultúrája is az ókorba nyúlik vissza, a mai napig 3 borvidéken őrzik a hagyományokat. Később korokban több nemesi család választotta ezt a területet lakhelyének, így a vidék olyan gyönyörű kastélyokkal büszkélkedhet, mint a fertődi Esterházy- kastély, a nagycenki Széchenyi- kastély, a sárvári Nádasdy- vár, a körmendi, egervári vagy a zalacsányi. A korán polgárosodott régióban Bécshez közeli, kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően a leggazdagabb főúri családok telepedtek le.

Győr- Moson- Sopron megye
A megye kultúrtörténeti emlékekben gazdag, két világörökségi helyszín is található itt. A Fertő-táj, két országot magában foglaló természeti és kultúrtörténeti emlékei vonzzák a turistákat, híres idegenforgalmi üdülőkörzet hazánkban. A Pannonhalmi Bencés Főapátság ezeréves története minden látogatót elbűvöl, szőlő és borkultúra alakult ki a környéken a kedvező klímának köszönhetően. A megye több városa római alapokon nyugszik, valamint átszelte azt a híres Borostyánkő- út, mely az észak- déli kereskedelem összekötője volt. Határőr -vidékként állandó fenyegetettségnek volt kitéve a középkorban, melynek nem csak hátránya, de előnye is volt.

Vas megye
Éghajlata kicsit hűvösebb a hazai átlagnál, de tiszta, jó minőségű levegője miatt kedvelt üdülőkörzetek fejlődtek ki. Sok apró, többségében mesterséges tó található itt, a horgászok kedvelt pihenőhelye. Ősidők óta lakott terület, a megyeszékhely a Római Birodalom idején katonai központ. Jelentős emlék maradt a római korból, a szombathelyi vallástörténeti kincs az Isis- szentély, a megyét észak- déli irányban átszelő Borostyánkő- út mind- mind az elmúlt nagyhatalom emlékeit őrzi. A római kor hangulatát idéző mulatság a minden év augusztusában megrendezésre kerülő Savaria Karnevál, mára már országos rendezvénnyé nőtte ki magát. A jelmezes felvonulást, színházi előadások, rabszolgavásár, a gyermekek részére kalandvár, valamint korabeli ételek- italok egészítik ki.

Zala megye
Az érintetlen természet, az élő népművészet, a falusi vendéglátás, gyógy- és termálfürdők, kirándulási és pihenési lehetőségek, a göcseji táj.
Zala megyében ma is jelentős az állattenyésztés, gyümölcs- és szőlőtermesztés. Magyarország második legerdősebb megyéje. Az ország legjobb minőségű erdei fenyői, bükkfái és tölgyfái ebben a megyében találhatóak. Őz- és vaddisznóállománya elsőrangú, a zalai szarvasállomány világhírű. A megyében töretlenül népszerű sport a vadászat.

Forrás: www.utazunk.hu

163 találat · 4 tájegység a régióban

Tájegységek: Balaton környéke, Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye

163 találat

Biotájház

Biotájház

Lukácsháza

Egy ház, mely több, mint épület, egy gazdaság, mely több, mint vállalkozás, egy hagyomány, mely nem múlt többé! A Biotájház maga a falu élete, múltja és jövője, az egyszerű, boldog, teljes élet képe, melyet mi, megálmodói festettünk ilyen csodásan színesre minden kedves idelátogató vendégünk számára! Legyen kézművesség, biodinamikus gazdálkodási mód, Holdnaptár alkalmazása, paraszti gasztronómia, tájhű gazdálkodás, ezek mind-mind megtapasztalható nálunk a Felső-őrvidék keleti szélén, Lukácsházán, talán az első és egyben utolsó "csendes" zugoly egyikében. Egy színes virág, egy fürdőző lúd, egy vackát túró sertés, egy virágzó fa látványa, a ház piros és fehér színe a zöld tájban, szerintem, minden magyar ember szívét melegítő érzés. A gyökereink, közös múltunk megelevenedése, nagyapáink és nagyanyáink szelleme által élővé varázsolt hagyományok vannak itt velünk, s a táj színe mellett a lelkünk szivárványát is satírozza áldott, már csak emlékeinkben élő, remegő kezük. Őseink szelleme segít itt bennünket, s ahol csak egy lélek is lakozik, oda a többi már szívesen költözik, tartja a mondás. Egy szellem már biztosan itt él, édesapámé, aki mindig, élete minden percében hitt a faluban, a mezőgazdaságban, a szőlőben és gyümölcsében, a borban, s a jó társaság építő erejében. Most itt felettünk és közöttünk vigyáz ránk, erre a színes általa és általunk is álmodott világra, melyet mi gyermekei, s unokái teszünk színesebbé, szebbé a következő korok gyermekei számára. Szívét hagyta ránk, s mi, a saját szívünkkel együtt ajánljuk fel mindenkinek, aki ellátogat hozzánk.

Múzeum
Bányászati Emlékmúzeum

Bányászati Emlékmúzeum

Sopron

Soproni hegység nyugati nyúlványa, a Soprontól délnyugatra fekvő alpesi hangulatot árasztó Brennbergbánya több, mint 200 éven át a magyarországi kőszénbányászat egyik legjelentősebb telepe volt. Az első osztályú szén kitermelése emberfeletti küzdelmet kívánt, mert ez volt a legnehezebb, legmélyebb, legnagyobb nyomásnak kitett, legnehezebb műszaki problémákat felvető bányája az országnak. A legenda szerint 1753-ban egy bánfalvi pásztor csodát látott, égő köveket. Rieder János György szögkovács már nem ijedt meg a látomástól. Ismerte a szenet és annak használatát. Hazavitte és műhelyében felhasználta azt. Ekkor fedezték fel Brennbergben a szén létezését. Többszöri fellendülés, kudarc, újrakezdés, leállás, gyakori bérlőváltozás után 1789-ben Schneider Vencel vállalkozásával végérvényesen megindult a folyamatos szénbányászat. Az idők folyamán a tulajdonjogok, bérlők, vállalkozók gyakran változtak, de a bányászat színvonalasan és szakszerűen folyt és a bánya állandóan terjeszkedett. A termelés növekedésével törvényszerűen nőtt a munkások létszáma. Fizetésük megfelelt a kor munkáskereseti átlagának, a bánya pedig munkáslakásokat biztosított számukra, melyek megfeleltek a kor szociális színvonalának. A bányászok öntudata, közösségi élete önsegélyező szervezete mindig magas fokon állt. 1952-ben gazdaságtalanságra hivatkozva leszerelték a föld alatt Ausztriába áthúzódó bányát. Múzeumunkat az első gőzgépes szállítóakna gépházában (1840) rendeztük be. A kiállítás megmutatja a bánya létrejöttét, fejlődését, a bányászélet kellékeit, és egy bányászlakás részletét is.

Múzeum

25 találat a térképen ebből az oldalból