utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Közép-Dunántúl Felfedezés

Közép-Dunántúl bemutatása - 8. oldal

Ebben a régióban - Budapesttől nyugatra és a Balatontól északra - mindent megtalálhat, ami utazását és pihenését érdekessé teheti: -királyi városok-, romantikus hegyek, sekély tavak, sétára csalogató kertek, nemzetközileg elismert porcelán gyűjtőknek és ajándékot keresőknek.

Bővebben a helyről
Magyarország történelmi középpontjában, a Dunától a Balaton-felvidékig csaknem három megyét felölelve terül el a magyar államiság bölcsője, a Közép-Dunántúl. Lépten, nyomon találkozhatunk a magyar történelem gazdag örökségével – elég, ha csak a két megyeszékhelyet, Székesfehérvárt, a „királyok városát” és Veszprémet, a „királynék városát” említjük.
A régió számos vára, így a sümegi, a veszprémi, a cseszneki vagy a Bory-vár, illetve a térség kastélyai: Martonvásáron a Brunszvik, Nádasdladányban a Nádasdy-kastély egész évben rendezvények sokaságával várja a látogatókat, hogy megismerjék a régiót, annak kultúráját, múltját és jelenét és együtt alakíthassák a jövőjét.
A régió északnyugati területén a Gerecsére, Vértesre és Bakonyra tagolódó ősi röghegység, a Dunántúli-középhegység húzódik, mely az aktív turisták kedvelt célpontja; bakancsban, kerékpár nyergében és lóháton (Bábolna, Kisbér, Mór, Enying) egyaránt. A hegyvonulaton végighaladó országos Kék-túra útvonal érinti a legszebb turisztikai célpontokat, elvezet a természeti értékekhez, a történelmi műemlékekhez és a völgyekben megbúvó, kisebb-nagyobb csendes falusi üdülésre is alkalmas településekhez. A hegységtől délre a fürdőzés, vízi sportolás örömeit kínálja a „napfény tava”, a Velencei-tó, a Velencei-hegység felől érkező szelek a szörfösök és vitorlások sportját éltetik, a kajakosok-kenusok a tó északi és déli partján is vízre szállhatnak.
A régió megújult gyógy- és termálfürdőhelyein – Pápán, Agárdon és Komáromban – újra várják a régi és új, a gyógyulni és pihenni vágyó vendégeket, a modernkor elvárásaihoz igazodó, a belföldi és külföldi vendégek igényeit egyaránt kielégítő fürdőkomplexumokban.

A Közép-dunántúli régió kulturális értékei (a remekművű Herendi porcelánok; a kékfestés művészetét még művelő Kékfestő Múzeum Pápán), néprajza (mohai tikverőzés, bakonyi betyárok, csákvári fazekasság) és turisztikai lehetőségei egymást kiegészítve változatos és tartalmas időtöltést kínálnak minden vendég számára.

Ne hagyják el a régiót anélkül, hogy meg ne ízlelnék a régió specialitásait – a rácpontyot, a bakonyi betyárlevest vagy a különlegesen elkészített vadétkeket, - hiszen hogy egy térséget igazán megismerhessünk, meg kell kóstolnunk ételeit és italait, így a helyi borvidékek nedűit: a móri Ezerjót vagy a somlói Juhfarkot is.

Forrás: www.itthon.hu

220 találat · 3 tájegység a régióban

Tájegységek: Fejér megye, Tatabánya és környéke, Veszprém és környéke

220 találat

Szent Mauríciusz Plébániatemplom

Bakonybél

1018-ban Szent István király alapított monostort Szent Günther szerzetes javaslatára a Bakony kies völgyében, a mai Bakonybél környékén. E területen remetéskedett Imre herceg tanítása után Szent Gellért is. A középkori templom formájáról, méretéről semmit nem tudunk, azt csak néhány oklevél említi. A monostor azonban fontos kulturális és közigazgatási központ lett. A ma is álló templom alapkövét 1750-ben rakták le, felszentelésére 1754-ben került sor, melyet Sajghó Benedek pannonhalmi főapát végzett nagyobb papi segédlettel. A templom teteje, a monostor és a falu 130 háza azonban 1780. július 30.-án, egy vasárnapi napon keletkezett tűzvészben (egyesek szerint szándékos gyújtogatás következtében) teljesen leégett, majd a tető nélküli templomot a falakat és a boltozatot egy roppant zápor augusztus 21.-én teljesen eláztatta, az épület életveszélyessé vált. A felújítási munkálatokkal csak 1782 novemberében lettek kész. Az épület külső formája, (melyet az 1758-ban készült oltárképen megörökítettek), az évszázadok folyamán nem sokat változott. Az épület belső kialakítása meglehetősen egyszerű. Legfőbb dísze a Polinger (Pohlinger) Ignác pápai festő által 1758-ra elkészült főoltár. A kompozíció három részre osztott. A kép alján az alapító Szent István és Boldog Gizella királyné térdel, kezükkel a béli monostor és a templom épületére mutatnak. A középső mezőben, a felhőkön Szent Mauríciusz, a templom védőszentje áll dárdával és zászlóval a kezében, mögötte katonái, vértanútársai sorakoznak. Az oltár legfelső részében Szűz Máriának a mennyek királynéjává koronázását látjuk. Az oltárkép két oldalán Szent László király és Szent Imre herceg szobra áll, az oszlop talapzatán pedig a négy evangelista ül. A főhajó két oldalán egy-egy mellékoltár épült. Tőle balra a Mária-oltár, amelynek festményén Szűz Mária látható, amint lábával a bűnt jelképező kígyó fejére tapos. A másik oldalon a rendalapító Nursiai Szent Benedek alakja áll, kezében tartva a rend szabályzatát, a Regulát. A hajó jobboldali falán függő festmény azt a jelenetet ábrázolja, amikor István király és Gizella királyné Szent Gellértre bízza Imre herceg nevelését. Kropp Frigyes győri festő műve. A hajó baj oldali falának utolsó képe a leghíresebb, id. Dorffmeister István alkotása 1779-ből. A Szent Család Jeruzsálemből Názáretbe való visszatérését ábrázolja. A szószék 1760-ban készült el, a műemlék orgona pedig 1822-től néhány évvel ezelőttig szolgálta a templomi liturgiát.

Templom

25 találat a térképen ebből az oldalból